Nehéz a bankszámlák feltételei között eligazodni
2021. március 23.
Már közel 1300 milliárd forintnak megfelelő deviza hever látra szólóan a lakossági számlákon, ami 33 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Sokan nyilvánvalóan már alig várják, hogy költsenek, de a díjak terén a koronavírus előtti időszakhoz képest bárkit érhet meglepetés.
Az idén januárban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a devizabetétek állománya majdnem negyedével haladta meg az egy évvel korábbi. Ezen belül a látra szólóak összege harmadával nőtt, értékük megközelítette az 1270 milliárd forintot (a lekötést is figyelembe véve 1540 milliárd forintról beszélhetünk). A számok értékelésekor pedig érdemes figyelembe venni, hogy 2020 utolsó hónapjához képest a január már némi csökkenést hozott.
Az adatokat az árfolyamok mellett (a januári átlag alapján az euró egy év alatt 7,4 százalékkal, a font 2,2 százalékkal drágult, míg a dollár 2,1 százalékot veszített az értékéből) nyilvánvalóan befolyásolták az utazási korlátozások. Egy másik nemrégiben megjelent jegybanki statisztika szerint tavaly az utolsó negyedévben a külföldi kártyás vásárlások száma az előző évhez képest 65 százalékkal, értéke pedig 66 százalékkal esett vissza. Feltételezhetjük, a megfontoltabbak közül sokan (a kevésbé megfontoltak azért találnak módot a turistáskodásra most is) már ugrásra készen várják, hogy utazzanak, és végre költhessenek. A tavaly és az idén kényszerpihenőre küldött turistákat azonban jelentős meglepetések is érhetik a banki díjak miatt.
Más a költség akkor, ha uniós országban euróban költ valaki, mint amikor ugyan a helyszín uniós állam, de a kiadás például dollárban történik. Anglia pedig teljesen obligón kívülre került, így ha ott használ valaki eurót, az épp annyival drágább, mint ha például fonttal fizetne uniós országban. Gyűjtésünkből azonban kiderül, hogy mindez egyáltalán nem annyira egyértelmű, mint a bevezetés pillanatában volt.
A feltételek között ráadásul más is akad. Sokkal drágább minden, ha konverzió is van (például forintszámláról eurót – sokan ezért tartanak devizaszámlát – vesz fel valaki, de persze akkor is van konverzió, ha eurószámláról akarunk fonthoz vagy dollárhoz hozzájutni). Nem egy helyen található összeghatár szerinti eltérés is. Például a Raiffeisen az euróövezetbe euróban bankfiókban indított átutalásra 1054 euróig számít fel magasabb, felette pedig alacsonyabb százalékos (ez a 0,38 százalékkal szemben 0,22 százalék) díjat. Az Erste 12,5 ezer euró felett mérsékli jelentősen a díjat. Mindehhez pedig hozzájön – vagy nem jön – még a tranzakciós illeték.
A Budapest Bank (BB) április 30-ától némiképp emeli a devizaszámlákhoz kínált mobilbank havi díját. A drágulást azonban szinte észre sem veszik majd az ügyfelek, mert a költség havi 516 forintról 533 forintra nő (az első 6 hónap díjmentessége nem változik). A pénztári kifizetés is többe kerül majd. Például százezer forint felvétele a mostani mintegy 1440 forintos költséggel szemben 1470 forint lesz. Minden díjnál számolni kell hasonló (vagy azt meghaladó, eurós nagyságrendű) emelkedéssel.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Azénpénzem
Címkék: bankszámla, folyószámla, devizaszámla, valuta, deviza, euró, bankok, díjak
Meglódult a lakosság kezében lévő deviza
Az idén januárban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a devizabetétek állománya majdnem negyedével haladta meg az egy évvel korábbi. Ezen belül a látra szólóak összege harmadával nőtt, értékük megközelítette az 1270 milliárd forintot (a lekötést is figyelembe véve 1540 milliárd forintról beszélhetünk). A számok értékelésekor pedig érdemes figyelembe venni, hogy 2020 utolsó hónapjához képest a január már némi csökkenést hozott.
Az adatokat az árfolyamok mellett (a januári átlag alapján az euró egy év alatt 7,4 százalékkal, a font 2,2 százalékkal drágult, míg a dollár 2,1 százalékot veszített az értékéből) nyilvánvalóan befolyásolták az utazási korlátozások. Egy másik nemrégiben megjelent jegybanki statisztika szerint tavaly az utolsó negyedévben a külföldi kártyás vásárlások száma az előző évhez képest 65 százalékkal, értéke pedig 66 százalékkal esett vissza. Feltételezhetjük, a megfontoltabbak közül sokan (a kevésbé megfontoltak azért találnak módot a turistáskodásra most is) már ugrásra készen várják, hogy utazzanak, és végre költhessenek. A tavaly és az idén kényszerpihenőre küldött turistákat azonban jelentős meglepetések is érhetik a banki díjak miatt.
Az unió közbelépése után kissé elszabadult a helyzet
Uniós előírásra 2019. december 15-től drasztikusan csökkent az euróutalások díja. Ekkortól, ha uniós országba utalunk eurót, akkor ez ugyanannyiba kerül, mintha forintban utalnánk az országon belül. Ugyanígy egységesítették a külföldi ATM-ek használatának díját is, bár ez egyelőre sajnos a világjárvány még tartó időszakában kevésbé érdekes. Mostanra – mint azt eleve feltételezhettük – az akkori költségek alaposan átalakultak, a díjak szinte áttekinthetetlenné váltak. (A devizaszámlák néhány feltételét itt nézheti meg.)Más a költség akkor, ha uniós országban euróban költ valaki, mint amikor ugyan a helyszín uniós állam, de a kiadás például dollárban történik. Anglia pedig teljesen obligón kívülre került, így ha ott használ valaki eurót, az épp annyival drágább, mint ha például fonttal fizetne uniós országban. Gyűjtésünkből azonban kiderül, hogy mindez egyáltalán nem annyira egyértelmű, mint a bevezetés pillanatában volt.
A feltételek között ráadásul más is akad. Sokkal drágább minden, ha konverzió is van (például forintszámláról eurót – sokan ezért tartanak devizaszámlát – vesz fel valaki, de persze akkor is van konverzió, ha eurószámláról akarunk fonthoz vagy dollárhoz hozzájutni). Nem egy helyen található összeghatár szerinti eltérés is. Például a Raiffeisen az euróövezetbe euróban bankfiókban indított átutalásra 1054 euróig számít fel magasabb, felette pedig alacsonyabb százalékos (ez a 0,38 százalékkal szemben 0,22 százalék) díjat. Az Erste 12,5 ezer euró felett mérsékli jelentősen a díjat. Mindehhez pedig hozzájön – vagy nem jön – még a tranzakciós illeték.
Az OTP már engedi majd a szüneteltetést
Nemcsak a különböző feltételekre, hanem a folyamatos változásokra is érdemes ügyelni. A díjak persze rendre emelkednek, de ez nem minden. Például az OTP 2021. április 15-től már nem teszi majd lehetővé, hogy ügyfele szüneteltesse devizaszámláját. Ez pedig igazán jó lehetőség volt a mostani járványos és utazásmentes időszakban.A Budapest Bank (BB) április 30-ától némiképp emeli a devizaszámlákhoz kínált mobilbank havi díját. A drágulást azonban szinte észre sem veszik majd az ügyfelek, mert a költség havi 516 forintról 533 forintra nő (az első 6 hónap díjmentessége nem változik). A pénztári kifizetés is többe kerül majd. Például százezer forint felvétele a mostani mintegy 1440 forintos költséggel szemben 1470 forint lesz. Minden díjnál számolni kell hasonló (vagy azt meghaladó, eurós nagyságrendű) emelkedéssel.
A devizaszámlák feltételeit itt nézheti meg
Nézze meg karikatúránkat is!
Szerző: Azénpénzem
Címkék: bankszámla, folyószámla, devizaszámla, valuta, deviza, euró, bankok, díjak
Kapcsolódó anyagok
- 2021.08.12 - Ilyen áron adják most az eurót a bankok és a pénzváltók
- 2021.08.12 - Kisegítette az MNB a külföldön nyaralókat
- 2021.08.03 - Elárulta az MNB, miért halogatjuk az euró bevezetését
- 2021.05.18 - Észnél kell lenni, ha devizát akarunk utalni!
- 2021.05.03 - Megérkezett a májusi kártyadrágulás
- 2021.04.13 - Itt az újabb számladrágítási hullám
- 2021.03.03 - Pénz telefonra, emailre? Nem veszélytelen vállalkozás
- 2021.01.18 - Bankszámlák: közel az igazság pillanata a díjakról
- 2020.01.30 - Tényleg ennyibe kerül a bankszámla?
- 2019.12.17 - Már tényleg olcsóbban eurózhatunk
- 2019.08.06 - Devizaszámla: jól nézze meg, mit kínálnak a bankok!
- 2018.02.27 - Így bukhat sokat a devizájából
További kapcsolódó anyagok