Új szigorítási szakaszt nyitott meg az MNB

Még jobban belendül a drágulás

2022. június 1. Májusban 10,5 százalék felett lehet az infláció, a drágulásnak azonban még nincs vége. Mint a jegybanki kamatemelést követően Virág Barnabás alelnök bemutatta: a termelői árak meglódultak, ezt pedig a fogyasztói árak is követik majd.

A jegybank mától 0,5 százalékponttal emelte meg az alapkamatot, az új ráta így már 5,9 százalék. A mostanában irányadónak számító egyhetes betéti kamat 6,45 százalék. A kamatdöntést követő tájékoztatóján Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke elmondta: az egyhetes betéti kamat csütörtökön 0,3 százalékponttal nő majd.

Az alelnök szavaiból az derült ki, hogy az MNB most egy új szakaszt indított, amelyben a cél az „optimális” kamatszint kialakítása. Ettől – jegyezte meg Virág – még távol vagyunk. Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője úgy gondolja, ez egy dilemmát jelez: bár a magasabb kamat szükséges az infláció letöréséhez, a mértékét nem szabad túl nagyra szabni a reálgazdasági költségek miatt.

Miért gyengül még mindig a forint?

A tájékoztatón több elemző is forszírozta, hogy ha a jegybank és a magyar gazdaság annyira a helyzet magaslatán áll, akkor mi indokolja nemzeti devizánk erősödés helyetti gyengülését. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint azzal, hogy az MNB visszatért a korábbi, óvatosabb ütemű kamatemeléshez, kitolhatja az irányadó egyhetes betéti kamat és az alapkamat „összezárását”, így a kamatemelési ciklus hosszát is. Erre szükség lehet a vártnál tartósabb infláció és a forint gyengülő trendje miatt.

A kettős kamatszinttel – hangsúlyozta Kiss Péter – a jegybank pozitív hatást tudott gyakorolni a forint árfolyamára, amikor a korábbiaknál nagyobbat emelt az alapkamaton. Most viszont úgy tűnik, mindez fordítva is működhet: a kisebb alapkamat-emelést akkor is a gyengeség jeleként fogja fel a piac, ha azt nem tükrözi vissza az egyhetes betéti kamat. Ez annak következménye, hogy a nemzetközi befektetők nem igazán értik a két kamatláb közötti különbséget, a piaci elemzésekben is az alapkamaton van a hangsúly, ráadásul a jegybank erre rá is játszik a kommunikációjával.

Ezt mindenki zsebe megérzi

A gyenge forint egészen biztosan nem tesz jót az árak alakulása szempontjából sem. Virág szavaiból amúgy kiderült, hogy májusban 10,5 százalék felett lehet az infláció. A drágulásnak pedig még határozottan nincs vége. Mint a jegybanki kamatemelést követően Virág Barnabás alelnök bemutatta: a termelői árak meglódultak, ezt pedig a fogyasztói árak is követik majd (ez látszik képünkön).

Virág szerint az infláció elleni küzdelmet rövid távon megnyerni nem lehet. Lefordítva ez azt jelenti, hogy a magas árak tartósan velünk maradnak. Az alelnök üdvözölte a kormány múlt héten bejelentett kiigazítási csomagjának kiadáscsökkentő szegmensét. Mint mondta, ez előre tekintve inflációt mérséklő hatással bírhat. Virág nem gondolja viszont, hogy az „extraprofitadó” hatna a drágulásra.

A BDO Magyarország szakértői viszont hangsúlyozták, hogy jól látszik: a kormány nem is tervezi, hogy megtiltsa a különadók átterhelését a végső fogyasztókra. A tranzakciós illeték bevezetését, majd emelését mindenesetre egészen közvetlenül érzethették saját zsebükön a bankszolgáltatásokat igénybe vevők. A BDO úgy tudja, a tranzakciós illeték az értékpapír-tranzakcióra is kiterjed majd (a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta kivételek maradnak), és növelik az illetékfizetés felső határát is.

További adóemelésekről is szó esett. A kiskereskedelmi adó két felső kulcsát módosítják 2,7 százalékról 4,1 százalékra, illetve 0,4 százalékról 1 százalékra emelik. Az MNB-ben lehet, hogy elképzelhetetlennek tartják ezeknek az intézkedéseknek árdrágító hatását, de attól tartunk ezzel a véleményükkel egy nem túl népes klubhoz csatlakozhatnak.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: kamat, kamatemelés, MNB, infláció, drágulás, elemzők, adók, megszorítás