Így adóztatnak

Másutt a piac, nálunk az MNB hizlalta fel a banki profitot

Fotó: Latzer Anna

2023. november 29. A magyarországi bankok kiugró jövedelmezőségéhez – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss jelentéséből – elsősorban a jegybanki betétek járultak hozzá. Hiába hangsúlyozza az MNB végig, hogy „összhangban a nemzetközi folyamatokkal” ezen a téren, ahogy másutt is, részletesebben elemezve jól látszik, mennyire sajátos a hazai pálya.

A normál (átlagos) profiton felüli banki nyereségre egyre több kormány tekint a magas kamatkörnyezetből származó extraprofitként – írta le friss Stabilitási jelentésében az MNB. Hozzátették még, hogy az így megnövekedett többletjövedelemre sokan vetnek ki plusz adót. Arról, hogy a magyar adóztatás mennyire tér el a nemzetközi gyakorlattól, a mellékelt táblázatból ki-ki saját képet is alkothat.

2020 után bevezetett és tervezett extraprofit- és szolidaritási adók az EU-ban
Ország	Adó bevezetése	Az adó rövid leírása
Csehország	2024-től	60%-os adópótlék a többletnyereségre. Csak a 6 milliárd CZK-nál nagyobb nettó kamatbevétellel rendelkező bankokra vonatkozik.
Magyarország	2022-től	A hazai extraprofitadó alapja 2022-ben és 2023 első félévében közelítőleg a bankok nettó kamatjövedelme és díj- és jutalékbevétele volt, ami ezt követően a korrigált adózott eredményre módosult. Az adót 2024-ben is meg kell fizetni, ugyanakkor a fizetendő összeg csökkenthető a bankok állampapír-állományának növelésével összhangban.
Spanyolország	2023-tól	A bankok 800 millió euró feletti nettó kamatbevételének és nettó jutalékának 4,8%-a (2023 és 2024).
Svédország	2022-től	5-6 bázispont a bankok 15 milliárd EUR feletti kötelezettségeire.
Belgium	2023-tól	A betétbiztosítási hozzájárulások növelése (összesen 150 millió EUR) és az adólevonhatóság megszüntetése.
Hollandia	2023-tól	A bankadó 70%-os emelése és a részvényvisszavásárlások megadóztatása (valamennyi tőzsdén jegyzett vállalatra alkalmazandó).
Litvánia	2023-tól	60%-os adó a 4 éves átlagot 50%-kal meghaladó nettó kamatbevételek után.
Olaszország	2023-tól	A kockázattal súlyozott eszközök 0,26%-a egyedi alapon. Lehetőség van az adó kiváltására, amennyiben tartalékot képez a bank.
Lettország	Előkészítés alatt	A legalább 400 millió EUR betéttel rendelkező intézmények esetében a 4 éves átlagot 50%-kal meghaladó nettó kamatbevételekre kivetett különadó.
Észtország	Előkészítés alatt	A nettó nyereség 18%-a a bankok esetében (más vállalatoktól eltérő adókulcs).
Románia	Előkészítés alatt	A bankok bruttó kamatjövedelmének és díjbevételének 1%-a, az első két évben 2%-a.
Szlovénia	Előkészítés alatt	Az összes eszköz 0,2%-a.
Írország	2014-től(emelés 2024-től)	Betéti kamatadó (DIRT) (200 millió EUR-ra történő emelés).
Forrás: EBA, MNB-gyűjtés

A jelentésben a jelzett eltérés, de az sem igazán kapott hangsúlyt, hogy a bankok profitja miért nőtt meg a különböző országokban. Az meg pláne nem, hogy Magyarországon a 2022. január és 2023. június közötti időszakban nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan, 64 százalékkal bővült a kamatjövedelem.

Magyarországon a változó kamatozású hitelek aránya a vállalati és lakossági hitelportfoliót együtt nézve 2022-ben 39 százalékot, míg 2023 első félév végén mindössze 35 százalékot tett ki. Továbbá a 2021-ben és 2022-ben bevezetett kamatstop-intézkedések is korlátozták a változó hitelkamatok begyűrűzését a banki jövedelembe, ami a teljes hitelállomány közel 10 százalékát érintette 2023 első felében.

Mint a jelentés egyik keretes írásából kiderül, az európai gazdaságokban a változó kamatozású hitelek aránya játszik döntő szerepet a bankok nettó kamatmarzsának növekedésében. Az eurozóna 17 országát vizsgálva a 2022. második negyedévtől kezdődő négy negyedéves periódusban az egy évvel korábbi időszakhoz képest átlagosan azokban a tagállamokban volt az elért nettó kamatjövedelem növekedése magasabb, ahol a változó kamatozású hitelek aránya is nagyobb volt. Magyarországon viszont a „nemzetközileg megfigyelt tényezők helyett egyéb országspecifikus okok” játszottak szerepet.

Nem minden piaci szereplő merhetett nagyot a húsos fazékból

Az enyhén szólva is igencsak finomkodó megállapítás röviden azt a tényt takarja, hogy nálunk maga a jegybank tömte tele a hitelintézetek zsebét. Persze nem mindegyikét. Erre is kitaláltak egy amennyire csak lehet elmismásoló mondatot. Megállapították ugyanis, hogy hét hazai nagybank, valamint a bankszektor egészének adatai alapján azon intézmények esetében emelkedett érdemben a nettó kamatjövedelem eszközarányosan, amelyeknél a likvid eszközök nagyobb hányadát tették ki az MNB betétek. Nem mellékes persze az sem, hogy nálunk a bankpiac magas likviditása (ez se magától van!) miatt alacsony a betéti verseny, ami a betéti kamatok visszafogottabb növekedését eredményezte, tovább növelve ezzel a hazai bankrendszer jövedelmezőségét.

Az alacsony lakossági betéti kamatok és a kormányzat állampapír-piaci kereslet növelését célzó intézkedéseinek hatására tovább csökkent a lakosság és a nem-banki pénzügyi intézmények bankrendszernél elhelyezett betétállománya. A hitel-betét mutató főként a betétek kiáramlása miatt nőtt, de a felmerülő kockázatokat – állapítja meg elégedetten az MNB – ellensúlyozza a szektor jelentős mértékű likviditási többlete.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: jegybank, MNB, Stabilitási jelentés, kamat, profit, bankok, hitel, betét, extraprofitadó