A kormány szerint minden a legjobb úton halad

Mégsem jön jövőre brutál világ?

Ilyen az, amit a kormány nem csinál
2015. május 12. Elsőként a következő évi költségvetésben kellett volna alkalmaznia a kormánynak azt a „féket”, ami 700 milliárd forintos megszorító csomagot eredményezett volna. A nemzetgazdasági tárca azonban már bejelentette: kezdeményezni fogja ennek a szabálynak a módosítását. Bízzunk benne, hogy ez nem egy csekélyebb „csomagot” pakol a nyakunkba, hanem valóban a beígért könnyebbség jöhet.

A miniszterelnök tavaly az egyik rádiós interjúban arról beszélt, hogy néhány év alatt nullás egyenlegre kell jutnia a magyar költségvetésnek. Szakmai becslések szerint ehhez már 2015-ben 1200-1500 milliárd forintos kiigazító, illetve megszorító csomag kellett volna. Nagyon sokan érzik úgy, hogy az ilyen intézkedések (amellett persze, hogy megszorításról a Fidesz-kormányzat alatt persze szó sem lehet) valami távoli döntések, amelyek az „egyszerű kisemberek” mindennapjait nem érintik. Pedig ez egyáltalán nincs így. Mint azt akkoriban összegyűjtöttük, a különböző adókkal néhány év alatt több mint 1400 milliárdot húztak ki mindenki (vagy majdnem mindenki) zsebéből. Mindenkinek elég ránéznie a telefon-, vagy akár a biztosítási, illetve a banki díjakat tartalmazó számlájára.

Egyre többen rebesgetik azt, hogy az NGM és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) között kezd a korábbinál felhősebbé válni a viszony. Ez elsősorban nem a Matolcsy-féle képlet kidobásával kapcsolatban merült fel (bár talán az sem mindegy). Varga Mihály miniszter az Origonak adott interjúban nagyon keményen fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy az MNB ügyvezető igazgatója a bankadó csökkentésének módját kifogásolta. A miniszter kijelentette: „azonnal megválnék attól a kollégától, aki ezt a gazdasági minisztérium részéről tenné meg a jegybank döntésével kapcsolatban”.
A következő évre készülő költségvetésbe további brutál szorítás volt beépítve. Legalábbis elméletben. A 2016-os ugyanis az első olyan év, amikor alkalmazni (kellett volna) a 2011-ben megalkotott, Matolcsy György által modern képletnek nevezett szabályt.  Ez arról szólt, hogy (a tervezett infláció és a gazdasági növekedési ütem felének a különbségével számolva) az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ez ugyan még mindig nem nulla, de még így is 700 milliárdos csomagot kaphattunk volna a nyakunkba.

Egyre rózsásabb a helyzet, vagy...


Eddig nem sok szó esett a dologról, a hétvégén azonban a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, Kovács Árpád az M1 aktuális csatornán elmondta: ekkora elvonás felesleges növekedési áldozattal járna. Alighanem azért hallhattunk az egészről, mert Kovács arról is beszélt, hogy a realitásokkal összhangba kell hozni a képletet, és erre meg is van a fogadókészség a kormány részéről.  És valóban.

Tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI érdeklődésére már közölte: a kormány kezdeményezni fogja a stabilitási törvény módosítását, hogy a gazdasági növekedést erőteljesebben támogató költségvetési politika valósuljon meg az államadósság csökkentése mellett. Amúgy a KT és persze Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is úgy véli, hogy a magyar gazdaságban minden a legjobb úton halad. A lakosság egyre inkább érezni fogja a gazdasági növekedés hatásait – állította Varga a parlamentben.

Az ellenzéki képviselők nem látják ennyire rózsásnak a helyzetet. Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András az MTI tudósítása szerint kijelentette, hogy a magyar gazdaságot csak a multinacionális cégek húzták, és az, hogy "kiszórták" az uniós fejlesztési forrásokat. Úgy vélte, az EU-ban Magyarország valószínűleg rekorder az adónemek tekintetében. Meglepő módon a Jobbik képviselője is arról beszélt, hogy ha a növekedésből kivonnák a multicégek teljesítményét, akkor láthatóvá válna, hogy a magyar nemzetgazdaság önálló teljesítménye nem elégséges ahhoz, hogy saját lábain megálljon.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok