A növekvő terhekkel kinyírják a vállalkozásokat
2024. november 25.
A legkisebb bérek jövő évi emelése mintegy 100 milliárd forinttal gazdagítja a költségvetést. Már a közepes cégek is milliós tétellel fizetnek többet majd havonta. A vállalkozásokat pedig terheli még például a megemelt tranzakciós illeték, amit a bérek után is beszed az állam.
A hírek szerint miután már megszületett a megállapodás a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között, ma írhatják alá az ezt tartalmazó dokumentumokat. A minimálbér emelésének mértékét három évre hirdetik meg, a garantált bérminimumról azonban csak a jövő évi szám vált ismertté. Jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig tizennégy százalékkal nő a minimálbér, a bérminimum pedig 2025-ben 7 százalékkal lesz magasabb a mostaninál.
A Niveus elemzése szerint körülbelül 220 ezer fő van minimálbéren és csaknem 550 ezer fő keres többet, mint a minimálbér, de nem többet, mint a garantált bérminimum, a teljes költségvetési hatás 2025-ben csaknem 100 milliárd forint lesz. Ennyit keres tehát az állam a béremelésen. A minimálbér utáni nettó fizetés havi 15960 forinttal, míg a garantált bérminimum utáni 15162 forinttal nő. Közben a minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11160 forinttal, a garantált bérminimumra rakódó közterhek pedig havi 10602 forinttal emelkednek.
Összességében a minimálbérre jutó teljes munkáltatói költség szintén 9 százalékkal, havi 27120 forinttal nő, míg ez a növekedés a garantált bérminimum utáni teljes munkáltatói költség esetében havi 25764 forint (a 7 százalékos növekedésnek megfelelően) – számolta ki Bagdi Lajos, a Niveus partnere. Mint megjegyezte, ez már egy 50 fős létszámnál is milliós plusz tételt jelent havonta. Ennek ellentételezésére csak azt biztosítja a kormányzat, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek munkavállalói 290800 forint alatt kerestek az elmúlt időszakban, a szociális hozzájárulási adót a 2024-es számok alapján kell majd fizetniük 2025-ben is.
A vállalkozásoknak pedig fizetniük kell még a megemelt tranzakciós illetéket – a kifizetett bérek után is. Mindehhez jön, hogy jövőre brutálisan megemelik a cégautók adóját, és újabb „gazdaságfehérítő” lépések is jönnek. Utóbbiak egyértelműen azt célozzák, hogy senki sehogy ne menekülhessen az adóterhek alól. Egyre többen vannak, akiknek akkor is kell táplálniuk a kormányzat feneketlen bendőjét, ha ehhez nincs is megfelelő jövedelmük (sok kisvállalkozó a minimálbér, illetve bérminimum után kényszerül közterheket fizetni).
Nemrégiben írtuk meg, hogy miközben az egész gazdaság szenved – a fojtogató elvonásoktól is –, a költségvetésbe zúdul a pénz. Az élénkítést pedig a lakosság zsebéből kivarázsolt forintokkal akarják megoldani. Miközben a magyar magánszemélyek egyébként is sokat költenek kényszerből, az állami ellátások leépítése miatt. A lakosság egy része ismét el is kezdte felélni a tartalékait.
A kormány és az elemzők is egyre várják, hogy a reálbérek kimutatott jelentős növekedése felfűtse a fogyasztást. Ezzel csak az a gond, hogy a KSH statisztikáját nem véletlenül nem hiszik el sokan, az ugyanis majdnem 1,6 millió magyar bérét egyáltalán nem tükrözi. A legfrissebb hivatalos statisztika szerint egyébként 2024. szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627,4 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432,2 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset 12,5, a nettó átlagkereset 12,3, a reálkereset pedig 9,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 15,5 százalékos növekedéssel 519,5 ezer, a nettó kereset mediánértéke 359,1 ezer forintot ért el.
Az év első kilenc hónapjában teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 633,5 ezer forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 421,3 ezer, a kedvezményeket figyelembe véve 436,1 ezer forintra rúgott. A KSH mindhárom értékre közel 14 százalékos éves növekedési ütemet mutatott ki.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: bér, kereset, béremelés, KSH, statisztika, minimálbér, bérminimum, bérmegállapodás, közteher, tranzakciós illeték, adó
Még a béremelésünkön is nagyot kaszál a kormány
Fotó: Azénpénzem
A hírek szerint miután már megszületett a megállapodás a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között, ma írhatják alá az ezt tartalmazó dokumentumokat. A minimálbér emelésének mértékét három évre hirdetik meg, a garantált bérminimumról azonban csak a jövő évi szám vált ismertté. Jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig tizennégy százalékkal nő a minimálbér, a bérminimum pedig 2025-ben 7 százalékkal lesz magasabb a mostaninál.
A Niveus elemzése szerint körülbelül 220 ezer fő van minimálbéren és csaknem 550 ezer fő keres többet, mint a minimálbér, de nem többet, mint a garantált bérminimum, a teljes költségvetési hatás 2025-ben csaknem 100 milliárd forint lesz. Ennyit keres tehát az állam a béremelésen. A minimálbér utáni nettó fizetés havi 15960 forinttal, míg a garantált bérminimum utáni 15162 forinttal nő. Közben a minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11160 forinttal, a garantált bérminimumra rakódó közterhek pedig havi 10602 forinttal emelkednek.
Összességében a minimálbérre jutó teljes munkáltatói költség szintén 9 százalékkal, havi 27120 forinttal nő, míg ez a növekedés a garantált bérminimum utáni teljes munkáltatói költség esetében havi 25764 forint (a 7 százalékos növekedésnek megfelelően) – számolta ki Bagdi Lajos, a Niveus partnere. Mint megjegyezte, ez már egy 50 fős létszámnál is milliós plusz tételt jelent havonta. Ennek ellentételezésére csak azt biztosítja a kormányzat, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek munkavállalói 290800 forint alatt kerestek az elmúlt időszakban, a szociális hozzájárulási adót a 2024-es számok alapján kell majd fizetniük 2025-ben is.
Több szálon is folyik a kizsebelés
A vállalkozásoknak pedig fizetniük kell még a megemelt tranzakciós illetéket – a kifizetett bérek után is. Mindehhez jön, hogy jövőre brutálisan megemelik a cégautók adóját, és újabb „gazdaságfehérítő” lépések is jönnek. Utóbbiak egyértelműen azt célozzák, hogy senki sehogy ne menekülhessen az adóterhek alól. Egyre többen vannak, akiknek akkor is kell táplálniuk a kormányzat feneketlen bendőjét, ha ehhez nincs is megfelelő jövedelmük (sok kisvállalkozó a minimálbér, illetve bérminimum után kényszerül közterheket fizetni).
Nemrégiben írtuk meg, hogy miközben az egész gazdaság szenved – a fojtogató elvonásoktól is –, a költségvetésbe zúdul a pénz. Az élénkítést pedig a lakosság zsebéből kivarázsolt forintokkal akarják megoldani. Miközben a magyar magánszemélyek egyébként is sokat költenek kényszerből, az állami ellátások leépítése miatt. A lakosság egy része ismét el is kezdte felélni a tartalékait.
Ezt mondja a keresetekről a KSH
A kormány és az elemzők is egyre várják, hogy a reálbérek kimutatott jelentős növekedése felfűtse a fogyasztást. Ezzel csak az a gond, hogy a KSH statisztikáját nem véletlenül nem hiszik el sokan, az ugyanis majdnem 1,6 millió magyar bérét egyáltalán nem tükrözi. A legfrissebb hivatalos statisztika szerint egyébként 2024. szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627,4 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432,2 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset 12,5, a nettó átlagkereset 12,3, a reálkereset pedig 9,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 15,5 százalékos növekedéssel 519,5 ezer, a nettó kereset mediánértéke 359,1 ezer forintot ért el.
Az év első kilenc hónapjában teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 633,5 ezer forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 421,3 ezer, a kedvezményeket figyelembe véve 436,1 ezer forintra rúgott. A KSH mindhárom értékre közel 14 százalékos éves növekedési ütemet mutatott ki.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: bér, kereset, béremelés, KSH, statisztika, minimálbér, bérminimum, bérmegállapodás, közteher, tranzakciós illeték, adó
