Megtévesztő lehet a nagy hitelengedési várakozás

Mégis felpörög a kilakoltatás?

2016. március 3. Az előző év végére ismét csökkent azoknak a lakossági hiteleknek az aránya, amelyeket nem tudnak rendben törleszteni az adósok – tette közzé büszkélkedve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A számok valóban javulást mutatnak, de a lakáshitelesek helyzete továbbra sem rózsás, és a kilátások is felemásak. Kilakoltatás pedig úgy nincs, hogy közben van.

A háztartási hitelállományon belül a késedelmes hitelek aránya 2015 negyedik negyedévében majdnem tizedével csökkent – tette közzé friss adatokat ismertető jelentésében az MNB. Leírták azt is, hogy az év egészében a mérséklődés 20,8 százalékos volt, a 90 napon túl késedelmes háztartási hitelállomány 18,8 százalékkal esett vissza. Ezek a számok elsőre azt sugallhatnák, hogy határozottan javul a helyzet. Valójában azonban a kép egyáltalán nem ennyire rózsás.

A teljes 2015-ös évet ugyanis ilyen szempontból nem szerencsés értékelni, hiszen a számokat alaposan eltéríti az elszámolás egyszeri hatása. Az adatok vizsgálatával kapcsolatban egyébként az sem tűnik mellékesnek, hogy az MNB tavaly átalakította a statisztikát. A lakossági jelzáloghiteleket már más sorban és elnevezéssel tartalmazzák a táblázatok, a pontos tartalmi megfeleltetés pedig – mivel az első negyedévben bezavar az elszámolás – gyakorlatilag lehetetlen.

Mint az képünkön jól látszik, az első negyedévi javulás után a következő két negyedévben fokozatos romlás következett, az utolsó negyedévben pedig nehéz lenne látványos javulásról beszélni. Legalábbis a lakáshitelesek esetében. Grafikonunkon őket emeltük ki, hiszen náluk a legnagyobb a veszély arra, hogy a törlesztési hátralék előbb-utóbb otthonuk elvesztésével járhat. További aggasztó jel, hogy a banki adóssegítő programokban levők között még az elszámolási előttinél is magasabb a már több mint 90 napja nem törlesztők aránya. Késedelmesen fizettek 2015 végén az adósok majdnem 1300 milliárd forint lakáshitelt, ennek 65 százalékánál pedig a csúszás már több mint három hónapos volt. Banki adóssegítő programban 1630 milliárd forint lakossági hitelt tartottak számon a bankok, ennek 42,4 százalékánál látszottak fizetési gondok.

Megjegyezzük, hogy az előbbi, szaknyelven átstrukturáltnak nevezett állomány csökkenése esetenként csak a hitelezőnek jó hír, és nem az adósnak. A problémásabb tartozásokat ugyanis követeléskezelőnek adják át (ennek az „irodalmi” elnevezése a portfoliótisztítás). Aki már volt kapcsolatban követeléskezelővel (ahogy azt elég sok olvasónk tapasztalatai mutatják), az nem sok jót mond az eljárásról.

Ahány bank, annyi szokás is lehet

A bukott hitelek csomagban eladásával kapcsolatban most kifejezetten pozitív a várakozás (amit, bevallunk, mi is osztottunk). A KPMG szerint a hitel felétől is megszabadulhat így az adós. Az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója, Felfalusi Péter Pénzcentrumnak adott interjújából azonban azért nem ennyire pozitív kilátások olvashatóak ki. Mint elmondta: az ingatlanfedezetes hiteltartozások felvásárlói arra fognak törekedni, hogy mielőbb az adóssal közösen értékesítsék az ingatlant, ezáltal felmentve az adósokat a további tartozás megfizetése alól. Arról is beszélt, hogy nemzetközi befektetőkre van szükség, hogy „a rossz banki portfoliók kitisztuljanak”, mert a jelenlegi piaci szereplők 3-4 ezer követelésnél nem képesek többet felszívni a nem-teljesítő állományból.

Az egyik, a követeléskezelés területén jártas jogász szerint az adósok nagy hitelengedési várakozása végül alaptalannak bizonyulhat. Ezek a cégek ugyanis meglehetősen nagy kockázatot vállalnak, ezért magasabb hozamot akarnak elérni (szerinte a KPMG által jelzett arányokat átlagoknak kell tekinteni, így a nagyon problémás esetekben elért alacsony hozamot a többiekkel kompenzálják). Emlékeztetett arra, hogy a piacon azt beszélik, az egyik (egyértelműen kormányközeli) bankcsoport közel sem képzett akkora céltartalékot, hogy ilyen „nagyvonalú” lehessen. Másutt pedig a saját megoldást (work out, illetve faktoring cég) részesítik előnyben, hogy minél többet „kipréselhessenek” az adósból. Könnyen lehet tehát, hogy a bajban levő hitelesek jövőbeni helyzetét nagyban befolyásolja majd, melyik banknál adósodtak el.

A kilakoltatással fenyegetettség március elsejétől már valóság, de általános vélekedés (ideértve a bankokat és a követeléskezelőket is) szerint sem botrányokra, sem tömeges lépésekre nem kell számítani. Az ügyek azért beindultak. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György a Magyar Nemzetnek elmondta: már a héten végrehajtanak akár több lakáskiürítést is. A végrehajtók elég gyorsak is tudnak lenni, amire az utalhat, hogy tavaly a végrehajtási lehetőség szeptember 16-i újraindítása és a kilakoltatási moratórium belépése között körülbelül 600, ahogy az elnök fogalmazott „ingatlankiürítést” végeztek. Jelenleg közel 15 ezer ingatlan vár árverezésre, ami az elszámolás után újrainduló esetek száma alapján egyelőre csak a jéghegy csúcsa.

Itt összegyűjtöttük a tudnivalókat az eszközkezelős (NET) programról

A magáncsőd részleteiről itt tájékozódhat

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakáshitel, nemfizető, MNB, kilakoltatás, követeléskezelő, végrehajtó, statisztika