Még nőtt is az infláció májusban

2025. június 11. A KSH legfrissebb adatai szerint májusban a fogyasztói árak átlagosan a 4,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, áprilishoz viszonyítva pedig átlagosan 0,2 százalékkal nőttek az árak.

Az árrésstopos beavatkozások ellenére májusban nemhogy lassult volna, hanem gyorsult az infláció üteme. Míg áprilisban (jóval a várakozások fölött alakulva) 4,2 százalék volt a fogyasztói árak éves növekedése, addig májusban már éves szinten 4,4 százalékkal nőttek az árak – derült ki a KSH legfrissebb adataiból.

Az élelmiszerek 5,9 százalékkal drágultak (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,5 százalékkal). Kiemelkedő a tojás 26 százalékos, az étolaj 25,3 százalékos, a liszt 25 százalékos, a kávé 22,5 százalékos, a csokoládé és kakaóé 22,3 százalékos, a gyümölcs- és zöldséglé 14,1 százalékos, a büféáruk 10,6 százalékos, az alkoholmentes üdítőitalok 8,4 százalékos, a tej 7,3 százalékos és a kenyéré 6,9 százalékos áremelkedése. Van árcsökkenés is: a margarin ára 30 százalékkal, a tejtermékeké 7,4 százalékkal, a párizsi, kolbászé 7,3 százalékkal, a sertéshúsé 1,6 százalékkal mérséklődött.

A szolgáltatások 5,9 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 11,3 százalékkal, a lakbér 10,4 százalékkal, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a lakásjavítás és -karbantartás mindkettő 9,9 százalékkal, az üdülési szolgáltatások 8,5 százalékkal.

A szeszes italok, dohányáruk ára 7,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,9 százalékkal. A háztartási energiáért 5,3 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 11,4, a palackos gáz 6,8 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,2 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 22,7 százalékkal, a szobabútorok 4,1 százalékkal, az új személygépkocsik 4 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 0,8 százalékkal kevesebbe kerültek. A járműüzemanyagok ára 4,8 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,4 százalékkal drágultak.

Egy hónap alatt is drágulást láttunk

Áprilisról májusra a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva is 0,6 százalékkal), amiben meghatározó volt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 1,6 százalékos átlagos árnövekedése – írja a KSH. A csokoládé, kakaó 2,6 százalékkal, a kávé 1,8 százalékkal, a büféáruk 1,2 százalékkal, a sertéshús 1 százalékkal, a liszt 0,9 százalékkal drágult. A termékcsoporton belül a tojás 2,5 százalékkal, a margarin 2,2 százalékkal, a tej 0,9 százalékkal kevesebbe került. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 0,9 százalékkal, ezen belül a dohányáruk 1 százalékkal.

A háztartási energia 0,8 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gázért 2,2 százalékkal többet, a palackos gázért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a telefon, internet szolgáltatások ára 2,2 százalékkal csökkent, a belföldi üdülés 3,8 százalékkal, a testápolási szolgáltatások 0,7 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 1,9 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 0,3 százalékkal drágultak.

Nem a kiskereskedelem tehet az inflációról

Az Országos Kereskedelmi Szövetség az inflációs adatokra reagálva közleményében azt írta, hogy az árrésstopos termékkörben április vége óta nem növekedtek, sőt sok esetben csökkentek is az árak.

Mindez világosan rámutat arra, hogy

a kiskereskedelem nem terhelte rá az árrésstopból származó veszteségeit más termékekre, nincs keresztárazás
a kiskereskedelem május végéig sikerrel védte az árrésstop előtti beszállítói árakat,
áremelkedés akkor is van, ha a kiskereskedelmi árrések a legnagyobb forgalmú élelmiszer termékkörökben fixek.

Az áremelkedést nem a kiskereskedelem gerjeszti. A kiskereskedelem a legnagyobb láncok egymással szemben folytatott éles versenye révén éppen hogy tompítja a beszállítói árnyomást, mert folyamatosan versenyezteti a beszállítókat a jobb árak elérése érdekében, és a vevőket csábító akciók keretében havonta 10 milliárd forintokat

Ezt az egészséges és fogyasztóbarát versenyt lehetetleníti el az állam akkor, amikor a valós problémákat a szőnyeg alá söpörve belenyúl a piaci folyamatokba. Az árrésstop május végi kivezetésének elmulasztása miatt azonban nő az esélye annak, hogy a beszállítók ismét megpróbálják érvényesíteni eddig elhalasztott áremelési szándékaikat, veszteségek pedig megnehezítik az üzletek számára a legjobb akciók elindítását. Az áremelkedést nem mi csináljuk, az árrésstop pedig nem kedvez a fogyasztóknak – összegzi álláspontját az OKSZ.

Mire számíthatunk?

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy kommentálta az inflációs adatot, hogy az minimálisan meghaladta a várakozásukat és a konszenzust. Ráadásul a következő hónapokban - július kivételével - alapvetően kedvezőtlen bázisokat örököl az árdindex, így érdemi csökkenésre ősz végéig nincs kilátás. Emellett egyfelől érdemes látni, hogy a 4-essel kezdődő számok nagyban köszönhetők az adminisztratív intézkedéseknek, melyek későbbi, vélhetően jövő évi kivezetése időzített árnyomást pakol a rendszerbe.

Valamelyest más kontextusba helyezve a hazai átváltozás dinamikája különösen a stagnáló gazdaság képe mellett izgalmas: amennyiben bekövetkezik a várva várt élénkülés, az további helyet képezhet az áremeléseknek. Másfelől a munkapiac most már megfigyelhető lazulása (foglalkoztatottság visszaesése, bérdinamika lassulása) elsősorban a szolgáltatások terén mérsékelheti az árnyomást. Összességében az Erste 4,7 százalékra várja az idei évi drágulás átlagos mértékét.

Szerző: L.J.
Címkék: KSH, infláció, áremelkedés, árrés, árrésstop, élelmiszer, vásárlás, árak, statisztika