Meddig szárnyalnak még a tőzsdék?

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2025. október 14. A részvénypiac idei teljesítménye az utóbbi hónapokban okkal tölthette el elégedettséggel a befektetőket. Többéves, erőteljes árfolyam-emelkedés után azonban felmerül a kérdés: vajon meddig folytatódhat a töretlen rali?

Három éve tart az a tőzsdei körökben csak ralinak nevezett részvénypiac emelkedés, amely a 2022. októberi mélypontról indulva mára megközelítőleg megduplázta az S&P 500 értékét. 2025-ben is kitartott a lendület: az S&P500 az év eleje óta körülbelül tizenegy, a Nasdaq 100 mintegy tizenöt, a Dow pedig megközelítőleg hét százalékkal áll magasabban. Közelebb hazánkhoz a főbb európai indexek többsége szintén határozott emelkedést mutat. A pozitív hangulatot jól jelzi, hogy a STOXX 600 október elsején, az S&P 500 pedig október 7-én történelmi csúcsra ért. Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy meddig tarthat ez a jó teljesítmény és vannak-e baljós jelek a jövőt illetően.

A múlt sikerei és kudarcai

Ahhoz, hogy jobban meg tudjuk ítélni a mostani emelkedést, érdemes először megnéznünk, hogy a múltban milyen hosszan és mennyire erősen emelkedtek az amerikai tőzsdén az árfolyamok. Az 1982 és 1987 közötti emelkedés nagyjából 230 százalékot hozott öt év alatt, az 1987 és 2000 közötti szakasz pedig körülbelül 580 százalékot bő tizenkét év alatt. A pénzügyi válság utáni időszak 2009 és 2020 között mintegy 400 százalékos pluszt eredményezett közel tizenegy év alatt, míg a Covid-járványt követő gyors rali 2020 és 2022 között nagyjából 115 százalékot tett hozzá nem egészen két év alatt. Ezek a példák azt mutatják, hogy a hosszú emelkedések gyakran sokáig, akár egy évtizedig is tartanak. Természetesen ez azzal is jár, hogy az emelkedések sérülékenyekké válnak és egy idő után megváltozhat a trend.

Az S&P 500 index alakulása elmúlt 5 évben

Forrás: tradingview.com

A nagy ralik után rendszerint egy éles lejtmenet következik. Az 1973–1974-es időszakban a részvénypiac értéke megfeleződött és hasonló mértékű volt a zuhanás a kétezres évek eleji technológiai buborék kipukkanása során is. Sőt, a 2007-es pénzügyi válság idején az esés meg is haladta az ötven százalékot. Ezeket a fordulatokat jellemzően vagy a túlárazottság miatti értékkorrekció szükségessége, vagy valamilyen makrogazdasági sokk indította el. A múlt arra is figyelmeztet, hogy minél hosszabb és gyorsabb az emelkedés, annál könnyebben fordulhat lefelé is a trend; ilyenkor egy kisebb meglepetés is elég lehet egy váratlannak tűnő fordulathoz – ezért is érdemes külön megnézni, hol áll ma az értékeltség, és mennyire tűnik sérülékenynek a rali.

Drágák-e a részvények

A „drága-e a piac” kérdésre jó kiindulópont a P/E mutató vizsgálata, mert egyszerre mond valamit a jelenlegi tőzsdei árról és a cégek jövőbeli nyereségébe vetett befektetői hitről.

A P/E mutatót úgy kapjuk meg, hogy egy adott részvény mai árát elosztjuk a cég egy részvényre jutó nyereségével. Ha a mutató magas, akkor a befektetők nagy nyereségnövekedést várnak a jövőben – viszont ha ez a profitbővülés a vártnál gyengébb, akkor az árak gyorsan lefelé igazodhatnak.

Az amerikai piacon ma az előretekintő P/E (vagyis a jövő évi nyereséget a mai árfolyammal összehasonlító mutató) 23 körül áll, miközben a hosszabb távú átlag 18–19. Ez szűkebb hibázási teret jelez, különösen emelkedő reálhozamok vagy gyengülő profitvárakozások mellett. A P/E-átlag főképp a nagy informatikai vállalatok elképesztően optimista profitvárakozásai miatt ilyen magas, amelyek az AI ígéretére építik a történetüket, így néhány befektetői kedvenc aránytalanul meghatározza az egész piac árazását. Ez a fajta koncentráció sérülékennyé teszi a jelenlegi értékelési szinteket.

A mostani értékeltségi szintek sokaknak 1999-et idézik, amikor a piac hasonlóan optimista volt a jövőt illetően és magas P/E mutatók jellemezték a piacot. Az ezredforduló idején a hosszú távú P/E értéke 40 fölé is kapaszkodott, miközben a Nasdaq 100 index 1999-ben közel megduplázódott – persze 2000 után súlyos visszaesés következett és a lejtmenet 2 évig tartott, közel 75 százalékot esett akkor a technológiai cégek piaca. A mostani szinteket jól jellemzi, hogy Warren Buffett, a világ egyik leghíresebb befektetője, rekord nagyságú, nagyjából 350 milliárd dolláros készpénz- és likvid állományt tart befektetési cégében, mondván, hogy jelenleg túl magasak az értékelések és nem éri meg neki beszállni a piacra. A párhuzam természetesen nem egyenlőségjel: ma más a világ, mint huszonöt éve, de a koncentrált vezetés és a bőkezű várakozások együttese ismerős kockázatképet rajzol nekünk.

Kockázatos-e a világ

A magas értékeltség tehát szűk hibázási teret hagy, és ezt most egy makrogazdasági jelzés is aláhúzza: az arany ára 2022 vége óta nagyjából a kétszeresére emelkedett, és 2025 októberében 4000 dollár felett új csúcsra ért. A nemesfém árának drágulása részben stabil, fundamentális keresletből táplálkozik, hiszen a jegybanki vásárlások az utóbbi években rekordközeli szinten maradtak, de dőreség volna azt hinni, hogy önmagában ez magyarázza a teljes ugrást. A csúcsok időzítése inkább azt üzeni, hogy a piac mostanra már biztosítást vásárol a nehezen beárazható, strukturális kockázatok ellen, miközben a részvények még mindig jó híreket áraznak.

A bizonytalanság és a kockázat forrásai nem elméletiek. Az amerikai–kínai viszonyban az új elnök beiktatása óta a gazdaság lett a konfliktus fő terepe, és a vámok, illetve exportkorlátozások olyan eszközökké váltak, amelyek eredetileg más célt szolgáltak. A legutóbbi csörte jól példázza mindezt: előbb Peking fogta szorosabbra a ritkaföldfémek kivitelét, mire válaszul múlt pénteken Washington 100 százalékos vámterhet helyezett kilátásba a kínai termékek széles körére. Erre természetesen idegesen reagáltak a tőzsdék és mindenhol több százalékkal estek az árfolyamok. Ehhez jönnek a világ más térségeinek geopolitikai konfliktusai és Kína jövőbeli szerepével kapcsolatos általános kérdőjelek - ezek mind érintik a vállalatok működését, közvetve vagy közvetlenül. Ez a kockázati együttes a költségeken és a keresleten keresztül lecsorog a vállalati eredményekbe, és érdemben csökkentheti a profitokat.

Ha ez a fajta külső nyomás tartós marad, a mostani értékelési szintek korrekció nélkül aligha tarthatók. Persze kérdés, mikor következik ez be, és ki meri addig kihagyni az esetleges további emelkedést. A következő hónapokban azt érdemes figyelni, hogy a vállalati nyereségek igazolják-e a mostani árazást és hogy fokozódnak-e a nemzetközi feszültségek. A rali ugyanis elvben folytatódhat, de azért ezeken a szinteken érdemes már résen maradni és készen állni a gyors lépésekre.

Szerző: Szepesi László
Címkék: befektetés, tőzsde, S&P500, válság, árfolyam, P/E, Amerika, USA