Még a kilencvenes években is több lakás épült

A magánszemélyek által épített lakások aránya az egy évvel korábbi 51-ről 46 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 49-ről 53 százalékra nőtt. Ez azt jelenti, hogy 8203 lakást építtettek a magánszemélyek, míg a vállalkozások 9312 darabot. Siralmasan kevés, mindössze 41 önkormányzati lakás épült. Ennél csak 2017-ben épült kevesebb, összesen 23 önkormányzati lakás. Hasonlóan alacsony, száznál kevesebb önkormányzati lakás 2010-ben (52), 2013-ban (55) és 2012-ben (60) épült, míg a kétezres évek elején bőven ezer fölött is volt ez a szám (2002-ben 1258, 2003-ban pedig 1394).

Az új lakóépületekben használatba vett otthonok 53 százaléka családi házban, 38 százaléka többlakásos épületben, 5 százaléka lakóparkban található. Átlagos alapterületük 1 m²-rel 99 m²-re csökkent.

A kormány szerint ezért nő az építkezés

A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a lakásépítések alakulásának hátterében több  támogató tényező együttes hatása figyelhető meg; egyre több embernek van munkája, ezzel párhuzamosan a bérek is dinamikusan emelkednek, a megtakarítások is bővülnek, a kedvező banki kamatkörnyezet ugyancsak támogatja a lakáscélú tervek megvalósulását, emellett a kormány otthonteremtési programjának is kiemelt szerepe van. A program 2015. júliusi meghirdetése óta tavaly év végéig 95 ezer - gyermeket vállaló és nevelő - család saját otthonhoz jutását segítette elő 275 milliárd forint összegben. Ez nemcsak az új, hanem a használt lakás megvásárlásához adott támogatást is tartalmazza.

Mint tegnap megírtuk, 3 év alatt (2016-2018) 15179-en kötöttek csok-szerződést új lakás építésére, erre összesen 101,43 milliárd forint csokot igényeltek, míg új lakás vásárlására 8154-en 58,5 milliárd forintot kaptak.  

Valójában még mindig nagyon kevés otthon épül

A kétezres évek első évtizedében 2010-ben épült a legkevesebb otthon, mindössze 20823, míg a válság kitörésének évében, 2008-ban 36075 ezer, 2009-ben pedig 31994. A 2010-es éveket a siralmas zuhanás jellemezte (lásd a táblázatot). A mélypont a 2013-ban megépült 7293 otthon volt. 2015-ben az előző év emelkedés után újabb zuhanás jött, majd 2016-tól emelkedés.

A KSH adatai böngészve az látszik, hogy a meglehetősen nagy kormányzati erőfeszítések ellenére sem sikerült még utolérni a kilencvenes évek legsiralmasabb éveit sem. A rendszerváltás előtti évtizedet persze nem érdemes figyelembe venni, de érdekességképp megnéztük, hány lakás épült: a nyolcvanas években évente 50-70 ezer, a hetvenes években pedig évente 90 ezer körüli.

A nagy zuhanás 93-ban és 94-ben volt, azokban az években csak valamivel több mint 20 ezer otthon épült. Ezután közel 25 ezer és 28 ezer feletti volt a lakásépítések száma, majd 1998-ban 20323, az újabb mélyponton, 1999-ben pedig 19287. Ezután jött az első FIDESZ-kormány lakástámogatási rendszere, kezdetben az új építésű ingatlanok kedvezményes kamatozású hitelével.  Míg 2000-ben 21583 otthon épült (ebben az évben vezették be, a hatás még kevéssé látszik), de 2001-ben már nagyot ugrott, 28 ezerre nőtt a lakásépítések száma.

Mi lesz tovább?

A KSH adatai szerint 2018-ban az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 36719 volt, ami 3,4 százalékkal kevesebb, mint a 2017-es 37997. Az új lakások 54 százalékát a fővárosban és Pest megyében tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten 18 százalékkal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 8 százalékkal, a községekben 10 százalékkal emelkedett. Az építtetők az esetek 42 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,4 százalék, a kisebb települések felé haladva egyre magasabb, a községekben elérte a 80 százalékot.

A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) azt mutatják, hogy az elkövetkezendő időszakban további közel 14 ezer lakóépület készülhet el – írta a Pénzügyminisztérium. Ez nem a lakások számát jelenti, hiszen a társasházakban több is található.

Az építési engedélyek számát tekintve tehát idén várhatóan emelkedni fog a használatba vett lakások száma. A közelmúltban bejelentett kormányzati intézkedések is ezt segítik majd. Feltehetően ki nem mondott célja is ennek a programnak a lakásépítések további pörgetése. Egyelőre az áfa emelkedése sem fogja ennek útját állni, hiszen 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan (300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás) értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel.  Ráadásul 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek. 

Forrás: Azénpénzem.hu adatgyűjtés KSH adatokból.