Kihez fordulhatók, ha megtörtént a baj?

Megnézték, ki válhat a kibercsalók áldozatává

KiberPajzs sajtótájékoztató
Fotó: Kiss Márk

2024. május 30. Tavaly január óta 17 ezren váltak kibercsalók áldozatává, az okozott kár pedig 30 milliárd forint volt. A rendőrség már több száz gyanúsítottat fogott el, a nagy „fogások” után pedig érezhetően csökken a csalások száma. A Kiberpajzs program keretében most a Magyar Bankszövetség adott ki ajánlást, ami az online pénzügyi visszaélések áldozataival történő hatékony és szakszerű banki kommunikációt segíti.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy bár vannak, akik esetében nagyobb a veszélye, hogy online csalás áldozatává válnak (idősek vagy éppen a legfiatalabb banki ügyfelek), de semmiképpen nem lehet egyértelműen meghatározni vagy körülírni olyan pszichológiai ismérveket, amelyeket az áldozati célcsoport jellemzőjeként lehetne meghatározni.

Életkortól, nemtől, iskolai végzettségtől, anyagi helyzettől, neveltetéstől, ideológiai hovatartozástól, a társadalomban elfoglalt státusztól függetlenül bárki online csalás áldozatává válhat – mondta Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese a Kiberpajzs program tegnapi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: az elmúlt évben naponta 50 kiberbiztonsági bűncselekmény történt Magyarországon.

Mit kell tenni, ha csalás áldozatává váltunk?

Visszaélés észlelése esetén lényeges, hogy az ügyfélnek haladéktalanul jelezni kell az incidenst a bank felé. Leggyakoribb formája a telefonos call center/ügyfélszolgálatra történő bejelentés, ritkábban személyesen keresik fel az ügyfelek a bankfiókot. A banki kapcsolatfelvételt követően fontos, hogy a feljelentés is megtörténjen a rendőrség felé.

Mivel a károsult ügyfél először a bankkal kerül kapcsolatba, nagyon fontos, hogy a banki ügyfélszolgálat empatikusan, együttérző ügyfélkommunikációval forduljon az online pénzügyi visszaélések áldozatai felé. Másrészt fontos az áldozatok által elmondott események pontos rögzítése, melyeket a banknak szükséges kivizsgálnia, majd a szükséges intézkedéseket megtennie a további károk megelőzésére.

Ajánlás az áldozatokkal együttérző kommunikációra

Éppen ezért a Magyar Bankszövetség a KiberPajzs Program keretében ajánlást készített, az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Központja, a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Rendőr-főkapitányság mint szakmai együttműködő partnerek bevonásával.

Az ajánlás célja, hogy segítse a banki ügyfélszolgálatok szakszerű és hatékony kommunikációját az online térben elkövetett pénzügyi visszaélések áldozataival kapcsolatban. Az anyag összefoglalja a banki ügyfelek által észlelt online pénzügyi visszaélések bejelentésének folyamatát, valamint az ügyfélszolgálati kommunikáció javasolt alapelveit a banki munkatársak számára.

Naponta több száz hívás az OTP Call Centerében

Az OTP Bank fél évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a csalás áldozatául esett ügyfelek részére egy speciális Call Centert alakít ki a Bankbiztonsági Igazgatóságon. Az átalakítás keretében a banki Call Centertől az áldozatok kezelését egy speciálisan erre a területre létrehozott csapat vette át.

- Az elmúlt fél év tapasztalatai azt mutatják, hogy jó döntést hoztunk a csalások áldozatává vált ügyfelek gyorsan el tudnak érni bennünket a dedikált vonalon. Ma már egyre több az olyan hívás, ahol tanácsot kérnek az ügyfeleink a csalások kivédekezéséhez, de nemrég volt olyan esetünk is, hogy csalók hívták fel az ügyfelünket, akinek gyanús lett a dolog, és felhívta a csalás elleni Call Centerünket, így a kollégánk iránymutatásával meg tudták akadályozni, hogy egy távoli elérést lehetővé tevő programot letölttessenek az ügyfél eszközére – monda el Bucsek Gábor, a sajtótájékoztatónak helyszínt adó OTP Bank Bankbiztonsági Igazgatóságának vezetője. A speciális Call Center már naponta több száz hívást kap.

Mi is tehetünk a csalás ellen

Az OTP Bank nemrég új eszközt adott ügyfelei kezébe a csalók elleni küzdelemhez, május 8-án bevezette az utalási limitet, amit a mobilbank felhasználók többsége az indulás heteiben már sokkal alacsonyabbra állított, mint az eredeti 1 millió forintos összeghatár. Az elmúlt két hét tapasztalatai az, hogy ennek köszönhetően jelentősen csökkent a kárérték.

A napi átutalási limitet - összhangban az MNB vonatkozó ajánlásával - a bankszektor egyre több intézménye vezeti be és alkalmazza sikeresen. Érdemes banki ügyfélként is utánajárni, pénzügyi szokásai alapján a saját igényeihez igazítania a napi limitét.

Több száz letartóztatás

Rendőrségi adatok szerint 2023. január 1-jétől közel 17 ezer ember károsítottak meg a kiberbűnözők, a kár pedig 30 milliárd forint – mondta Bátai László, az Országos Rendőr-főkapitányság rendőr ezredese. Az ORFK 300 fős országos hálózatot hozott létre a kibercsalások felderítésére.

A nyomozók 2023. január 1. óta 688 főt fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként, valamint több mint 350 személyt azonosítottak be gyanúsítható személyként. Szerepük szerint 48 személy irányító, 456 stróman, 93 pedig szervezői pozícióban áll a bűnszervezeti hierarchia különböző fokain. A tavalyi év kezdetétől 105 letartóztatást és 9 bűnügyi felügyeletet rendelt el a bíróság. Jelenleg 56 személy áll letartóztatás hatálya alatt.

Az egységek kiemelt figyelmet fordítanak a telefonhívásokat indító csaló Call Centerek felderítésére, amelynek egyik lehetséges módja a hívásokat lehetővé tévő informatikai rendszer azonosítása. 2024 márciusában borult is az első kamu Call Center. Az ügyben öt helyszínen tartott kutatást a rendőrség és három ember kezén kattant a bilincs. Ellenük információs rendszer felhasználásával nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás miatt indult eljárás még jelenleg is folyamatban van – mondta a rendőr ezredes.

Mint kiderült, az akció másnapján felére csökkent a bankszektorban a panaszok száma. A rendőrség a kiberbűnözés elleni harc melletti elkötelezettsége számokban is megmutatkozik, mert 2023. év első negyedévéhez képest 2024. első negyedévében 23 százalékkal csökkent az online elkövetett csalások száma.

Mik a csalók fő módszerei?

A legjellemzőbb csalási módszer (67 százalék) az adathalászat (emailben, telefonon). Telefonon megijesztik a banki ügyfelet azzal, hogy gyanús pénzmozgás történt a számláján, biztonságba kell helyezni a pénzét. Sokszor maga az ügyfél utalja el a pénzét, de megszokott módszer, hogy egy programot töltetnek le, és távoli hozzáféréssel veszik át a gép vagy telefon felett a bűnözők az irányítást. Sokszor csak napokkal később (átlagosan 48 óra múlva) veszik észre az emberek, hogy eltűnt a számlájukról a pénz.Jellemzőek még a befektetési csalások, és elszaporodtak az online piacteres csalások. (Legutóbb részletesen írtunk egy esetről, amikor egy hölgy milliókat bukott, pedig csak használt ruhát akart eladni.)

KiberPajzs
A digitális térben elkövetett pénzügyi visszaélések megelőzése és visszaszorítása érdekében kötött megállapodást a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság „KiberPajzs” elnevezéssel 2022 novemberében. Az együttműködéshez később az Igazságügyi Minisztérium a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Magyar Államkincstár, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Nemzeti Védelmi Szolgálat is csatlakozott.
A KiberPajzs program célja, hogy az ügyfelek, a hatósági és piaci szereplőkkel közösen, „golyóálló” védelmet alkossanak a digitális bűnözőkkel szemben.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!