Hivatalosan is Rishi Sunak az új brit miniszterelnök

Megjelent az Idióta Kockázati Felár az angoloknál

Fotó: Bencze-Kiss Kata
2022. október 26. Gazdaságpolitikai javaslatainak köszönhetően Liz Truss hamarabb bukott meg, mint bárki más az angol miniszterelnökök közül. A pénzügyi befektetők egy része azzal szórakozik, hogy konkrétan idiótának nevezi a bukott politikus javaslatait. A különleges háttérrel rendelkező utódjáról, Rishi Sunakról nem tudunk még eleget. Meddig tart még az őrület Angliában?

Az Egyesült Királyság legrövidebb ideig hivatalban maradt miniszterelnökévé vált Liz Truss, mivel alig 45 nappal kinevezése után nyilvánvalóvá vált a Konzervatív párt parlamenti képviselői számára, hogy a tagságuk által a nyáron megválasztott új vezető gazdasági és társadalmi politikája életképtelen, azokat a piacok és a választók szélesebb rétegei sem fogadják el. (Kinevezéséről itt írtunk, gazdasági tervéről pedig itt.)

Mint emlékezetes, a Truss terveit bemutató mini-büdzsé piaci fogadtatása felért egy óriási pofonnal, a meghaladott gazdasági nézeteket tartalmazó és egyoldalú adócsökkentéseket felelőtlenül ígérő csomag nyomán zuhant a deviza és az állampapír árfolyam is.

Idióta gazdaságpolitika

A híresen felvágott nyelvű Cityben a londoni pénzügyi negyed elemzői elkezdtek egy újfajta mérőszámot használni: a „Moron Risk Premium” (azaz az „Idióta Kockázati Felár”) jelzi azt, hogy mennyivel többe kerül egy adott országnak, hogy finanszírozza adósságát csupán azért, mert vezetői egy mindenki által használhatatlannak és értelmetlennek tűnő gazdaságpolitikát folytatnak - áll a Financial Times kitűnő blogbejegyzésében.  

Az MRP kiszámítási módszertana meglehetősen egyszerű: össze kell hasonlítani hasonló fejlettségű országok kötvényhozamait és a legstabilabb (legkonzervatívabb pénzügyi vezetésű) állam hozamát kell alapnak tekinteni. Ha valahol az alapnál többet kell fizetni, akkor az annak tulajdonítható (minden egyebet állandónak tekintve), hogy az adott országot kormányzó politikusok gazdaságpolitikáját ennyivel látják kockázatosabbnak a befektetők.

Sokba kerültek volna az államnak

És ha a normál szintről (a normális országkockázati felárról) hirtelen megugrik és jelentőssé válik az eltérés a hozamok közt, akkor már beszélhetünk MRP-ről, azaz akkora mértékű hozamfelárról, amiről csak az idióta politikusok tehetnek – így szól legalábbis a mondás a könyörtelen brókerek közt. Ilyen gazdaságpolitikára kitűnő példa – a rossz nyelvek szerint - az az óriás mértékű fedezetlen adócsökkentés, amit Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter jelentett be, miközben a széles szakmai közvélemény szerint inkább az inflációval és a recesszió veszélyével kellett volna foglalkoznia. A szabadidejüket erre rááldozó brókerek és elemzők az MRP alapján azt is kiszámolták, hogy Liz Truss és barátai köre hatalmon maradásának mi lett volna a következménye: napi 6,4 millió font az a plusz finanszírozási költség, amit a brit költségvetésnek kellett volna állnia a következő 5 évben, ha az „idióta” gazdaságpolitikát valósítják meg.

Kék színnel jelölt angol MRP

Az angol, olasz, francia, német és amerikai 30 éves kötvényhozamok változása (Forrás: ft.com)

A bukás

Ebbe a saját maguk generálta válságba először a pénzügyminiszter bukott bele, Truss ugyanis „elegánsan” beáldozta Kwartenget, akinek mindössze az volt a bűne, hogy pontosan azt a programot vitte a parlament elé, amit a miniszterelnök kért tőle. Majd néhány nappal később az is nyilvánvalóvá vált, hogy a népszerűségvesztés és a bizalomhiány olyan mértékű, hogy innen nincs visszaút magának a miniszterelnöknek sem: a londoni parlamentben jelenleg még kényelmes többséggel rendelkező konzervatív párti képviselők tucatjai jelezték, hogy megingott a bizalmuk a vezetőjükben.

Graham Brady, a képviselőket ilyen ügyekben összefogó ún. „1922-es Bizottság” vezetője lényegében kész helyzet elé állította Liz Truss-t, amikor múlt héten közölte vele, hogy támogatók hiányában le kell mondania posztjáról – minden idők egyik legrövidebb hatalomgyakorlási próbálkozása volt tehát az övé, az egyik legkínosabb bukás a modern angol politikában.
A bejelentett gazdasági csomag legtöbb elemét mára az időközben kinevezett új pénzügyminiszter, a sokkal visszafogottabb gazdaságpolitikát pártoló Jeremy Hunt már visszavonta, ugyanakkor a válság politikai következményei főleg a tory párt képviselői számára katasztrofálisak lehetnek. Az ügyetlenség és butaság ritka kombinációját felmutató kormányzati „teljesítmény” eredményeképpen a Munkáspárt 30 százalékpontos előnyre tett szert a közvélemény-kutatások szerint, és egy most vasárnap megtartott választáson elsöprő mértékű győzelmet aratna: a Konzervatív párt parlamenti képviselőinek alig egyhetedét tudná csak megtartani, és ezzel várhatóan több parlamenti ciklusra kiírná magát a hatalomból. Ennek elkerülésére a tory párti képviselők Liz Truss helyére hétfőn megválasztották Rishi Sunakot, a legkomolyabb jelentkezőt, aki a mostani vélekedések szerint leginkább képes lehet arra, hogy elfeledtesse a választókkal az elmúlt évek harmatgyenge konzervatív teljesítményét.

A különleges angol miniszterelnök

Rishi Sunak sok tekintetben különleges lesz az angol miniszterelnökök közt: ő az első indiai származású politikus, aki az országot vezetheti. Ő maga természetesen már Angliában született (Southamptonban), szülei az 1960-as években érkeztek az országba, és az angol egészségügyben dolgoztak orvosként és patikusként. Származására és hindu vallására egyaránt nagyon büszke, többször is hangsúlyozta, hogy a multikulturális társadalomban hisz, ahol a különböző kultúrájú emberek hatékonyan dolgozhatnak együtt. Sunak meglehetősen friss még a politikában, csupán 2015. óta parlamenti képviselő, és 42 évesen ő lesz a modernkori Egyesült Királyság legfiatalabb miniszterelnöke (az angol parlamentáris demokrácia több évszázados történelmében egyedül ifjabb William Pitt volt nála fiatalabb hatalomra jutásakor, és őt jóval régebben, még 1783-ban nevezték ki).

Ha mindez nem lenne elég, akkor tegyük hozzá, hogy az új miniszterelnök felesége révén óriási vagyonnal is rendelkezik: az amerikai tanulmányai alatt megismert Akshata Murty ( https://www.theguardian.com/politics/2022/apr/07/akshata-murty-who-is-rishi-sunak-wife ) ugyanis annak a Narayana Murthynek a lánya és örököse, aki az Infosys nevű óriás IT céget alapította és ma is részben tulajdonolja. Akshata Murty vagyona az Infosys 0,91 százalékos részvénypakettjéből származik, amely a legutóbbi becslések szerint 900 millió dollárt, azaz mintegy 700 millió angol fontot ér. Ezzel Sunak az ország 222. leggazdagabb emberének számít, vagyona meghaladja III. Károly király szerénynek éppenséggel nem mondható 365 millió fontos magánvagyonát is. Olyan is most fog először előfordulni, hogy a heti kihallgatásra jelentkező miniszterelnök gazdagabb legyen, mint az őt fogadó uralkodó.

Gazdaság, politika

Magánéleténél talán picivel érdekesebb lehet a befektetőknek, hogy Sunak milyen gazdaságpolitikát kíván majd megvalósítani. Erre vonatkozóan konkrét információink még nincsenek, ugyanis az a helyzet állt elő, hogy Liz Truss menesztése olyannyira sürgető volt a konzervatívok számára, hogy semmilyen programot, jövőbeli tervet nem kértek bemutatni azoktól, akik a helyére pályáztak. A gyorsított eljárásban a párt képviselői egy nap alatt kijelölték Sunakot - és csak most érdeklődnek, hogy mégis konkrétan mit fog tenni.

Természetesen azt lehet tudni, hogy Rishi Sunak korábban milyen politikához adta korábba a nevét, hiszen már 2020. óta ő volt a pénzügyminiszter Boris Johnson kormányában, bár arról már megoszlanak a vélemények, hogy mennyire kellett ebben az időszakban teret engednie akkori főnöke elképzeléseinek, és mennyire képviselhette a saját értékeit és elveit. Mindenesetre egy felelős politikus képét adta, aki pénzügyminiszterként adóemeléseket és kiegyensúlyozottabb költségvetést vitt a képviselők elé, és aki már idén nyáron erős kétségét fejezte ki Truss tervei kapcsán, mondván, hogy az inflációra és a költségvetési egyensúlyra kellene inkább figyelni.

Nagy kérdés, hogy hatalomra jutva mennyire lesz képes ezt a szigorú politikát képviselni, hiszen mostantól egy olyan kiegyensúlyozott gazdaságpolitikát várnak majd tőle, ami egyszerre nyugtatja meg a felbolydult pénzügyi piacokat és teremt lehetőséget a Konzervatív párt számára, hogy visszanyerjen valamennyit elvesztett népszerűségéből. A toryk már 12 éve kormányoznak, nevükhöz a Brexit mellett leginkább a gazdasági megszorításokat, a szociális kiadások csökkentését és az adók emelését társítják a választók. Adódik a kérdés, hogy miként lesz képes az ország 222. leggazdagabb embere elmagyarázni az egyszerű munkavállalóknak, hogy továbbra is szigorításokra van szükség, miközben minden szerdán a parlamenti azonnali kérdések és válaszok vitájában a Munkáspárt vezetője egyfolytában azzal támadja majd, hogy érzéketlen a dolgozó tömegek problémái iránt.

Látjuk tehát, hogy nem áll egyszerű feladat előtt az új miniszterelnök. Segítenie kell, hogy a lakosság elviselje a magas rezsiárakat, de egyben kiegyensúlyozott költségvetést kell bemutatnia a pénzügyi piacoknak. Fel kell mutatnia a Brexit állítólagos pozitív hatásait a Konzervatív párt szélsőségesebb képviselőinek és szavazóinak, miközben a multikulturalizmus előnyeit saját példáján keresztül is kell demonstrálnia. Bizonyítania kell rátermettségét úgy, hogy származása és kora miatt egyébként is megkülönböztetett figyelem kíséri majd minden lépését. Csak remélni tudjuk, hogy elkerüli a rengeteg buktatót és megfontolt gazdaságpolitikája nyomán nem újabb idióta felárról kell hamarosan beszámolnunk.

Szerző: Szepesi László
Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok