Marad az elkaszált Erzsébet-utalvány

2016. február 23. Sokan aggódva fogadták az Európai Bíróságnak (EB), az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát jogellenesnek minősítő mai döntését. Az ilyen ítéleteket azonban a tagállamoknak a „lehető leghamarabb” kell teljesítenie. Ebbe pedig simán belefér, hogy az idén már ne legyen semmilyen változás. Úgy tűnik, nem is lesz.

Senkinek sem kell attól félnie, hogy a munkáltatótól Erzsébet-utalványként, vagy SZÉP-kártyára kapott juttatás veszélybe kerülhet. Az EB ugyan – a várakozásoknak megfelelően – mai döntésében egyértelműen az uniós joggal ellentétesnek mondta ki a magyar kormány által ezen a téren vezetett gyakorlatot, de a hazai felhasználók pénze semmiképpen sem veszhet el. Kovács Zoltán kormányszóvivő gyorsan be is jelentette, hogy a 2016-ra meghirdetett programok, illetve az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak, a pályázatok lezajlanak, a pénz, illetve a keretek rendelkezésre állnak.

Kovács az Erzsébet-program megvédését emlegette, és kijelentette: a kormány szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és egy „olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az Európai Unió követelményeinek, de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét”. A SZÉP-kártyát nyújtó munkáltatóknak és a kártyabirtokosoknak az Európai Bíróság döntése nyomán nincs teendőjük, a juttatás változatlan módon és feltételekkel adható, a felhasználás módja nem változott - válaszolta a Világgazdaság kérdésére Kuhárszki András, az OTP Bank Bankszámla Főosztályának igazgatója. (SZÉP-kártyát az OTP mellett az MKB és a K&H bocsáthat kizárólag ki, közülük a legnagyobb az OTP piacrészesedése).

A kifogások többsége a SZÉP-kártyára vonatkozik

Az, hogy ezt a kását (sem) kell annyira forrón enni, maga az EB is utal, amikor jelzi, hogy ilyen ítéleteket azonban a tagállamoknak a lehető leghamarabb (értsd: semmiképpen sem azonnal) kell teljesítenie. A döntés amúgy sok kibúvót nem hagy. A határozatban öt olyan pontot vesznek sorra, amiért az Erzsébet, illetve a SZÉP (a pontok többsége a pihenőplasztikra vonatkozik) szabályozása ellentétes az uniós joggal.

Az Erzsébettel a fő gond, hogy ez az adókedvezményes juttatást lehetővé tevő formát – külön díjazásért – csak állami monopólium bocsáthatja ki. Az ilyen monopólium létrehozása az EB szerint nem indokolható önmagában azzal, hogy a szóban forgó gazdasági tevékenységből származó bevételeket szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordítják. A SZÉP esetében pedig erősen lekorlátozott piacról lehet beszélni, amit az irányelvet sértően a fióktelepek, és minden külföldi társaság kizárásával, a jogi forma meghatározásával, a szolgáltatók székhelyen alapuló hátrányos megkülönböztetésével ért el a magyar kormány. (Az ítélet teljes szövege magyarul itt érhető el.)

A „meccs” nyilvánvalóan folytatódik, alighanem túl jó üzlet az egész ahhoz, hogy simán újra piacgazdasági alapokra helyeznék jogalkotóink. Ezt már eddig is meg lehetett volna tenni, ráadásul szabályozókkal biztosítva a szociális elemek megtartását. Változás azonban biztosan lesz majd, de ez nagy valószínűséggel csak a következő cafeteria-választás időszakára (vagyis 2017-re) eshet.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: cafeteria, Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya, Európai Bíróság