Általánossá válhat a kasszáknál a díjemelés
2012. december 7.
A tranzakciós illetéket az önkéntes nyugdíjpénztárak átháríthatják, többen meg is teszik majd. Számításaink szerint 2013-ben az új adó mintegy 120 millió forinttal rövidítheti meg a nyugdíjpénzt felvevőket. Az egészségpénztáraknak ezt a költséget magukra kell vállalniuk.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályok a megtakarítás kiutalásánál a tranzakciós illeték továbbhárítását lehetővé teszik – mondta el portálunk érdeklődésére Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, az MKB pénztárak vezetője. (A magán- és állami nyugdíjat a törvény kiveszi ebből a körből – a szerk.) Mint hozzátette: ezzel az MKB kasszája él is majd. Úgy tudjuk, másutt is erre készülnek, a többség azonban még nem döntött. Mint Ludvai Judittól, az Aegon Pénztárszolgáltató vezérigazgatójától megtudtuk, ők is csak vizsgálják a tranzakciós illeték érvényesítésének módját. Lengyel Márk, aki a Generali pénztáraknál igazgatósági tag, úgy véli, a költségeket nem háríthatják tovább. A Patika-csoport vezetője, Lukács Marianna pedig arról beszélt, hogy mivel a pénztárak nem önálló pénzforgalmi intézmények, számlavezető bankjuktól függ, hogyan alakulnak a tranzakciós költségek.
A bankok pedig (mint az a vállalati kondíciós listákból kitűnik) szinte kivétel nélkül áthárítják a cégekre ezt a terhet. Számításaink szerint így 2013-ben az új adó mintegy 120 millió forinttal rövidítheti meg a nyugdíjpénzt felvevőket. A tranzakciós illeték az egészségpénztáraknál is hasonló nagyságrendet jelent, de itt – mint Lehoczky hangsúlyozta– a szabályozás kizárja a továbbhárítást, így az többletköltségként a pénztárat terheli. Alaptalanná váltak tehát azok a korábbi félelmek, hogy az egészségpénztári tagokat akár többszörösen (a készpénz-, illetve a kártyahasználat révén) is sújtja az illeték. Az egészségpénztárban a tranzakciós illeték szempontjából a szövetség elnöke szerint így mindegy, hogy az elszámolás készpénzes vagy egészségkártyás formában történik, hiszen az illetéket az átutalást kezdeményezőnek, azaz a kifizető pénztárnak kell megfizetnie.
Mindez – emelte ki Lengyel Márk – persze nem segíti a működést, hiszen jó néhány milliós többletkiadást jelent a működési költségeik rovására, miközben a bevételek, a taglétszám évről évre csökken a piacon.
A tranzakciós illeték átvállalása szempontjából tehát sok tartalék nincs a rendszerben. A helyzet a most kifejezetten szárnyaló (a létszám és a tagdíjbevétel is dinamikus nőtt az idén) egészségpénztáraknál persze sokkal jobb. Azonban ezeknek a kasszáknak a működése is könnyen veszteségessé válhat az év végére. Szeptember végéig ugyanis mindössze 149 millió forinttal haladták meg a működési bevételek a működési kiadásokat. Szakértők éppen ezért arra számítanak, hogy a pénztárak változtatnak majd költségszintjeiken. Arra lehet számítani, hogy – mint az történt már korábban is – a sávokat úgy módosítják, hogy az alacsonyabb összegeket befizetők terhei nőjenek, a tehetősebbek viszont szinte egyáltalán ne érezzék meg a drágítást.
Címkék: önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, tranzakciós illeték, áthárítás, költségszint, PSZÁF, Stabilitás Pénztárszövetség
Megsarcolják a nyugdíjpénzt is
Fotó: Latzer Anna
Az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályok a megtakarítás kiutalásánál a tranzakciós illeték továbbhárítását lehetővé teszik – mondta el portálunk érdeklődésére Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, az MKB pénztárak vezetője. (A magán- és állami nyugdíjat a törvény kiveszi ebből a körből – a szerk.) Mint hozzátette: ezzel az MKB kasszája él is majd. Úgy tudjuk, másutt is erre készülnek, a többség azonban még nem döntött. Mint Ludvai Judittól, az Aegon Pénztárszolgáltató vezérigazgatójától megtudtuk, ők is csak vizsgálják a tranzakciós illeték érvényesítésének módját. Lengyel Márk, aki a Generali pénztáraknál igazgatósági tag, úgy véli, a költségeket nem háríthatják tovább. A Patika-csoport vezetője, Lukács Marianna pedig arról beszélt, hogy mivel a pénztárak nem önálló pénzforgalmi intézmények, számlavezető bankjuktól függ, hogyan alakulnak a tranzakciós költségek.
A bankok pedig (mint az a vállalati kondíciós listákból kitűnik) szinte kivétel nélkül áthárítják a cégekre ezt a terhet. Számításaink szerint így 2013-ben az új adó mintegy 120 millió forinttal rövidítheti meg a nyugdíjpénzt felvevőket. A tranzakciós illeték az egészségpénztáraknál is hasonló nagyságrendet jelent, de itt – mint Lehoczky hangsúlyozta– a szabályozás kizárja a továbbhárítást, így az többletköltségként a pénztárat terheli. Alaptalanná váltak tehát azok a korábbi félelmek, hogy az egészségpénztári tagokat akár többszörösen (a készpénz-, illetve a kártyahasználat révén) is sújtja az illeték. Az egészségpénztárban a tranzakciós illeték szempontjából a szövetség elnöke szerint így mindegy, hogy az elszámolás készpénzes vagy egészségkártyás formában történik, hiszen az illetéket az átutalást kezdeményezőnek, azaz a kifizető pénztárnak kell megfizetnie.
Mindez – emelte ki Lengyel Márk – persze nem segíti a működést, hiszen jó néhány milliós többletkiadást jelent a működési költségeik rovására, miközben a bevételek, a taglétszám évről évre csökken a piacon.
Növekedhetnek a működési veszteségek
Az önkéntes pénztárak költséglevonása jelenleg nem túl magas (az egészségpénztári számlagyarapodást itt, az önkéntes nyugdíjpénztárit pedig itt kalkulálhatja). Ami azt is jelenti, hogy a tranzakciós illeték érzékelhető plusz kiadást jelent. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) legutóbbi jelentéséből az látszik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak már szeptember végére több mint egymilliárd forintos működés veszteséget halmoztak fel. Ha a kiadási struktúrát megvizsgáljuk, az látszik, hogy a pénztáraknál a munkabér- és közteherfizetés ugrott meg 60 százalékkal (nyilvánvalóan a magánpénztárak dolgozói közül vettek többeket át), minden máson igen igyekeztek spórolni. Esett a tagszerzés költsége, a marketingkiadás. Utóbbi igen drasztikusan. Egyetlen tételnél látszik még emelkedés, és ez a felügyeleti díj.A tranzakciós illeték átvállalása szempontjából tehát sok tartalék nincs a rendszerben. A helyzet a most kifejezetten szárnyaló (a létszám és a tagdíjbevétel is dinamikus nőtt az idén) egészségpénztáraknál persze sokkal jobb. Azonban ezeknek a kasszáknak a működése is könnyen veszteségessé válhat az év végére. Szeptember végéig ugyanis mindössze 149 millió forinttal haladták meg a működési bevételek a működési kiadásokat. Szakértők éppen ezért arra számítanak, hogy a pénztárak változtatnak majd költségszintjeiken. Arra lehet számítani, hogy – mint az történt már korábban is – a sávokat úgy módosítják, hogy az alacsonyabb összegeket befizetők terhei nőjenek, a tehetősebbek viszont szinte egyáltalán ne érezzék meg a drágítást.
Címkék: önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, tranzakciós illeték, áthárítás, költségszint, PSZÁF, Stabilitás Pénztárszövetség
