Már vizsgálja az utolsó pillanatos lakástakarék szerződéseket az MNB

2018. november 15. Adatokat kért be a piaci szereplőktől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a lakás-takarékpénztári törvény módosítása előtti ügyfélrohamról. Mintha össztüzet zúdítana a kormány azokra az ügyfelekre, akik az utolsó pillanatokat kihasználva igyekeztek lakás-előtakarékossági megállapodást kötni.

„Az látszik, hogy spekulatív volt az igénybevétel, hozamvadász szempontok érvényesültek " - mondja Varga Mihály az atv.hu-nak adott interjúban az utolsó 48 órában kötött lakás-takarékszerződésekről. A pénzügyminiszter érzékeltette, hogy szerinte nem szabályos vagy nem tisztességes módon köttetett minden szerződés. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kományinfón újságírói kérdésre azt mondta, hogy a bankfelügyelet értesült trükközésekről, vizsgálatot is indít az ügyben.
  Rekordidő alatt szüntették meg a lakás-takarékpénztári megtakarítások kedvezményét. Körülbelül egy hónappal ezelőtt már hivatalosan sehol sem lehetett szerződni.
Windisch László, az MNB alelnöke az MTI-nek viszont arról beszélt, hogy nem érkezett a jegybankhoz az utolsó napokban kötött szerződések szabálytalanságára utaló információ. A felügyeleti hatóság az elmúlt napokban adatokat kért be valamennyi hazai lakás-takarékpénztártól arról, hogy mekkora betét- és hitelállománnyal rendelkeznek majd november 16-i dátummal. A piaci szereplőknek a törvény szerint 30 napjuk van feldolgozni szerződéseiket, így mostanra válik láthatóvá az utolsó napokban kötött állomány – mondta az alelnök.

Ilyen körülmények között nem igazán világos, hogy a pénzügyminiszter mi alapján mondta, hogy az utolsó napokban 10 százalékkal nőtt a lakástakarékok szerződésállománya, mivel mintegy 140 ezren kötöttek szerződést. Ebből úgy tűnik, mintha a szaktárca hamarabb és pontosabb adatokat kapna valahonnan, mint az MNB.

A nyilatkozatokból mindenesetre felsejlik, hogy mire mehet ki a játék. A jegybank alelnöke hangsúlyozta, hogy csak a törvénymódosítás életbe lépése előtt érvényesen megkötött szerződésekre jár az állami támogatás. Hozzátette még, hogy a módosítás kizárólag a költségvetési kiadásokra vonatkozóan rendelkezett. A „kánonhoz” csatlakozva ő is kijelentette, hogy az utolsó pillanatos rohamot „alapvetően valószínűleg nem a lakáscél, hanem az állami forrásból való minél magasabb hozam elérése motiválhatta”. A lakás-takarékpénztári megtakarítás viszont jogszabályban meghatározott módon (csak a lakással kapcsolat kiadásokra) költhető el. Ha nem így lenne, az éppen a felügyeleti hatóság munkájára vetne rossz fényt.

Szerző: Azénpénzem/MTI
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok