Több százmilliós kárkifizetés várható a hétvégi viharkárokra

Megrettentek az emberek az árvíztől, sorra kötnek lakásbiztosítást

A pesti alsó rakpartot is elöntötte a Duna
Fotó: Fazekas Kristóf

2024. szeptember 20. Nagyobb bajnak kell történnie ahhoz, hogy az emberek észbe kapjanak és biztosítást kössenek. Ez történt most is, a múlt héten ugyanis megugrott a szerződők száma. Az extrém esőzések miatt a biztosítók százmilliós kárkifizetésekre számítanak. Az árvízzel kapcsolatban fontos tudni, hogy az ártérre építkezőknek árvízkárra nem fizet a biztosító, és a szerződéskötéstől számítva akár 15-30 nap is eltelhet, mire a biztosítás érvénybe lép és fedezetet nyújtana a károkra.

A hétvégi heves viharok és esőzések miatt több százmilliós kárkifizetésre számít a Groupama Biztosító – adta hírül a társaság. A Generali Biztosító pedig arról adott tájékoztatást, hogy szeptember 10-18. között közel 2500, viharkárral kapcsolatos kárbejelentést kapott, a károk értéke megközelítőleg 350 millió forint. A bejelentések legnagyobb része az elmúlt egy hét viharai miatt érkezett, ezt követik a tetőbeázások okozta károk, illetve pince beázások.

Az extrém időjárás miatt a lakástulajdonosoknak is eszébe jutott, hogy ideje lenne biztosítást kötni. A Boris névre keresztelt ciklon és az Európát, azon belül a közép-kelet-európai térséget sújtó árvizek miatt fokozódott a kereslet a lakásbiztosítások iránt – adta hírül a Netrisk.hu. Az online alkuszcégnél szeptember második hetében 42 százalékkal több lakásbiztosítás kötöttek, mint a hónap első nyolc napjában. Ezen belül a családi házakra kötött biztosítások kerültek fölénybe: szeptember második hetében a megkötött lakásbiztosítások 59 százaléka szólt ilyen ingatlanokra, szemben az egy héttel korábbi 54 százalékkal, míg a lakásoké ezzel párhuzamosan 37 százalékról 32 százalékra csökkent.

Jobb későn, mint soha, de..

Természetesen fontos, hogy legyen lakásbiztosításunk, de az már nem fog fizetni a most kialakult időjárási helyzet után. A szakemberek a várakozási időre hívják fel a figyelmet, ami azt jelenti, hogy például árvíz esetén akár 15-30 nap is eltelhet, mire a biztosítás érvénybe lép és fedezetet nyújt a károkra.

Fontos kiemelni, hogy a lakásbiztosítások átfogó védelmet nyújtanak, amely magában foglalja az árvízkárok fedezetét. Kivételt az ártérben lévő ingatlanok jelentenek, itt ugyanis a biztosítók jellemzően kizárják az árvíz kockázatát. Érdemes tudni, hogy a biztosítási fedezet nemcsak a közvetlen károkra terjed ki, hanem a közvetett károkra is. Ilyen lehet például az áramkimaradás miatt leolvadó fagyasztó, vagy az ideiglenes lakhatás költségeinek megtérítése, amennyiben az ingatlan lakhatatlanná válik.

Kötelesség a kármegelőzés

Fontos tudni, hogy tulajdonosoknak kármegelőzési kötelezettségük is van, ami azt jelenti, hogy minden lehetséges intézkedést meg kell tenniük a károk minimalizálása érdekében.

Ha erős szél várható, be kell zárni az ajtókat, ablakokat, védett helyre kell vinni a szabadban lévő vagyontárgyainkat, autóval pedig - ha lehet - ne parkoljunk fa alá. Ha vihar is várható, érdemes áramtalanítani elektromos eszközeinket: a villámvédelemmel ellátott elosztók is megoldást jelenthetnek, de tartsuk szem előtt, hogy egy közeli villámlás még így is kárt tehet az eszközeinkben a telefon-, internet- vagy tévékábel-csatlakozáson keresztül. Ha kertes házban lakunk, mindig tartsuk tisztán az épület ereszeit és csatornáit, hogy a lezúduló csapadékot megfelelően el tudják vezetni.

Ha bekövetkezett a viharkár, készítsünk fotókat, videókat az okozott károkról, és kezdjük meg a kárenyhítést! Például, ha a a vihar megbontotta a tetőt, használjunk ideiglenes fóliatakarást, ha elöntötte a víz a pincét, ki lehet szivattyúztatni, a félig letört, veszélyes faágakat érdemes levágatni, meg lehet kezdeni az elázott bútorok szárítását. A sérült eszközöket biztonságos helyre kell tenni, hogy szükség esetén bevizsgáltathassuk azokat.

Ne legyünk alulbiztosítottak!

Arra is figyelni kell, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. Ez különösen ajánlott az ingatlanunk esetleges fejlesztését, korszerűsítését, ingóságaink gyarapodását követően, hogy megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezzünk. Az egyre kiszámíthatatlanabb természeti katasztrófák és a folyamatosan emelkedő építőipari költségek ugyanis egyre magasabb átlagos kárkifizetéseket eredményeznek, alulbiztosítottság esetén azonban a kifizetett kárösszeg nem fogja fedezni a javítás, újjáépítés vagy újrabeszerzés költségeit.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) arról adott hírt, hogy a márciusi lakásbiztosítási kampány hatására országosan átlagosan 24 százalékkal, ezen belül Budapesten 28 százalékkal nőtt az ingatlanok egy négyzetméterére jutó biztosítási összege. Az országos figyelem hatására sokan felülvizsgálhatták tehát eddigi biztosítási szerződésüket, megszüntetve ingatlanuk alulbiztosítottságát.

Vélhetően szintén a kampány hatására az idei II. negyedévben az év első 3 hónapjához képest alacsonyabb díjjal lehetett biztosítani egy ugyanakkora (50 millió forint) biztosítási összegű ingatlant. Ezen belül még kedvezőbb, 12 ezer forinttal olcsóbb volt a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításokra (MFO) jutó díj. Az MNB Lakásbiztosítási indexe szerint a hazai lakott egyedi ingatlanok teljeskörű (ingatlan és ingóság) lakásbiztosításainak éves átlagdíja június végén 60,5 ezer forint volt (16 százalékkal több, mint egy évvel korábban). Ezen belül a budapestiek 59,4 ezer, míg a vidékiek 60,7 ezer forintnyi díjat fizetnek. A nem budapestieknél viszont a díj átlagosan jóval nagyobb méretű ingatlanra, ám négyzetméterenként számítva 37 százalékkal kisebb biztosítási összegre (a biztosító kártérítési kötelezettségére) értendő.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: lakásbiztosítás, vihar, viharkár, MNB, alulbiztosított, alkusz, MFO, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás, Netrisk, Groupama, Generali, árvíz, árvízkár