Erősödhet a dollár az euróval szemben

Másfelé tart az amerikai gazdaság, mint az európai?

Fotó: clipart.com

2023. augusztus 8. Egyes jelek szerint az amerikai gazdaság jobban jön ki az inflációs sokkból, mint az eurózóna gazdasága. Milyen következményekkel járhat ez a dollárra és az euróra? A következő hetekben érdemes lesz figyelni az amerikai és európai adatokat.

Az Amerikai Egyesült Államoké a világ legnagyobb gazdasága, és a második világháború vége óta a dollár szerepe is megkérdőjelezhetetlen a globális piacokon. Éppen ezért érte meglepetésként a közvéleményt, hogy múlt héten a Fitch adósságminősítő intézet rontott az USA kincstára által kibocsátott kötvények besorolásán. A legjobb AAA szintről csak egy fokkal rosszabbra, AA+ minősítésre cserélte a besorolást a három nagy rating cég legkisebbike, de ez akkor is egy jelentős pofon a Biden kormányzat számára. Miközben a Moody's-nál továbbra is a legjobb AAA minősítés jár az amerikai államkötvényeknek, a Fitch arra hivatkozott, hogy az elmúlt 20 évben folyamatosan romlottak a költségvetéssel és az államadóssággal kapcsolatos sztenderdek, ezen belül is főképp az adósságplafonnal kapcsolatos vitákat emelték ki.

Egy mára elavultnak tekinthető törvényszöveg miatt az USA szenátusa rendre meg kell, hogy szavazza, hogy a mindenkori kormányzat dollárra pontosan mennyi hitelt vehet fel. Ez azt jelenti, hogy a törvényben nem a GDP százalékában van megadva a legnagyobb adósság mértéke, ami lehetővé tenné az államadósság gond nélküli újra-finanszírozását, hanem számszerűen nevesítve van: 31,4 billió dollárnál több nem lehet. A szenátus éppen aktuális többsége pedig, talán érthető de korántsem méltányolható módon, egyre gyakrabban használja fel ezt az elvileg automatikus szavazást arra, hogy zsarolja az elnököt, és mindenféle politikai alkura és kompromisszumra kényszerítse.

Az ilyen jellegű huzavonákról eddig azt hitték, hogy csak az amerikai választópolgárok körében rombolja a bizalmat a tágabban vett politikai elit iránt. Most kiderült, hogy gazdasági szakemberek számára is betelt a pohár, és a néhány évenként ismétlődő cirkusz miatt lerontották az amerikai adósság besorolását. Nyilván senki nem gondolja, hogy emiatt most lényegesen nagyobb esély lenne arra, hogy ne fizetné vissza az USA kincstára az általuk kibocsátott kötvényeket, de arra talán elég a lépés, hogy hangsúlyos üzenetet közvetítsen a politikusok felé.

Akkor is emelkedik, amikor esnie kellene

A leminősítés gazdasági következményeként azért azt várná a független megfigyelő, hogy az amerikai dollár a hírre esni fog, hiszen végső soron negatív hír jelent meg a deviza mögött álló gazdaságról. Ez elvben így is van, de itt egészen érdekes és valószínűtlen fordulatot vesz a történet: a befektetők úgy gondolkodtak, hogy mivel rossz hír jelent meg egy nagy ország gazdaságáról, ezért úgy általában kockázatosabb lett a világ - ebből azt a következtetést vonták le, hogy növelniük kell a biztonságos befektetéseik arányát a saját portfóliójukon belül. És mi más volna a legbiztonságosabb befektetés, ha nem a világ első számú gazdaságának a devizája, azaz az USA dollár? Azaz a hírre elkezdték a más devizában tartott kötvényeiket eladni, és átváltották őket a likvid és biztonságos dollárra.

Így történt, hogy az amerikai gazdaság leminősítésének hírére az amerikai dollár paradox módon elkezdett erősödni. Nem is lehet ennél jobb bizonyíték arra, hogy sem az közös európai valuta, sem a feltörekvő kínai jüan nem áll még készen arra, hogy átvegye a dollártól a biztonságos menedék szerepkörét.

Kifelé az inflációs sokkból

Mára egyértelmű lelassult az inflációs trend a fejlett gazdaságokban, azaz az árak emelkedése mind Amerikában mind az eurózóna országaiban csökkenő tendenciát mutat, bár ennek mértéke természetesen változó. Ennek következményeit itthon is élvezhetjük, erre alapozva ígérhet az év végére egyszámjegyű inflációt a kormány. Ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogy a gazdaság milyen állapotban kerül ki ebből a másfél – két éve tartó spirálból.

Az USA-nál több indikátor is azt jelzi, hogy továbbra is jól teljesít a gazdaság. Csak az elmúlt héten megjelent adatokat böngészve kitűnik, hogy a munkahelyteremtések száma növekszik, a nyersolaj-fogyasztás nő, azaz még mindig erős a kereslet. Ebből és a korábban is megjelent biztató GDP növekedési adatokból egyes elemzői vélemények szerint a piacok azt olvashatják ki, hogy a FED nem fog egyhamar lazítani a szigorú monetáris politikáján, a dollár kamatok szintje még több hónapon keresztül magas maradhat.

Ezzel ellentétben az euró övezet nem teljesít olyan jól. A régió legnagyobb gazdasága az, amelyik a leginkább problémás: a német ipar még nem talált magára, és az ország gazdasága képtelen valós növekedést felmutatni, a legutóbbi adatok legjobb esetben is csak stagnálást jeleznek. Mivel mindeközben az eurózóna országai esetében is enyhül az inflációs nyomás, nem úgy tűnik, hogy folytatódna az EKB kamatemelési ciklusa. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is ebben a szellemben fogalmazott a legutóbbi kamatemelést követően, hogy nem mondaná azt, hogy további intézkedésekre lenne szükség.

A két oldalt összerakva úgy tűnik, hogy egy olyan időszak jöhet, ahol a dollár kamatok tovább maradhatnak magasan, mint az euró kamatok, ez pedig, amennyiben minden más hatást kizárunk, a zöldhasú lassú erősödéséhez vezethet a közös európai valutával szemben. A következő hetekben érdemes lesz nagyon közelről figyelni az amerikai és európai adatokat, hogy valóban megerősítést nyer-e a fenti elképzelés, és hosszabb távú trend válik-e belőle.

Szerző: Szepesi László
Címkék: dollár, USA, FED, alapkamat, kamatemelés, devizapiac, euró, infláció, hiány, költségvetés