Újra jelentőséget kapott a jegybanki alapkamat

Még olcsóbb gyorskölcsönök jönnek

Mindenki hozzáteheti a magáét a kilábaláshoz
Fotó: YouTube

2020. június 24. A hitelintézetek kivétel nélkül kínálják már a maximáltan alacsony kamatozású „vírushitelt”. Mától ezek a kölcsönök a jegybank lépése miatt a korábbinál is olcsóbbá válnak. A jegybank elnöke, Matolcsy György (képünkön) gyakorlatilag hazafias kötelességnek állította be, hogy akár ilyen hitelből is, de mindenki vásároljon.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa tegnap mindenkit meglepve 15 bázisponttal 0,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az irányadó ráta mától lett a korábbi 0,9 százalék helyett 0,75 százalék. Németh Dávid, a K&H Bank vezetőelemzője másokkal együtt meglepetésének adott hangot. Mint elmondta: az elmúlt években a jegybank nem az alapkamat módosításával, hanem egyéb, nem konvencionális eszközökkel alakította a monetáris feltételeket.

A döntést követően Matolcsy György, az MNB elnöke beszélt arról is, hogy a kamatcsökkentéssel azt is jelzik, hogy a jegybank fontosnak tartja az alapkamatot, és van mozgástere. Megjegyezzük, azért válhatott fontossá az alapkamat, mert a pénzpiaci kamatok (Bubor) annak a szintjéhez tapadtak. Ez sem véletlen, áprilisban ugyanis gyakorlatilag kamatot emelt az MNB (egyetlenként a világban). A korábban jóval alacsonyabb Bubor már régóta (több lejáraton is) 0,9 százalék lett. (Az évet még 0,3 százalékos szint közelében kezdte.)

Az MNB így most az alapkamat csökkentésével igyekszik a pénzpiaci kamatot mérsékelni. Ha ez maradéktalanul nem sikerülne, akad még más is a jegybanki tarsolyban. Virág Barnabás (a Nagy Márton helyére frissen kinevezett alelnök) a kamatdöntést követő közös sajtótájékoztatón elmondta: fontosnak tartják, hogy a kamatcsökkentés a hozamgörbén minél szélesebb körben érvényesüljön. Elő lehet tehát még húzni a nem konvencionális eszközöket is. Túlzás nélkül kimondhatjuk, hogy (legalábbis eddig) az MNB virtuóz módjára kezelte és alakította az egész eszköztárat.

Amit a banki ügyfelek érzékelhetnek

A kamatcsökkentés egyenes következménye, hogy még olcsóbbá válik a néhány bankár által vírushitelnek nevezett gyorskölcsön. Érdemes felidézni, hogy a kormány a koronavírus-járványra reagálva első gazdasági intézkedései között eldöntötte, hogy az év végéig felfüggesztik a magánszemélyek és a vállalkozások korábbi hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét. Az új fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatóját (THM) pedig a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékban maximálták.

Mostanra tulajdonképpen minden hitelező (még a nem éppen az olcsóságról közismert Provident is) megjelent az 5,9 százalékos hiteldíjú gyorskölcsönnel. Ezeknek a hiteleknek az ára némi leegyszerűsítéssel a korábbi harmadára esett, most pedig a THM felső értéke 5,75 százalékra csökken. Érdemes viszont tudatában lenni annak, hogy az alacsony kamat szinte minden banknál csak erre az évre vonatkozik. (Új feltételű számlahitelek, hitelkártyák számosabb – vagy egyáltalán – megjelenése viszont a korábbinál is valószínűtlenebbé vált.)

Vegye, vigye, csak költsön, költsön!

A bankokat (egyelőre?) nem, de az ügyfeleket már mintha tetemre hívta volna a jegybank. Matolcsy ugyanis a tájékoztatót lezáró beszédében hangsúlyozta: aki most fogyaszt és beruház, az mindenkinek segít. Szavai szerint gyakorlatilag hazafias kötelességnek tűnik, hogy akár hitelből is vásároljon valaki. Ezzel lehet a második félévben a szükséges módon „felfűteni” a gazdaságot, hogy kijöjjön a jegybankelnök által legújabban becsült 0,3-2 százalékos idei növekedés. (Mint elhangzott a második negyedévben 7 százalékos lehet a visszaesés.)

Patai Mihály alelnök is azt fejtegette, hogy a beruházási aktivitás szinten tartása az „archimedesi pont". (A teljes tájékoztatót, ahol mindenki felvonult, itt nézheti meg.) Éppen ezért – derül ki szavaiból – néhány héten belül várható a Növekedési hitelprogram (NHP) Hajrá és a növekedési kötvényvásárlási program kibővítése.

A jegybanki (általános vélekedés szerint túlzott) optimizmust mintha más is alátámasztaná. Kandrács Csaba alelnök arról beszélt, hogy a jegybank nem tapasztalta a lakossági megtakarítások káros kiáramlását. Nem igazán likvidáltak betéteket, hosszabb életbiztosításokat vagy akár nyugdíjpénztári vagyont. Sőt – tette hozzá – egyes megtakarításoknál 10-15 százalékkal kisebb volt a kifizetés az előző év azonos időszakához képest. Az MNB-ben arra a következtetésre jutottak, hogy az átmeneti veszélyhelyzetet a banki ügyfelek nagyrészt tartalékaik felhasználása nélkül át tudták hidalni. Kandrács ezért úgy gondolja, hogy így minden feltétel adott ahhoz, hogy ismét felpörögjön a hitelfelvétel.

A mostani döntés megalapozásának is tekinthető kamatemelésről itt és itt olvashat

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kamat, alapkamat, Bubor, kamatcsökkentés, jegybank, MNB, Monetáris Tanács, hitel, megtakarítás, tartalék