Kopint-Tárki: a valós infláció magasabb a hivatalosnál

Második hullám nélkül is 5 százalék lesz idén a visszaesés

Turisták nélkül a Halászbástya
2020.május 17-én
Fotó: Bencze-Kiss Kata

2020. július 10. A Kopint-Tárki előrejelzése szerint 2020-ban 5 százalékos lesz a magyar gazdaság visszaesése. Mindez úgy, hogy nem számolnak a koronavírus-járvány második hulláma miatti korlátozásokkal, azt ugyanis jelenleg lehetetlen előre megjósolni. A második hullám gazdasági hatása Palócz Éva szerint maga lenne az Armageddon – fogalmazott kérdésünkre.

Április elején még a GDP (bruttó hazai termék) 5,5 százalékos visszaesését várta 2020-ra a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet, a legfrissebb elemzésükben ugyanakkor most ennél valamivel kisebb, 5 százalékos visszaeséssel számolnak. A korrekciót elsősorban a járvány heveny fázisának a korábban vártnál gyorsabb lecsengése indokolta – hangzott el a társaság tegnapi online sajtótájékoztatóján.

Valójában meglehetősen optimista a konjunktúrajelentés– mondhatnánk ez a pozitív forgatókönyv -, hiszen V alakú visszapattanással számol, és nem veszi figyelembe a koronavírus-járvány esetleges második hullámának érkezését és a korlátozásokkal járó gazdasági hatásokat. Az Azénpénzem.hu kérdésére, hogy mik lennének a számok, ha a szakemberek mostani várakozása szerint novemberben tényleg megérkezne a második hullám, Palócz Éva vezérigazgató azt mondta: az maga lenne az Armageddon. Ezzel azért nem számoltak, mert túl sok a bizonytalan tényező. Kérdés, hogy lesz-e, mikor, és milyen zárásokkal, korlátozásokkal jár.

Amiből ki lehet indulni

Így sem könnyű számolni. A járvány gazdasági következményeiről az elmúlt 3 hónap adatai ellentmondásos képet rajzolnak ki. Az iparban az év egészében 10 százalék körüli visszaesés várható, mivel legfeljebb a jövő évben várható, hogy a legnagyobb súllyal szereplő gépjármű- és gépipari termelés és értékesítés magához tér. Az építőipar érdemi, de nem drasztikus (4-5 százalékos) csökkenéssel átvészelheti az évet – itt a válság zavarta, de nem bénította meg a termelést. A szolgáltatásoknak egészében szintén mérsékeltebb lehet a visszaesése, habár egyes szolgáltatási ágakat (rendezvények, vendéglátás, turizmus) letarolt a járvány, és ezek egy részénél a válsághelyzet tartósnak ígérkezik.

A kilábalás kimenetele az év második felében és 2021-ben továbbra is bizonytalan. Ami bizonyos, az az, hogy a magyar gazdaság két legsérülékenyebb ágazata, az ipar (azon belül is a gépjármű- és a gépipar) és a turizmus, rövid-közép távon rossz kilátások elé néz. A gépkocsik iránti nemzetközi kereslet 1-2-3 éven belül aligha fog „visszapattanni”, és a válság előtti nemzetközi utazási szokások sem fognak egy csapásra helyreállni. A belföldi turisták pedig nem képesek a korábban beözönlő nagyszámú külföldi turista keresletét kompenzálni. Ez indokolja, hogy 2021-re sem várnak erőteljes visszapattanást, hanem csak konszolidációt.

Van, ami a várakozásoknál jobb

Eközben a kiskereskedelmi forgalom (ami a háztartási fogyasztás legalább kétharmadát adja) április és májusi adatai a várakozásoknál kedvezőbben alakultak. Igaz, az áprilisi kiskereskedelmi forgalmi adatot még magyarázhatják a háztartások készletfelhalmozási törekvései, a májusit azonban már kevésbé. A Kopint-Tárki a magánfogyasztás 2-3 százalékos csökkenését várja 2020-ban, ami kisebb visszaesés az előző előrejelzésben (áprilisban) prognosztizáltnál. Jórészt ezen a változáson alapul az áprilisinál kedvezőbb GDP-előrejelzés. Másrészt viszont a jelek szerint a válság a külkereskedelmi forgalom általános esésén túl a külkereskedelmi mérleg romlását, az export és import dinamikája közti negatív rés szétnyílását hozta magával.

És a beruházások?

Csak sporadikus és ellentmondásos hírek vannak a beruházásokról. Egyes jelentések a vállalati beruházások elhalasztásáról szólnak, mások az állami beruházások „felpörgetéséről”. Az sem világos, hogy az MNB által szinte korlátlanul rendelkezésre bocsátott és olcsó hitellehetőséget a vállalatok mire költik: a régebbi, szintén – de nem ennyire – olcsó hiteleik kiváltására vagy beruházások finanszírozására. A mai körülmények között nem könnyű beruházásokról dönteni, amikor sem a belföldi, sem a külföldi kereslet feltételei egyáltalán nem ismertek. A beruházásoknak a Kopint-Tárki a második negyedévre még súlyos (10 százalékot meghaladó), az év egészében pedig 4-5 százalékos zsugorodását várja.

Az éves államháztartási hiány számításaik szerint a GDP 5,2 százaléka lehet. A tervezetthez képest jelentős egyenlegromlásból 3,1 százalékpont a recesszióval, 2,3 százalékpont a rendkívüli kormányzati kiadásokkal és gazdaságélénkítő intézkedésekkel magyarázható, míg ezek hatását némileg mérsékli az EU-tól érkező rendkívüli támogatás és a költségvetésben szereplő még elkölthető tartalék. A GDP-arányos államadósság számításaik szerint a 2019. évi 66,3 százalékról 2020 végére 74,6 százalékra emelkedik.

Nagyobb az infláció

A fogyasztói árak éves emelkedése 2020-ban 3,2-3,3 százalék lehet; az élelmiszerárak felfelé, a keresleti hatások lefelé nyomják az infláció mértékét, a forint jelentős volatilitása pedig a bizonytalanságot növeli. Ugyanakkor Palócz Éva hangsúlyozta: a fogyasztói kosár jelentősen átrendeződött ahhoz képest, mint amiből a hivatalos inflációt számolják. Így a tényleges infláció magasabb, 4-4,5 százalék lehet az év egészében.

Növekvő munkanélküliség

A jelenlegi adatok szerint a foglalkoztatottság lassú újraépülése megkezdődik a negyedik negyedévben vagy már előbb. Így az újabb adatok fényében a foglalkoztatás nagyon drasztikus idei visszaesése nem várható. (Második hullám nélkül!) Jelenleg a foglalkoztatottak számának durván 3 százalékos csökkenésével számolnak 2020-ban. A munkanélküliségi ráta jó eséllyel meghaladja az 5 százalékot, de ez nagymértékben függ attól, hogy az év átlagában a foglalkoztatásból kikerülők mekkora hányada kerül vissza az inaktívak soraiból a munkanélküliek közé.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: L.J.
Címkék: gazdaság, növekedés, GDP, infláció, munkanélküliség, konjunktúrajelentés, Kopint-Tárki