Júliusban az előző hónaphoz képest esett az átlagkereset

Még manipuláltabbak a kereseti adatok

2020. október 1. Júliusban az előző hónaphoz képest csökkentek az átlagkeresetek, ami főleg a korábban kiosztott rendkívüli juttatással magyarázható. Az adatokat ettől függetlenül is számos tényező torzítja. A koronavírus pedig még tovább rontott a helyzeten.

Majdnem 402 ezer forintra rúgott az idén júliusban a bruttó átlagkereset a KSH által frissen közzétett adatok szerint. Ez az összeg közel 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, júniushoz képest azonban 5 százalékos a csökkenés. Ez normális korrekciónak tekinthető, hiszen júniusban kiugró volt a növekedés, amit jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott félmillió forintos egyszeri rendkívüli juttatás okozott (erről részleteket itt olvashat).

Mint a KSH kimutatta: az idei első hét hónapban (tehát nem csak júliusban) a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 395 900 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 406 500 forint volt. A nettó átlagkereset ugyanebben az időszakban kedvezmények nélkül 263 300 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 272 200 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 10,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Ezért verik ki mindig a biztosítékot ezek a számok
Minden hónapban rendre kitör a felháborodás, amikor a KSH közzéteszi a friss kereseti adatokat. Sokan ugyanis a zsebükön érzik, hogy ilyen magas értékek átlagként elképzelhetetlenek. Közérdekű adatigénylésre tavaly egyértelművé vált (a KSH maga közölte), hogy 1,7 millió munkavállaló keresetével egyáltalán nem foglalkoznak. Ez azt jelenti – állapítjuk már meg mi –, hogy a foglalkoztatottak több mint 37 százalékának a pénze nem alakítja a számokat.

Valószínűleg a KSH is tudja, hogy az így vázolt kép túl rózsás lehet. Tavaly bejelentették a statisztikusok, hogy a korábbi havi munkaügyi adatgyűjtés helyett az adóhatósághoz kötelezően minden cég által benyújtandó járulékbevallásokból és a kincstári információkból dolgoznak. Így a zsebbe dugott pénzek kivételével tényleg minden kiderül. Azonban csak számukra. Mi ugyanis – bár eredetileg ígérték – azóta sem tudhatjuk meg, mekkora az az összeg, aminél ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint amennyien többet (medián).

A koronavírus azonban még ezen a cseppet sem átlátható helyzeten is csavart egyet. Regős Gábor, az ellenzékiséggel aligha vádolható Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek a kereseti adatokról elmondta: az elbocsátott, illetve részmunkaidőbe került foglalkoztatottak bére az átlagosnál alacsonyabb volt, így a sokaságból való kikerülésük felfelé húzta az átlagot.
Akkor most mi következik mindebből?
A 2018 végén két évre kötött bérmegállapodás az idén lejár. A kormány és a munkaadók is hivatkozhatnak arra, hogy az idén milyen nagy mértékben nőttek a keresetek, így mindenki megértheti, ha jövőre húzni kell a nadrágszíjon. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a Népszava érdeklődésére azt mondta: mindenképpen infláció feletti minimálbéremelésre van szükség, de egyelőre bizonytalan, a koronavírus árnyékában hogyan alakulnak majd az éves makrogazdasági adatok.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a külső környezetet is mindenképpen figyelembe kell venni, hiszen az Európai Unió elkötelezte magát a közös minimálbér mellett. A jelenlegi elképzelések szerint a legkisebb bér nem lehetne kisebb, mint az adott ország átlagfizetésének 60 százaléka, azaz Magyarországon el kellene érnie a bruttó 210 ezer forintot. Ehhez képest a jelenlegi minimálbér bruttó 161 ezer forint. A csaknem 50 ezer forintos emelést ugyanakkor a cégek nem tudnák egyik napról a másikra kigazdálkodni, ezért Kordás László szerint egy részletes bérfelzárkózási programot kellene kidolgozni. Már csak azért is, mert a magyar minimálbér értékét a jelentős forintgyengülés is rontja (euróban számítva így már Romániában is magasabb a minimálbér, csak a lettek és a bolgárok kapnak kevesebbet a magyaroknál).

Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint egyébként az idei év végéig fennmarad a 10 százalék körüli béremelkedési ütem. Ezt a kötelező és a megállapodásokból eredő béremelések is stabilan fenntartják. Jövőre azonban a vállalatok már óvatosabban vállalnak majd ilyen kötelezettségeket. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a járványhatás miatt sok szektorban megszűnt a korábbi években látott, elsősorban a munkaerőhiány miatt kialakult béremelési kényszer.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Azénpénzem
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok