Tartották az értéküket a kötvényalapok

Megkönnyebbülést hozott az április

2020. május 12. Míg a koronavírus-járvány márciusban elvitte a kötvényalapok egy évi hozamát, áprilisban már ezeknek a befektetéseknek a többsége némi nyereséget tudott termelni. Ehhez persze kellettek a jegybanki beavatkozások, amit a piacok pozitívan fogadtak. Az állampapírpiaci hozamgörbe laposodott, ami a hosszú kötvényekbe fektető alapoknak nem kedvezett.

A koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések óriási gazdasági visszaeséshez és a költségvetési hiány megugrásához vezetnek. A forint a sérülékenysége miatt jelentős mértékben gyengült áprilisban, a hozamok megugrottak, és kétségessé vált, hogy a helyzet kézben tartható-e, megoldható-e a költségvetés magasabb finanszírozási igénye. A kormány és a jegybank intézkedéseinek köszönhetően ez egyelőre sikerült. A Monetáris Tanács április eleji ülésén a jegybank brutális kamatemelésről döntött. A hitelkamatokat 0,90 százalékról 1,85 százalékra emelte, ezzel szimmetrikussá téve a kamatfolyosót. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)

Ugyancsak a kamatdöntő ülésen határoztak az új Növekedési hitelprogramokról, és az MNB megszüntette az fx swapokon keresztül kiszorítandó bankrendszeri likviditáscélt. Bejelentette a jelzáloglevél-vásárlási program újraindítását, és ami a legfontosabb, állampapír-vásárlási programot hirdetett május elejével. Emellett az ÁKK április 23-án 2 milliárd euró értékben devizakötvényeket bocsátott ki. Ezzel tehát a kormány és a jegybank feltöltötte a devizatartalékot és a kincstári számlát, biztosította a középtávú, alacsony hozamú forintfinanszírozást, és megvédte a forintot – írja elemzésében az OTP Alapkezelő.

Mint az alapkezelő megállapítja, az intézkedéseket pozitívan fogadta a piac; a forint 370-ről 350-ig erősödött az euróval szemben, a rövid kamatok emelkedtek, négyéves lejáratig 20-30 bázisponttal. A hosszabb kötvények hozama csökkent, legnagyobb mértékben a hozamgörbe legvégén 70-100 bázisponttal, hiszen a jegybank ide koncentrálja majd kötvényvásárlásait. A hazai hosszú lejáratú állampapírok árfolyamának változását nyomon követő MAX index áprilisban 1,73 százalékkal emelkedni tudott.

Mi történt a kötvényalapokkal?

Mint megírtuk, márciusban a kötvényalapok ugyan jóval kisebb veszteséget szenvedtek, mint a részvényalapok, de így is nagyjából egy évnyi hozamnak mondhattak búcsút. Áprilisban azonban a többség már némi nyereségre tett szert. Ez persze alaponként más és más. A hosszú kötvényekbe fektető alapoknál a márciusi 1 százalék után most már 4 százalék körülire emelkedett a 12 havi hozam. A rövidkötvény-alapok most is plusz nulla százalék körüli éves hozamot tudnak felmutatni.

Az MNB legfrissebb, tegnap közzétett adataiból kiderült, hogy márciusban jelentős összegű befektetést, 140 milliárd forintot vont ki a lakosság a befektetési alapokból. Ez annyira nem meglepő, mert a BAMOSZ már korábban közzétette, hogy márciusban mínusz 261 milliárd forint lett a befektetési alapok tőkeáramlásának eredője. (Az intézményi befektetőkkel együtt.) Az MNB adataiból az látszik, hogy 2020 első negyedévében összességében 95 milliárd forintot vont ki a lakosság ebből a megtakarításából. (Januárban és februárban még pénzt hoztak ide az emberek.)

Összességében pedig a befektetési alapokban tartott megtakarításon 120 milliárd forintot buktak márciusban a háztartások, az év első három hónapjában pedig 200 milliárd forint a koronavírus okozta veszteség ezeken a befektetéseken. Az áprilisi adatok minden bizonnyal kedvezőbbek lesznek, tekintettel arra, hogy a piacok a márciusinál sokkal jobban teljesítettek.

A kötvényalapok 2020. április 30-i részletes hozamát itt találja.

A kötvényalapok és pénzpiaci alapok elmúlt években elért hozamait itt gyűjtöttük össze.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: befektetési alap, kötvényalap, befektetési jegy, hozam, MNB, állampapír, koronavírus, Bubor