Tömegével utasíthatták el a szerződésmódosítást a devizahitelesek

Mégis leállíthatók a végrehajtások?

Fotó: Azénpénzem

2015. július 7. Alighanem nagyon sok (egykori) devizahiteles próbál valamilyen kibúvót találni, hogy ne kelljen elszenvedniük a forint tavaly novemberig bekövetkezett gyengülését. A jegybank alelnöke levélben kérte, hogy az ügyvédek ne bíztassák az adósokat egy úgynevezett „elállási nyilatkozat” megtételére. Egy uniós szakvélemény alapján pedig az ismert siófoki ügyvéd úgy véli, minden végrehajtási eljárásnak le kell állnia. A banki jogászok másképp gondolják.

Általános meglepetésre szinte érdektelenségbe fulladni látszik az elszámolás utáni hitelkiváltás, ami részben az ügyvédek aktivizálódásának következménye – írtuk meg korábban. Úgy tűnik, a perelési kedv feltámadása (folytatódása?) még jelentősebb tényező lehet annál, mint amit két hete feltételeztünk. Erre utalhat, hogy az MNB alelnöke levélben fordult az ügyvédi kamara elnökéhez (a teljes levelet itt nézheti meg). A kezdeményezést az ügyvédi segédlettel készülő elállási nyilatkozatok alighanem tömeges terjedése indokolhatta.

A Léhmann által javasolt megoldások nem a szerződéstől elálláson, illetve a törlesztők fizetésének megszüntetésén alapulnak, de azt gondolja: „ha a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese levélben könyörög az Országos Ügyvédi Kamara elnökének azért, hogy az ügyvédek ne javasoljanak ilyen lehetőséget az adósoknak, akkor érdemes ennek a megoldásnak utánanézni”.

Az adósok ilyen papírt abban a reményben adnak be bankjukhoz, hogy visszaállhat az eredeti helyzet, ezen azt értik, hogy csak az eredetileg folyósított forintösszeget kell végül visszafizetniük. Ha egyáltalán, mi találkoztunk ugyanis olyan kezdeményezéssel, amikor még ezt sem fizetné ki az adós, sőt még kártérítést is szeretne kapni – szintén beígért ügyvédi segédlettel. Az MNB alelnöke levelében több szempontot is felsorol annak indoklásaként, miért is lehet reménytelen az „elállás”. Mint írja: ha a bank nem tekinti jogszerűnek ezt a nyilatkozatot, akkor az ennek reményében a törlesztést beszüntető adóst a szerződés felmondása, majd végrehajtás fenyegeti.

Kulcskérdés a devizás „mentőcsomagok” jogi megítélése

Léhmann György, a devizahitelesek felkarolásáról ismertté vált ügyvéd azonban egyértelműen azt állítja, hogy „az adósok végrehajtásának vége”. Ezt az Európai Bírósági (EB) eljárásban előterjesztett szakértői véleményre alapozza. A Fővárosi Törvényszék egy Erste Bank elleni perben nyújtott be előzetes döntéshozatal iránti kérelmet. Ehhez írt Pedro Cruz Villalón főtanácsnok egy indítványt, amiről még az EB-nek kell majd döntenie. Mint leírta: a közjegyző feladata, hogy felhívja a fogyasztó figyelmét az általa észlelt esetlegesen tisztességtelen szerződéses kikötésekre, valamint a törvény által ráruházott azon hatáskörére, hogy egy puszta alakszerűségi vizsgálat alapján megindíthatja a végrehajtást a szerződés tekintetében, és dönthet az ebből eredő, elsősorban eljárási szintű következményekről.

Léhmann szerint a kimenetel nem lehet kétséges, mivel egyetlen végrehajtási záradékot kibocsátó közjegyző sem tájékoztatta az adósokat semmiről, de különösen nem arról, hogy észlelt-e tisztességtelen szerződési feltételeket, illetve egyetlen végrehajtási záradékot kibocsátó közjegyző sem vizsgálta a végrehajtási záradék alapjául szolgáló ténytanúsítványban megjelölt szerződésnek szerződési feltételeit. Egy kecskeméti ítéletben már úgy döntöttek, hogy a megindított végrehajtási eljárást az uniós eljárás végéig felfüggesztik. (Így valóban elég kétségesnek tűnik, hogy szeptember 16-ától – ahogy azt törvényben is lefektették – meginduljanak a kilakoltatások.)

Banki jogászok viszont ugyanebből a szakértői véleményből egészen másra jutnak. Ők azt hangsúlyozzák, hogy a főtanácsnok kimondta, nem ellentétes az uniós joggal, hogy a közjegyzők úgy állítanak ki végrehajtási záradékot, hogy előtte nem vizsgálják meg az érintett szerződést, nem tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket (a véleményben valóban ez is benne van). Emellett nem tartják elhanyagolható szempontnak, hogy bár sok hitelszerződés tartalmazott tisztességtelen elemeket, ezeket a kormány jogszabályi úton rendezte.

Végső soron a jegybanki levélben is ez tűnik a legütősebb érvnek. A legnagyobb kérdés tehát az lehet, hogy vajon az uniós bíróságok mennyire tartják jogilag elfogadhatónak a devizás (sokszor módosított) „mentőcsomagokat”. Azokat a szabályokat, amelyeket amúgy a bankok is támadnak.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Itt olvashat részleteket az elszámoltatásról és a forintosításról