A szavazók harmadát is kitehetik az idősebbek
2025. október 30.
Érzékelhetően nő a következő évi választások tétje, nem véletlenül hozta elő a kormányzat a 14. havi nyugdíjat. Ebben óvatosan lavírozgatnak, jelezve: a kifizetések a gazdaság és a költségvetés helyzetétől is függenek majd. A propagandagyár közben kihasználja, hogy sokan teljesen tájékozatlanok, nem tudják például, hogy degresszió a mai nyugdíjrendszerben is van.
Minden kutatás arra utal, hogy a nyugdíjasok körében a teljes népességhez viszonyítva sokkal magasabb a kormánypárt, mint az ellenzék támogatottsága. A legfrissebb, idén augusztusra vonatkozó adatok szerint hajszállal marad el 2,4 milliótól a nyugdíjasok száma, ami a népesség 25 százaléka. Az Azénpénzem számításai szerint a nem szavazókorúakat (a 18 év alattiakat) kiszűrve, a választók 30,5 százalékát teszik ki a nyugdíjasok. Az idősebbek aktivitása alapján pedig akár egyharmados arányról is beszélhetünk. A kormány tehát érthető okból vet be mindent az ő megnyerésükre. Igyekezve elfeledtetni, hogy az infláció alultervezésével rendre az ő pénzüket használja, vagy például azt, hogy a novemberi emelés kisebb lesz, mint amivel dicsekedtek.
Először Lázár János építési és közlekedési miniszter jelentette be, hogy a kormány „kőkeményen dolgozik” a 14. havi nyugdíj bevezetésén. Orbán Viktor miniszterelnök a „gőzerővel” kifejezést használva posztolt ugyanerről. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azonban a parlamentben elmondta: 2-4 év és „gazdasági erő” kell egy ilyen lépéshez. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezt követően az Indexnek adott interjúban arról beszélt „elkerülhetetlen, hogy Magyarországon bevezessék a 14. havi nyugdíjat”. Kérdés, ez milyen formában történjen.
Mint a miniszter elmondta, a költségvetési fegyelem miatt 2–3 éves bevezetési időt tart reálisnak, de döntés erről még nem született. Egyhetes lépésekben a teljes 14. havi nyugdíj bevezetése négy évig tartana. Szavaiból az azért elég világosan kiderült, hogy a választások előtt legalább egyheti pluszt kaphatnak a nyugdíjasok. Véleményem szerint az óvatos lavírozást nem csak a gazdaság és a költségvetés helyzete (ha arra valóban figyelnének szóba sem jöhetne a 14. havi nyugdíj) indokolhatja, hanem az is, hogy az aktívakat nem akarják magukra haragítani.
A kormány annyira kétségbeesetten keresi a fogást a Tisza párton, hogy egy nyári podcastot húzott elő, amit megpörgetett, majd hazugságokba csomagolva közvetít minden csövön. Simonovits András matematikus akkor arról beszélt, mennyire igazságtalan a mai rendszer az új nyugdíjmegállapításoknál. A nyugdíjszakértő – aki legfeljebb annyiban köthető a Tiszához, hogy tulajdonképpen bevallotta, rájuk fog szavazni – már nem először fogalmazott meg sarkos véleményt. Nem ő az egyetlen, aki a Nők40-t „hibás terméknek” tartja.
Siminovits egyébként az ominózus podcastban arról beszélt, hogy a magas jövedelmek esetén degressziót kellene alkalmazni, így csökkentve azok figyelembevételét a frissnyugdíjak megállapításakor. A most káromkodásként használt („Vigyék a degressziójukat oda, ahová gondolom” – írta le Orbán Viktor miniszterelnök a Harcosok Klubja csoportban) módszer a jelenlegi nyugdíjrendszernek is része. Szokatlan lenne persze, ha a kormányzati propaganda egy kicsit is figyelne a valóságra.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, nyugdíjemelés, nyugdíjasok, választás, degresszió
Megint át akarják verni a nyugdíjasokat
Fotó: clipart.com
Minden kutatás arra utal, hogy a nyugdíjasok körében a teljes népességhez viszonyítva sokkal magasabb a kormánypárt, mint az ellenzék támogatottsága. A legfrissebb, idén augusztusra vonatkozó adatok szerint hajszállal marad el 2,4 milliótól a nyugdíjasok száma, ami a népesség 25 százaléka. Az Azénpénzem számításai szerint a nem szavazókorúakat (a 18 év alattiakat) kiszűrve, a választók 30,5 százalékát teszik ki a nyugdíjasok. Az idősebbek aktivitása alapján pedig akár egyharmados arányról is beszélhetünk. A kormány tehát érthető okból vet be mindent az ő megnyerésükre. Igyekezve elfeledtetni, hogy az infláció alultervezésével rendre az ő pénzüket használja, vagy például azt, hogy a novemberi emelés kisebb lesz, mint amivel dicsekedtek.
Először Lázár János építési és közlekedési miniszter jelentette be, hogy a kormány „kőkeményen dolgozik” a 14. havi nyugdíj bevezetésén. Orbán Viktor miniszterelnök a „gőzerővel” kifejezést használva posztolt ugyanerről. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azonban a parlamentben elmondta: 2-4 év és „gazdasági erő” kell egy ilyen lépéshez. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezt követően az Indexnek adott interjúban arról beszélt „elkerülhetetlen, hogy Magyarországon bevezessék a 14. havi nyugdíjat”. Kérdés, ez milyen formában történjen.
Mint a miniszter elmondta, a költségvetési fegyelem miatt 2–3 éves bevezetési időt tart reálisnak, de döntés erről még nem született. Egyhetes lépésekben a teljes 14. havi nyugdíj bevezetése négy évig tartana. Szavaiból az azért elég világosan kiderült, hogy a választások előtt legalább egyheti pluszt kaphatnak a nyugdíjasok. Véleményem szerint az óvatos lavírozást nem csak a gazdaság és a költségvetés helyzete (ha arra valóban figyelnének szóba sem jöhetne a 14. havi nyugdíj) indokolhatja, hanem az is, hogy az aktívakat nem akarják magukra haragítani.
Degresszió márpedig most is van
A kormány annyira kétségbeesetten keresi a fogást a Tisza párton, hogy egy nyári podcastot húzott elő, amit megpörgetett, majd hazugságokba csomagolva közvetít minden csövön. Simonovits András matematikus akkor arról beszélt, mennyire igazságtalan a mai rendszer az új nyugdíjmegállapításoknál. A nyugdíjszakértő – aki legfeljebb annyiban köthető a Tiszához, hogy tulajdonképpen bevallotta, rájuk fog szavazni – már nem először fogalmazott meg sarkos véleményt. Nem ő az egyetlen, aki a Nők40-t „hibás terméknek” tartja.
Siminovits egyébként az ominózus podcastban arról beszélt, hogy a magas jövedelmek esetén degressziót kellene alkalmazni, így csökkentve azok figyelembevételét a frissnyugdíjak megállapításakor. A most káromkodásként használt („Vigyék a degressziójukat oda, ahová gondolom” – írta le Orbán Viktor miniszterelnök a Harcosok Klubja csoportban) módszer a jelenlegi nyugdíjrendszernek is része. Szokatlan lenne persze, ha a kormányzati propaganda egy kicsit is figyelne a valóságra.
Például 680 ezer forintos jövedelem esetén 2013 előtt 660 ezer számított a nyugdíjba, de a 20 ezer forint után nem szedtek be járulékot. Most viszont ugyanekkora pénzből maximális szolgálati idővel is csak mintegy 623 ezer forint a nyugdíjalap, miközben aktív korban a járulékot a teljes 680 ezer forint után besepri az állam.
A nyugdíjak vonatkozásában az a degresszió, amiről Simonovits beszélt, csökkentett mértékben figyelembevételt jelent. Ez 2013-ig egyértelműen a szisztéma része volt, hiszen 660 ezer forintos jövedelem felett nem kellett járulékot fizetni, és ennek megfelelőn az újonnan megállapított nyugdíjba sem számított bele az e feletti pénz. A befizetés felső korlátját eltörölték, de a degresszió ma is része a rendszernek. A 372 001 és 421 000 forint közötti átlagkeresetrész 90 százalékát, a 421 ezer forint feletti résznek pedig 80 százalékát kell figyelembe venni az öregségi nyugdíj megállapításánál.Nézze meg karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, nyugdíjemelés, nyugdíjasok, választás, degresszió
