Nyolc százalék második ingatlant vásárolt belőle

Megemelte az ingatlanárakat a CSOK

2021. október 6. Nem nőtt a gyerekvállalási kedv a CSOK hatására, megemelte viszont az ingatlanárakat. Sokaknak segített, de az igazán rászorulók csak kisebb támogatáshoz jutottak. Az igénylők 8 százaléka második lakását vásárolta meg belőle – derül ki egy tanulmányból.

A legszerényebb jövedelemmel és kis értékű ingatlannal rendelkezőknek nyújtja a CSOK a legnagyobb segítséget az otthonteremtésben. Ők viszont csak kis mértékben részesülnek a támogatási összegből – derül ki a Hitelintézeti Szemlében megjelent friss tanulmányból.

2020 végéig közel 170 ezren igényelték a támogatást. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa alapján a támogatás gyermekek számára gyakorolt kedvező hatása 2016–2019 között még nem mutatkozott meg. Ugyan 2020-ban 3,3 százalékkal több gyermek született, mint az előző évben, a 2016-os értéket még így sem sikerült elérni – jegyzi meg a tanulmány. A támogatás gyermekek számára gyakorolt kedvező hatásával kapcsolatban több tanulmány is született. Ezek szerint a CSOK-támogatás a jövőben még javíthatja a gyermekvállalási hajlandóságot, de a családpolitika sikeressége ezen a téren erősen függ az életszínvonalbeli és egyéb, erkölcsi-etikai normáktól.

Mennyit folyósítottak?

A folyósított támogatás átlagos értéke 2,4 millió forint (újingatlan-vásárlás esetén 5,2 millió, használtingatlan-szerzés esetén 2,4 millió forint). A támogatott összeg 78 százaléka kapcsolódik új ingatlanokhoz, 2 százalék bővítéshez. 2016–2019 közt minden hatodik ingatlanszerzés (új ingatlanok 44 százalékához, használtak 12 százalékához) CSOK-igénybevételével történt. A vissza nem térítendő támogatást az igénylők 77 százaléka hitel felvételével is kiegészíti. A CSOK-támogatott hitelt 2020 első félévéig 134 ezren igényelték, 400 milliárd forint értékben.

Felverte az árakat

A CSOK megjelenése a megnövekvő kereslet révén jelentősen felhajtotta az ingatlanok
árát, ami felemésztette a támogatási összeg közel 75 százalékát, ezzel tovább nehezítve a fiatal párok lakásszerzési lehetőségeit – jegyzi meg a tanulmány.

A programmal a kormány a demográfiai célok megvalósulását, a születések számának növekedését is elő kívánja segíteni. Az igénylők ehhez a tervezett gyermekeiken túli gyermekek születésével tudnak leginkább hozzájárulni. Ugyanakkor az állami támogatásból részesülők mindössze 23 százaléka vállal előre gyermeket, ami elmarad az országos szintű 33 százalékos gyermek-előrevállalási hajlandóságtól.

Kik vették igénybe?

A tanulmány szerzői az ország nyugati és középső régióiban anonim hitelintézeti adatbázis segítségével vizsgálták a CSOK-ot igénylőket. Annak függvényében, hogy milyen családi jövedelemmel rendelkeznek és a támogatás felhasználásával milyen piaci értékű ingatlant tudtak megvásárolni, 7 csoportot alakítottak ki.

1) Használt lakást vásárló, rászoruló kiscsaládok – legalacsonyabb jövedelemmel – legolcsóbb ingatlanárral – magas gyermekvállalás nélkül
2) Városi használt ház vásárlója, nagycsaládosok – közepes jövedelemmel – közepes
ingatlanárral – magas gyermek-előrevállalással
3) Felső középrétegbe tartozó nagycsaládosok – a 10 millió forintot kihasználók –
közepesen magas jövedelemmel – szerényebb ingatlan mellett – alacsony további
gyermek-előrevállalás mellett
4) Falusi új házat vásárlók – alacsonyabb jövedelemmel – magas ingatlanárral –
a legmagasabb gyermek-előrevállalással
5) Befektetési házvásárlók, a korábbi lakás mellé – magas jövedelemmel – közepes
ingatlanárral – további gyermekvállalás nélkül
6) Befektetési lakásvásárlók – magas jövedelemmel – alacsony ingatlanárral – további
gyermekvállalás nélkül
7) Városi új luxusházban élő kiscsaládok – magas jövedelemmel – legmagasabb
ingatlanárral – további gyermekvállalás nélkül

A legjobban rászorulók

Az igénylők 38 százaléka tartozik az 1. csoportba (Használt lakást vásárló, rászoruló kiscsaládok). Az ide tartozók rendelkeznek a legszerényebb jövedelemmel (429 ezer forint), és a legkisebb értékű, 26 millió forint átlagáras ingatlannal. Köztük a legmagasabb a kétgyermekes családok száma (52 százalék). Magas (42 százalék) a gyermek-előrevállalási hajlandóság, amit részben az ingatlanszerzés indukálhatott az alacsony jövedelmi szint miatt. Számukra nem megfizethető a jó minőségű, új ingatlan, ezért esetükben játszik a legnagyobb szerepet a támogatás az otthonteremtés elősegítésében. A kifizetett támogatási összegekből kis mértékben részesülnek, annak ellenére, hogy szociális alapon ez a csoport szorul rá leginkább a támogatásra. Helyzetükön a 10 millió forintos támogatás sem segít, ugyanis abból a kisebb családméret és a használt ingatlan vásárlása miatt csak korlátozottan részesülhetnek.

Ennek a csoportnak nagy szüksége van a támogatásra, mert még azzal is csak a legszerényebb hajlékot engedhetik meg maguknak. Az egy főre jutó közvetlen, vissza nem térítendő állami támogatás mértéke 3,1 millió forint, ami a második legalacsonyabb értéket képviseli a többi csoporthoz viszonyítva.

A középkategória

A 2. csoport (Városi használt ház vásárlója, nagycsaládosok) 21 százalékos részesedést képvisel, amivel a harmadik legnépesebb csoportnak számít. Ebben a csoportban a legmagasabb (71 százalék) a nagycsaládosok aránya. Átlagban 580 ezer forintos családi jövedelem mellett 40 millió forintos ingatlanokat vásárolnak első ingatlanként. Ezek jellemzően a 90–110 négyzetméter feletti kategóriába tartoznak, de az ennél nagyobb ingatlanok eloszlása is egyenletes. A családok 11 százaléka rendelkezik korábbi lakóingatlannal. Náluk a harmadik legmagasabb a gyermek előrevállalási kedv. Az igénylők 54 százaléka városi használt házak mellett kötelezte el magát. Magas (53 százalék) a két hitellel rendelkezők aránya. Átlagosan 14 millió forintos piaci hitel felvételét vállalják a kamattámogatott hitelen túlmenően, ami az összes csoport közül a legmagasabb érték. A csoport tagjai 20 százalékban tudnak élni a 10 millió forintos közvetlen támogatással, hiszen ők jellemzően városi használt házakat keresnek. A csoportban az egy főre jutó közvetlen vissza nem térítendő állami támogatás mértéke 3,5 millió forint, ami a harmadik legalacsonyabb érték a többi csoporthoz képest.

Ők számítanak a középkategóriának mind a jövedelem, mind az ingatlan szempontjából, a városi házért pedig nagyobb eladósodottságot is vállalnak (jövedelmi helyzetük ezt lehetővé teszi). Az igénylők 38 százaléka vásárol új házat, a 4. csoportban pedig a családok 36 százaléka vesz használtat. A két csoport között az a különbség, hogy a 2. csoport magasabb jövedelem és nagyobb eladósodottság mellett kisebb városi házakat, lakásokat vásárol, míg a 4. csoport tagjai falusi környezetben tágasabb új ingatlanokat. Ezen csoportoknál jól megmutatkozik a város többletköltsége a faluval szemben.

Felső középréteg

A 3. csoportba (Felső középrétegbe tartozó nagycsaládosok) az igénylők 23 százaléka tartozik. A nagycsaládosok részesedése 66 százalék, amivel a második legnépesebb nagycsaládos csoportnak számítanak. Középkategóriásnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, és alacsonyabb értékű, jellemzően 90–100 négyzetméteres házakat és 60–80 négyzetméteres lakásokat vásárolnak. Az igénylők 52 százaléka a támogatott hiteleken túl is felvesz – átlagosan 7,5 millió forint piaci kamatozású – hitelt.
Ebben a csoportban a legmagasabb a falusi ingatlanok aránya (62 százalék), ami
az új ingatlanok részarányának csökkenését eredményezi. A falura költözők számára a használt házak, a városiak számára pedig az új építésű lakások kelendőbbek. Az igénylők közt 17 százalék azok aránya, akik ezzel a támogatással már nem az első ingatlanjukhoz jutnak hozzá.

Stabil egzisztenciájuk mellett ez a csoport rendelkezik a legtöbb (33 százalék) igénylővel, akik a legmagasabb 10 millió forintos közvetlen támogatási összegben részesültek. Ezért cserébe azonban nem köteleződnek el jelentősebb mértékben (18 százalék) további gyermek vállalására. A csoportban az egy főre jutó közvetlen, vissza nem térítendő állami támogatás mértéke 4,7 millió forint, ami a legmagasabb, annak ellenére, hogy a jövedelmi szintje nem ennek a csoportnak a legalacsonyabb.

A 4. csoportba (Falusi új házat vásárlók) az igénylő családok 7 százaléka tartozik, akik alacsony jövedelmi szint mellett átlagot meghaladó mértékű – jövedelmi szintjükhöz viszonyítva magas értékű – 46 millió forintos ingatlanokat vásárolnak. A gyermek-előrevállalás a csoportot alkotók felére (54 százalék) jellemző, ami az összes csoport közt a legmagasabb. Ezt a jövedelem és a megvásárolni kívánt ingatlan közti különbség is kedvezően befolyásolhatja. A támogatott hitelen túli eladósodottság mértéke átlagosan 8,3 millió forint. Két hitellel a családok 46 százaléka rendelkezik.

A csoport majdnem minden tagja családi házat vásárol, a kétgyermekesek pedig mindannyian új ingatlant. Erre a csoportra – a 7. csoporthoz hasonlóan – szintén jellemző az új ingatlan vásárlása. Jövedelmi helyzetükből adódóan az igénylők majdnem fele (46 százaléka) inkább falura költözik, tágas otthont teremtve ezzel a családja számára. A vásárolt ingatlanok 90 négyzetméter felettiek, de szép számban (35 százalék) tulajdonolnak 151 négyzetméter feletti ingatlanokat is. A 10 millió forintos legmagasabb támogatási összeget a csoport 19 százaléka tudja felvenni. A csoportban az egy főre jutó közvetlen, vissza nem térítendő állami támogatás mértéke 3,8 millió forint, ami a harmadik legmagasabb.

Kár a támogatást ide tenni

Az 5. csoportba (Befektetési házvásárlók, a korábbi lakás mellé) kevés család, mindössze a hitelfelvevők 2 százaléka tartozik. A túlnyomórészt (67 százalék) nagycsaládosok által alkotott csoport minden tagja a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozik. Jellemzően 90–100 négyzetméter nagyságú és 141 négyzetméter feletti hasznos alapterületű használt házakat vásárolnak második ingatlanként, 37 millió forintos átlagár mellett. Ők korábban már rendelkeztek egy lakással, amelyet a támogatással vásárolt ingatlan ellenére is megtartottak. A közvetlen támogatáson túl teljes mértékben igénybe veszik a kamattámogatott hitelt. A kétgyermekes családok (50 százalék) az igényléskor még nem voltak jogosultak a kamattámogatott hitel felvételére, ezért ők piaci hitellel adósodnak el. További gyermeket a csoport egyik tagja sem vállal. A csoportban az egy főre jutó közvetlen, vissza nem térítendő állami támogatás mértéke 1,9 millió forint, ami a legalacsonyabb. Ők a támogatások maximális kihasználása és minimális további eladósodottság mellett egzisztenciájuk növelését érik el ezzel az újabb ingatlannal, további gyermek vállalása nélkül.

A 6. csoportba (Befektetési lakásvásárlók) az igénylők csak kis része, 2 százaléka tartozik. A csoporton belül a családméret szerinti megoszlás kiegyenlített, a gyermek előrevállalásának mértéke 33 százalék. A családok mindegyike maximálisan kihasználta a közvetlen állami támogatást, és a kamattámogatott hitelt is lehívta, amit már nem egészített ki további piaci hitellel. Az általuk megvásárolt ingatlanok 30 millió forint alatti 70–80 négyzetméter közötti hasznos alapterülettel rendelkező lakások. Az igénylők, bevallásuk szerint, korábban nem rendelkeztek saját tulajdonú ingatlannal, bár a vizsgált minta viszonyában itt a legmagasabb a rendelkezésre álló családi jövedelem. Esetükben ugyanis 1 millió forintos jövedelemhez
a legkisebb értékű ingatlanok tartoznak. A csoportban az egy főre jutó közvetlen vissza nem térítendő állami támogatás mértéke 4,6 millió forint, ami a második legmagasabb a kategóriák között. A tanulmány szerzői szerint ez az ingatlan inkább egy második otthon vásárlását jelentheti, amihez jó lehetőséget teremtett az igénybe vehető állami támogatás.

A 7. csoportba (Városi új luxusházban élő kiscsaládok) a családok 7 százaléka tartozik. Ők vásárolják meg a legnagyobb, 65 millió forint feletti értékkel rendelkező ingatlanokat, magas a jövedelmük is (átlag 867 ezer forint). Azok az igénylők, akik korábban már rendelkeztek ingatlannal, értékesítették azt, és az értékesítéssel realizált bevételt felhasználták az új ingatlan megszerzéséhez. A nagycsaládosok részaránya ebben a csoportban a legalacsonyabb (40 százalék), a gyermek előrevállalási hajlandóság pedig 36 százalék.

A csoportban az egy főre jutó közvetlen, vissza nem térítendő állami támogatás mértéke 3,7 millió forint, ami a negyedik legmagasabb. A csoport tagjai kihasználták a kamattámogatott hitel lehetőségét is. A megvásárolt ingatlanok nagyobbak; a lakások 80 négyzetméteresek, a családi házak 48 százaléka pedig 171 négyzetméter feletti. Az igénylők 16 százaléka volt jogosult a legmagasabb, 10 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatás felvételére.
A városban élők száma ebben a csoportban a legmagasabb (88 százalék), és szintén jelentős az új ingatlant vásárlók száma is.

A tanulmány megállapítja, hogy a támogatás felső jövedelmi korlát nélküli igénybevételének lehetősége az igénylők 8 százalékát második ingatlan megvásárlására sarkallta. Éppen ezért meg kellene fontolni, hogy ismét bevezessék a 2019-ig hatályos korlátozást. (50 százalék feletti ingatlantulajdon esetén nem lehetett igénybe venni a CSOK-ot.)