Mégis semmisek a devizahitel szerződések?

2013. október 11. Ismét semmissé nyilvánította az elsőfokú bíróság azt a devizahitel szerződést, amibe a Kúria nyáron belenyúlt, és ezzel érvényessé tette. A várakozással szemben nem arról döntött a bíróság, hogy az árfolyamréssel kapcsolatban hogyan kell elszámolni a feleknek. Az OTP Bank fellebbez.

Tavaly decemberben másodfokon semmisnek nyilvánította a Fővárosi Törvényszék az egyik devizahiteles szerződést abban a perben, amit a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) égisze alatt működő jogász indított az OTP Bank ellen. Az indoklás szerint semmis az a kölcsönszerződés, amelynél a szerződésben nincs leírva az adóst terhelő minden költség.

Az OTP Bank felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amely július 4-i döntésében ugyancsak kimondta, hogy a szerződés semmis. Ugyanis a Kúria álláspontja szerint is a konverzió költség, hiszen a szerződés elválaszthatatlan része. Ezért a perbeli lakossági kölcsönszerződésben tételesen rögzíteni kellett volna a vételi és eladási árfolyam alkalmazásából eredő eltérés mértékét, melytől a bank csak az egyoldalú szerződésmódosítás szabályait betartva térhetett volna el a fogyasztó hátrányára.

A szerződést azonban érvényessé tette a Kúria azzal, hogy belenyúlt, és annak részévé tette az eredeti mértékű (a középárfolyamtól mindkét irányban 0,5 százalékkal eltérő) árfolyamrést. Mint megírtuk, a bank az árfolyamrést 2008 októberében két százalékra emelte, így a kérdés az volt, hogy az emelést a jogszabályoknak megfelelően hajtotta-e végre (pl. értesítette-e az adóst). Ha pedig nem zongorázta végig az egyoldalú szerződésmódosításnál ma elvárt procedúrát, akkor a különbözetet térítenie kell. Korábbi számításaink szerint ez egy ötmillió forintos 15 éves futamidejű svájci frank alapú kölcsönnél 40-50 ezer forintot jelenthet.

A számolgatást a Kúria az elsőfokú bíróságra bízta: „Az elsőfokú bíróságnak a folytatódó eljárásban azt kell vizsgálnia, hogy a közbenső ítéletben rögzített árfolyameltéréshez, árfolyamréshez képest az alperesek 2008 októberétől kezdődően ténylegesen érvényesítették-e a felperessel szemben a megemelt árfolyamrést, árfolyameltérést, ha igen, annak volt-e jogszerű, a szerződésben rögzített oka, és ha volt, a módosítást a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően hajtotta-e végre... Az elsőfokú bíróságnak rendelkeznie kell azon összegek visszafizetéséről, elszámolásáról a felperes javára, melyeknél igazolhatóan nem jogszerűen 1%-ot meghaladó devizavételi és -eladási árfolyam különbözettel számolták el a felperes által megfizetett törlesztőrészleteket.”

A számolgatás helyett azonban a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon érvénytelennek nyilvánította a hitelszerződést, mivel a bíróság szóban kihirdetett véleménye szerint nem elég részletes a hiteldíj megváltoztathatóságának feltételrendszere. Mint Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke az Azénpénzem.hu-nak elmondta: a szerződés semmissége azt jelenti, hogy az eredeti állapotot kell vissza állítani. Véleménye szerint az ügyfél túlfizetésben van, ezért a banknak a túlfizetést vissza kell adnia.

Az OTP Banknál portálunknak elmondták: az írásos ítélet kézhezvételét követően dönt majd az OTP Bank a fellebbezés részleteiről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy korábban a Kúria már döntött a jogalap tekintetében, s nem kifogásolta az oklistát, illetve azonos tényállás alapján csak a közelmúltban több tucat ellene indított pert nyert az OTP Bank.

Címkék: PITEE, devizahiteles perek, árfolyamrés, OTP Bank, Kúria