Közeleg a végső határidő a kft-knek

Még több mint hatvanezren nem emeltek alaptőkét

2017. február 1. Hiába kaptak tavaly márciusban egy év haladékot a tőkeemelésre a korlátolt felelősségű társaságok (kft.), 63558 cég még mindig nem tett eleget a törvényi előírásnak. Újabb halasztásra már nincs esély, ezért igyekezni kell. A határidő március 15-én lejár. Mutatjuk, hogy lehet 3 millió az alaptőke.

Tavaly tavasszal egy év haladékot kaptak azok a korlátolt felelősségű társaságok (kft.), amelyek még nem emelték 3 millió forintra a törzstőkéjüket, amit az új Polgári Törvénykönyv írt elő. Ennek eredetileg 2016. március 15-én járt volna le a határideje, a parlament azonban elfogadta azt a módosítást, amely 2017. március 15-ére tolta ki. Az indoklás szerint akkor számos jelzés érkezett arról, hogy a társaságok az előírásnak nem tudnak időben eleget tenni.Korábban a minimális alaptőke a kft-k esetében 500 ezer forint volt, az új Ptk ezt emelte 3 millió forintra. Ugyanakkor az elmúlt egy évben is csak a kft-k egy része tett eleget az előírásnak.
Jelenleg összesen 63558 olyan korlátolt felelősségű társaságok (kft.) található a céginformációs rendszerben, amely ellen nem folyik eljárás (felszámolás, végrehajtás), és az alaptőkéje nem éri el a 3 millió forintot – mondta Azénpénzem.hu kérdésére Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Vagyis ezek a cégek feltehetően folytatnák a működést, így ennyi kft-nek kellene március 15-ig tőkét emelnie.

De miből?


Sokaknak feltehetően problémát okoz az alaptőke felemelése, ezért érdemes végiggondolni, hogy milyen megoldások jöhetnek szóba.

A tőkét lehet emelni:
  • eredménytartalékból (a korábbi években megtermelt, de a cégben hagyott eredményből)
  • pénz befizetésével bankszámlára vagy házipénztárba
  • apporttal (vagyontárgyat fordítunk erre)
  • tagi hitelből
Az eredménytartalék esetében fontos tudni, hogy egy társasági adó utáni, de osztalékadó előtti jövedelem, viszont a tőkeemelés miatt nem lesz adókötelezettség. Tehát most nem kell a tagnak adóznia utána, de ha az üzletrészét eladja, vagy a cég megszűnik, akkor ezután a rész után az osztalékadót meg kell fizetnie.

A fentieket kombinálhatjuk is. Például a teljes eredménytartalékot felhasználjuk, de ha az még nem elég, akkor vagyontárgyat is bevihetünk, és készpénzt is befizethetünk. Élhetünk azzal a lehetőséggel is, hogy halasztottan teljesítjük a tőkeemelést. Így az alaptőkét most a cég felemeli azzal, hogy a befizetést a tagok akár évekkel is elhalasztják, sőt több részletben is teljesíthetik. Addig viszont, amíg ténylegesen nem történik meg a teljes befizetés, nem lehet osztalékot fizetni.

A tagi kölcsönnel a nem pénzbeli hozzájárulás szabályai szerint emelhető a törzstőke, tehát az apporttal esik egy tekintet alá. Mivel a követelés tulajdonosává a kft. válik, aki egyben a kötelezett is, ezért a követelés-kötelezettség kioltja egymást, a kölcsön megszűnik. A követelés névértéken történő tőkeemelése esetén sem a társaságnak, sem a magánszemélynek nem keletkezik kötelezettsége, nincs illetékkötelezettsége sem.  

Mennyibe kerül?


A tavalyi módosítás tiszta vizet öntött a pohárba az illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatban is. Egyértelművé tette ugyanis, hogy a korlátolt felelősségű társaságokat terhelő kötelező tőkeemelés után járó magas, 40 ezer forintos illetéket akkor sem kell megfizetni, ha a cég egyéb adatváltozást is bejelent, és ezen esetek többségében is az általános változásbejegyzési illetékmértéket, azaz csak a 15 ezer forintot kell kifizetni. Ezen felül az ügyvédi díjjal kell még számolni.

Tavaly egy éves haladékot kaptak a civil szervezetek is. Az alapítványok, egyesületek és egyéb gazdasági társaságok létesítő okiratát ugyancsak 2016. március 15-ig kellett volna az új Ptk-hoz igazítani, amit ugyancsak 2017. március 15-ére módosítottak.

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok