Az összes szereplő a nagy adósmentésre készül

Megmenekül minden devizahiteles?

2013. március 7. Számításaink szerint a jogosultaknak csak körülbelül 30 százaléka igényelte az árfolyamgátat február végéig, miközben a határidő március 29-én lejár. Úgy tűnik, hogy a devizahiteleseken segítő program éppen a kormány kommunikációjának esik áldozatául. A Bankszövetség kampánnyal készül, és a bedőlt adósok megsegítését tervezi. A PSZÁF örökös árfolyamgátat javasol.

A napokban induló kampánnyal hívná fel a figyelmet a Bankszövetség az árfolyamgátra és a határidő lejártára. Március 29-ig lehet ugyanis belépni az árfolyamgát rendszerébe, miközben február végéig – az azénpénzem.hu becslése szerint – a jogosultaknak csak mintegy 32 százaléka élt a lehetőséggel. (A banki számok, amelyeken a becslésünk alapul, a keretes anyagban találhatóak.) A bankok arról számoltak be, hogy hiába tolták ki december végéről március végére a határidőt, az érdeklődés jelentősen megcsappant. Van, ahol kevesebb, mint hatodára esett vissza januártól a napi igénylések száma. (Az árfolyamgátról minden információ itt található.)

Ennek jelentős részben oka lehet, hogy a kormányzati kommunikáció újabb adósmentésről szól, ami könnyen félrevezetheti a devizahiteleseket. December végén a gazdasági miniszter pénzügyi biztost nevezett ki, akinek a fogyasztói jogok védelme a fő feladata. Az ombudsman – aki, mint megírtuk, információink szerint a devizahitelek forintosítását javasolja – a múlt héten tárgyalásokat kezdett a devizahitelesek problémáinak megoldásáról az állam, a bankok és civilek részvételével. Azonban az e heti egyeztetés már elmaradt.

Békül a kormány

Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben elmondta, hogy a kormány a lakáshitelesek problémájával foglalkozik első helyen. Ugyanakkor arról beszélt, hogy olyan megállapodásra törekszik a bankokkal, amely elismeri, hogy az államnak, a pénzintézeteknek és a hitelfelvevőknek is megvan a felelősségük. Varga Mihály, leendő nemzetgazdasági miniszter pedig több médiában is arról beszélt, hogy azoknak a devizahiteleseknek, akiken eddig nem tudtak segíteni, a bankokkal közösen kell kidolgozni a megoldást.

A Népszabadságinformációi szerint a bedőlt, legalább 90 napja nem törlesztő adósokon úgy segítenének a kormány és a bankok, hogy a hitelt forintra váltanák, és a tartozás egy részét elengednék. Csakhogy tavaly volt már egy olyan konstrukció, amikor a forintosítás során elengedték a tartozás negyedét, a jogosultaknak azonban csak körülbelül a 20 százaléka élt vele. Az akkori kudarcnak – véleményünk szerint - nem a túl szigorú feltétel volt a fő oka, hanem az, hogy a bankok piaci kamattal kínált forinthitele miatt az adós törlesztőrészlete nem vagy csak alig csökkent. Így a forinthitel törlesztését sem tudták vállalni. (Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen legfrissebb számításunk szerint a forinthitelesek rosszabbul jártak a devizahiteleseknél.)

Már a bankok is kedvesek

Az OTP Banknál az év végéig a 110 ezer jogosult 28 százaléka, 31 ezer adós igényelte az árfolyamgátat. Ez a szám február végére 34 ezerre nőtt. Az Erste Bank arról számolt be, hogy náluk 34 százalékon áll az igénylők aránya. A K&H Bank február közepéig 17 ezer ügyféllel kötött szerződést. Az AXA Banknál kiemelkedő a csatlakozók aránya. Náluk az év végéig a jogosultak 52 százaléka, március elejéig pedig összesen 57 százaléka igényelte az árfolyamgátat. A CIB Banknál eddig a jogosultak 28 százaléka kérte az árfolyamgátat, az igénylők napi száma pedig januártól a hatodára esett – tudta meg az Azénpénzem.

Mindenesetre tegnap a Bankszövetség is sietve bejelentette, hogy támogatják a 90 napon túl nem törlesztő adósok megmentésére irányuló törekvéseket, és most készítik elő a megoldást a bedőlt devizahitelesek megsegítésére. Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke az Inforádiónak azt mondta: mindhárom félnek (kormány, bank, adós) valamilyen szintű áldozatot kell vállalni.
Szász Károly, a PSZÁF elnöke az árfolyamgát vonzóbbá tételében látja a megoldást a devizahiteles problémákra. Javaslatát még január végén küldte el a kormányzatnak. Mint tegnap megtudtuk, a PSZÁF javaslata korlátlan időre kitolná az árfolyamgát igénybe vételének lehetőségét, mindenkinek 60 hónapra adná az árfolyamrögzítést, és lehetővé tenné, hogy az adós többször is belépjen az árfolyamgát rendszerébe.

Folynak a perek

Közben folynak a devizahiteles perek is. Az adósok egy része kényszerhelyzetben van, mások viszont előnyt kovácsolnának a helyzetből. Mindenesetre eddig egymásnak ellentmondó ítéletek születtek. Legutóbb az OTP nyert, a Kúria pedig egyelőre nem tett rendet a kérdésben. Az árfolyamgát rendszerébe bejelentkező adós – a tévhitekkel ellentétben – nem mond le a perlési jogról. Így nem érdemes lemondani az árfolyamgátról arra várva, hogy a perek legvégső kimenetele végül az adósoknak kedvez. (Mert mi van, ha mégsem?) Pedig sokan ezért nem mozdulnak.

A bankokkal békülékenyebb hangot megütő kormányzati kommunikáció már azt jelentheti, hogy olyan közös megoldást keresnek, ami a bedőlt adósokon segít. De csak a bedőlt adósokon. A többieknek pedig ott van az árfolyamgát intézménye. Csakhogy sokan éppen a nagy adósmentésre várnak, és ezért nem lépnek be az árfolyamgátba. A határidő lejárta miatt azonban a végén „a két szék közt a pad alá eshetnek”.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: árfolyamgát, devizahitel, PSZÁF, Bankszövetség, Gyuris Dániel, Szász Károly, adósmentés, forintosítás