A devizabetétek kamatai jobban nőnek, mint a forintbetéteké

Még nem indult el a harc a pénzünkért

Fotó: Fazekas Fanni

2022. szeptember 23. Az MNB statisztikái szerint az elmúlt hónapokban sokszorosára nőttek a betéti kamatok, a való világban azonban egy hangyányit sem változott a bankok kínálata. Továbbra is alig fizetnek valamit a pénzünkre, és még mindig az állam kínálja a legtöbbet. A jövőben azonban változás jöhet.

Megindulhat a verseny a lakossági megtakarításokért az állam és a bankok között, mivel mindkét fél egyre inkább rászorul majd a pénzünkre. Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a likviditásbőség hatására - amit a jegybank gazdaságra öntött hatalmas pénzmennyisége okozott – a bankoknak nem volt szüksége a lakosság pénzére. Bőségesen rendelkezésre állt ugyanis az Magyar Nemzeti Banktól kapott ingyen forrás.

Emiatt hiába indult növekedésnek a jegybanki alapkamat a tavaly júniusi 0,6 százalékos szintről a jelenlegi 11,75 százalékig, hiába nőttek a pénzpiaci hozamok és szállt el az infláció, a korábbi 0,01 százalékos betéti kamatok nem indultak növekedésnek. Kivéve az MNB statisztikáiban. Ott ugyanis – láss csodát! – a 2021. júniusi 0,29 százalékról 2022 januárjára 0,8 százalékra, idén júliusra pedig 6,81 százalékra nőtt a lekötött betétek átlagkamata.

Mindenki oda tenné a pénzét, ha lenne ilyen

Ilyen kamatokat azonban legfeljebb elvétve, több feltételhez kötve találunk, vagyis nem egyszerűen nem ez az átlag, hanem csaknem olyan ritka, mint a fehér holló. Emiatt már-már a vicc kategóriába kerülhetne az MNB táblázata, ha nem lenne mégis némi valóság alapja. A helyzet ugyanis az, hogy valójában a hónapon belül lejáró, rövid futamidejű, egyedi lekötések hatására emelkednek a kamatok. A bankok ugyanis a magasabb összegekre (több tízmillió forint) már egyedi ajánlatokat adnak, és mivel az alacsony kamatok miatt egyébként sem köti le már szinte senki sem a pénzét, ezek a magasabb összegek teszik ki a lekötések zömét az egyedi megállapodásaikkal. A mezei megtakarító tehát ehhez hasonló kamatokhoz nem jut hozzá.

Miért nőhetnek a kamatok?

Míg a banki betéti kamatkínálatok csak elvétve emelkedtek, mégis van arra remény, hogy a jövőben elindulhat a növekedés. A rekordra növő infláció elleni harc jegyében a jegybanki kamatemelések mellett az MNB ugyanis úgy döntött, hogy csökkenti a gazdaságban keringő pénz mennyiségét (amit valójában ő maga pumpált bele).

A bankrendszer likviditásának tartós lekötése érdekében október 1-jétől az eddigi 1 százalék helyett minimum 5 százalékra emelkedik a hitelintézetek tartalékolási kötelezettsége, ami egyedi banki döntés alapján akár 10 százalékos mértéket is elérhet. Az MNB a választott tartalékráta vonatkozásában havi átlagban teljesítendő kötelezettségen felül azt is előírja a bankoknak, hogy napi szinten se csökkenjen az 5 százalékos tartalékszint alá a tartalékszámlák egyenlege. A megemelt kötelező tartalék mellett októberben az MNB elindítja a rendszeres diszkontkötvény aukciókat és meghirdetésre kerül a változó kamatozású hosszú futamidejű betéti eszköz is, melyek ugyancsak erősítik a monetáris transzmissziót – adta hírül egy hete a jegybank.

Első fecske

Mindennek az lesz a hatása, hogy a bankok egyre inkább rá fognak szorulni a betétesek pénzére, ha hitelezni akarnak. Márpedig akkor a látra szóló pénzek, a folyószámlán pihenő 8400 milliárd forint (2022 júliusában ennyi volt) valójában lekötött betétként lenne alkalmas erre. Vagyis rá kellene venni az embereket – nem csak a NER-barátokat és egyéb milliárdosokat -, hogy tömegével kössék le a pénzüket. Ehhez persze érdemi ajánlatokkal kellene előrukkolni.

Első fecskeként meg is jelent az OTP Bank 7 százalékos ajánlata, ami magasan kiugrik a mezőnyből. Igaz, csak kevesek számára elérhető. A legnagyobb hazai pénzintézet ugyanis 12 hónapra azoknak fizet ennyit, akik korábban Egyéves Magyar Állampapírba tették a pénzüket, aminek a lejárata 2022. szeptember 1. és november 25. közé esik. Vagyis a bank az állam elől halászná el ezt a megtakarítást.

Csakhogy azóta az állam az augusztusi kamatemelés után ismét kamatot emelt ennél a papírnál is. Szeptember 19-étől így az Egyéves Magyar Állampapír és az egyéves Kincstári Takarékjegy kamata is 7 százalékra nőtt, míg a kétéves Kincstári Takarékjegy kamata 7,5 százalékra emelkedett, és hamarosan megjelenik a 11 százalékos kamatozású Bónusz Magyar Állampapír is. Ugyanakkor nem kell a Bónuszra várni, hiszen már most is hozzá lehet jutni 11 százalékos hozamú állampapírokhoz, csak nem a lakossági állampapírok között kell keresgélni.

Az állam egyébként azért kezdett ilyen agresszív kamatemelésbe, mert - mint megírtuk - nem egyszerűen nem nő, hanem drasztikusan csökkent idén a lakossági állampapír-állomány, menekül a lakosság ebből a befektetésből. Küzdenie kell tehát az államnak a pénzünkért, és ebbe a küzdelembe a bankok is kénytelenek lesznek beszállni. Ugyanis a náluk dokkoló sok ezermilliárd forint a jelenlegi inflációs környezetben egyre gyorsuló ütemben veszíti el az értékét, így a megtakarítók keresik a befektetési lehetőségeket. A devizabetéteknél egyébként már eddig is jobban emelték a kamatokat, mint a forint betétek esetében.

A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja.

A lakossági állampapírok jelenlegi kamata itt található.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: betét, kamat, MNB, jegybank, infláció, állampapír, Egyéves Magyar Állampapír, bankbetét, devizabetét, megtakarítás