Mégis befektetés volt a devizahitel?

Fotó: Azénpénzem

2016. augusztus 26. Az egyik fővárosi kerületi bíróság kimondta, hogy a devizás hitelre nem jött létre szerződés, mert az adós nem tudott arról, hogy a megállapodás mögött, attól elválaszthatatlanul befektetési jogviszony van. Ez egy (újabb) jókora résnek tűnhet a devizahitelezést védő pajzson. Érdemes azért felidézni a ráckevei bíróság ügyét is.

Az adós 2008 tavaszán vett fel 25 éves futamidőre tízmillió forint devizában meghatározott kölcsönt. A hitel halasztott tőketörlesztésű volt, az első 100 hónapban (tehát a futamidő harmadában) csak kamatot kellett fizetni. Ez persze (az árfolyamváltozás hatása nélkül is) jelentősen megdobta az adósság összegét. Mindenesetre a megterhelt lakás elárverezése után, amire már szinte pontosan három évvel ezelőtt került sor, közel 15,3 millió forintos adósságot még követelt a bank. A végrehajtási eljárás tehát folytatódott.

A bíróság hosszan taglalja a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységről szóló törvény rendelkezéseit. Ebből levonják azt a következtetést, hogy az adóstól külön megbízást kellett volna kérni. A bank jogásza érdemi ellenvéleményt vagy nem tett, vagy azt a bíróság nem találta érdemesnek részletezni.

Az adós körülbelül két évvel ezelőtt indított pert. Keresetét arra alapozta, hogy a követelés érvényesen nem is jött létre. A bíróság szerint – az ítéletet a Hitelsikerek.hu teljes egészében közzétette – a végrehajtás megszüntetéséhez elegendő egyetlen érvénytelenségi okot megállapítani. Ezt meg is tették. Mint leírták: ezt követően a feleknek lehetőségük van egymás között peren kívül elszámolni. Amennyiben pedig a bank továbbra is ragaszkodna követeléséhez, azért külön pert kell indítania adósa (jelen körülmények kötött volt adósa) ellen.

A bíróság Bölönyi Horváth László igazságügyi szakértő (egyébként egy másik, jenhiteles ügyre kiállított) szakvéleményére alapozott. Jelen esetben tehát úgy tűnik, a jogászok újabb rést találhattak a pajzson. Ez a szakértői vélemény ugyanis – persze amennyiben azt elfogadja – bármely bíróság bármely devizaperében bevethető lehet. Az összesen 30 oldalas dokumentumból (ez teljes terjedelmében – szintén a Hitelsikereknek köszönhetően – itt olvasható) most külön nem szemezgetünk. Idézzük azonban, hogy mi győzte meg a fővárosi kerületi bíróságot.

Az ítélet indoklása szerint „2004-től csak szintetikus devizával ellentételezett forinthitelt nyújtottak a bankok, mivel a mérlegük alapján elegendő mennyiségű devizaforrásuk nem volt”. A szintetikus deviza előállításának módja a szakvélemény szerint, hogy a bank a kölcsön forintösszegének megfelelő értékben deviza tőkeszámlát nyit az ügyfél nevére és adataival. Ezt követően köt befektetési szerződést az adós deviza tőkeszámlája terhére saját partnerbankjával. A befektetés fedezeteként pedig az adós jelzálogjoggal biztosított ingatlana szolgál. Ezt követően a törlesztése egész időszakában ezeket a pénzpiaci műveleteket kell folytatni, amelyeknek „költségük van, és szükségszerűen a devizák iránti kereslettel megnöveli azok átváltási árfolyamát”. Ennek következtében – rögzíti a bíróság – az adós, habár arra szerződéses akarata nem volt, kockázatos pénzpiaci műveletek passzív részesévé vált.

Már volt adósnak kedvezőtlen uniós ítélet

Korábban a ráckevei bíróság egy Banif Plus Bankos ügyben azért fordult az uniós fórumhoz, hogy megtudja: a devizahitel nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv befektetővédelmi rendelkezései. A magyar bírósághoz keresetet benyújtó házaspár annak a megállapítását kérte, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv hatálya alá tartoznak. Magyarul: ezek nem hitel-, hanem befektetési termékek, amelyeknél elemezni kellett volna, hogy az adós milyen felkészültségű.

Az uniós bíróság ebben az ügyben már kihirdetette az ítéletet. Eszerint: mivel a kölcsönvevő célja nem árfolyamkockázat kezelése vagy devizaárfolyam-spekuláció volt, a szóban forgó műveletek nem befektetési szolgáltatások megvalósítására irányulnak. Hozzátették egyébként, hogy az irányelv értelmében önmagukban még a megnevezett műveletek sem tekinthetők ilyen szolgáltatásoknak.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahitel, devizahitelesek, bíróság, per, bank