Minden korábbinál bonyolultabb jelenleg a helyzet

Még mindig nem tudni, hogyan alakulnak 2019-ben a fizetések

Fotó: Azénpénzem

2018. december 20. Továbbra is annyira messze állt a munkaadók és a munkavállalók béremelési elképzelése, hogy ismét sikertelenül zárultak az egyeztetések. Így a kormány dönt majd. A kétszámjegyű emelés elúszni látszik. A bérek kérdését ráadásul nem lehet függetlenül vizsgálni a kormány egyéb intézkedéseitől.

Szerdán sem született megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén arról, hogy mennyi legyen a minimálbér és bérminimum jövőre. A 24.hu beszámolója szerint az ülésen részt vevő Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke elmondta: a szakszervezetek ragaszkodtak a kétszámjegyű emeléshez, a munkáltatók az egyszámjegyűhöz, a kormány pedig ismét passzív szemlélő volt.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) képviseletében megjelent Karsai arról is beszélt, hogy a munkáltatói oldal a négyszemközti beszélgetésben ismét felvetette 8-8 százalékos emelési ajánlatát, de a szakszervezet ragaszkodott a minimálbér 13 százalékos, a bérminimum 15 százalékos növeléséhez. A munkavállalók oldaláról a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak úgy értékelt, hogy csalódott a történések miatt, mert abban bíztak, hogy valamiféle támpontot ezúttal ad majd a kormány. Mint rámutatott: baj, hogy tovább csúszik a megállapodás, mert a munkahelyeken erre várva nem kezdődtek meg a bértárgyalások.

Az Mfor megbízható forrásból úgy értesült, hogy ha a kormányon múlik a döntés, akkor 10 százalék alatt marad az emelés. A portál kormányzati kapcsolata arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatéves bérmegállapodás alapján évről évre kisebb mértékben nőttek a teljes munkaidőben adható legkisebb bérek. Az idén 8, illetve 12 százalékos emelésre került sor, vagyis a következő évben már a 10 százalék alatti sávban képzelhető el a növekmény, úgy, hogy még a garantál bérminimum esetében sem lépi túl a 10 százalékot. Számításaink szerint így körülbelül 148-150 ezer forintos minimálbér és 197 ezer forintos bérminimum jöhetne ki.

Érdemes felidézni, hogy a Századvég folyóirat letiltott számában Bod Péter Ákos cikkéből kiderült: hatalmas veszteségeket okoz a teljes magyar gazdaságnak a versenyt helyettesítő, azt torzító gazdaságpolitika, ami egyeseket extra jövedelmekhez juttat. Gyanítható, hogy a csekélyebb mértékű béremelés, de talán a túlmunka növelése is részben éppen annak a körnek (például Mészáros Lőrinc „vállalkozásai”) lehet majd köszönhető, amelyik ezeket az extra jövedelmeket kapja. Abból ugyanis nem szeretnének a náluk dolgozókhoz nagyobb hányadot juttatni.

Úgy tűnik, nagyon messze vannak már a választások. Akkoriban ugyanis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által a kormánynak készített javaslatban szerepelt, hogy a következő években az ország egy fenntartható, erősödő növekedési pályára állhat. Parragh László, az MKIK elnöke a bérfejlesztések folytatásával kapcsolatban még tavasszal kiemelte: a jelenleginél is gyorsabb kereseti felzárkóztatásra van szükség, akár a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás felülvizsgálatával, kibővítésével.

Kellemetlen meglepetések érhetik a dolgozókat

A szakszervezet a VKF ülésein is hangsúlyozta, hogy a béremelésben figyelembe kell venni a cafeteria nyáron véghezvitt durva átalakítását is (az őszi adócsomag ezen nem sokat változtatott). Korábban kiszámolták, hogy a béren kívüli juttatási rendszer változtatása miatt kétmillió dolgozó bukhat évente 90 ezer forintot. Mindezzel pedig jövőre szembesülhetnek a munkavállalók.

A béremelés jelentene (jelenthetne?) erre gyógyírt, de a helyzet most ennél is bonyolultabb. Ahol nincs szakszervezet, ott nagyon sötét idők jöhetnek – mondta a 24.hu portálnak a Vasas Szakszervezetek dél-alföldi régiójának vezetője, Bere Ferenc. A szakszervezetek félelme az, hogy béremelésbe fogják csomagolni a cégek a túlóra és a túlmunka emelése miatti szerződésmódosítást.

A HVG egyik olvasója közölte új szerződését, amelyben az áll, hogy „a megengedett túlóra 400 óra évente, amit a munkáltató saját jogkörben rendelhet el” és „csak 36 hónapon belül kötelesek kifizetni”. Mindezt január 1-jei kezdéssel, pedig Áder János köztársasági elnök lapzártánkig még nem írta alá a törvényt, amit persze így még ki sem lehetett hirdetni.

Kordás László, a MASZSZ elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy a munkáltatók érzékelhetően élni szeretnének az új szabályozás adta lehetőségekkel. Az egyik fuvarozó cég már kezdeményezett is ilyent. A munkavállalók kiszolgáltatottsága, kizsákmányolása a szakszervezeti elnök szerint nagyon nagy. Részben azért is, mert a munkaügyi ellenőrzések gyakorlatilag megszűntek; valamikor volt 800 ellenőr, ma jó, ha van 200 (megjegyezzük, ez sem közvetlen bérkérdés, de könnyen beláthatóan nagyon is érinti a dolgozók helyzetét).

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bér, béremelés, bértárgyalás, rabszolgatörvény, szakszervezetek, munkáltatók