Megmozdulhat a banki betétállomány

Már veszélyzónában a kamatok?

2013. február 27. A jegybank tegnapi csökkentése után elérte a történelmi mélypontot a magyar kamatszint, de akad elemző, aki arra számít: további vágások jöhetnek. A banki betéti ajánlatok mindenesetre már most annyira alacsonyak, hogy jogosan lehet a pénz megmozdulására számítani. Kérdés, milyen irányba mehet.

A várakozásoknak megfelelően tovább csökkent a magyar alapkamat. A kormány által delegált többség belépése óta folyamatosan és ütemesen vágott. Ezt a folyamatot nem igazán befolyásolta a forint árfolyamának alakulása (lásd képünk), de időnként az infláció sem. Az Equilor elemzői arra számítanak, hogy a Monetáris Tanács külső tagjai által korábban egyensúlyinak jelölt 4,5 százalékos kamatszintet már nyár elejére elérhetjük. Ők nem gondolják, hogy a sorozatos kamatcsökkentések miatt gyengülnének az árfolyamok. (Az MNB egyébként már jelezte, hogy nincs árfolyamcélja.) Az új monetáris politika követeztében azonban „nem lepődnének meg”, ha a 300-as szintet is megjárná az euró forintkurzusa. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő igazgatója viszont úgy véli, a Monetáris Tanács a történelmi mélypont elérését követően megpihen.

A referenciakamathoz kötött hiteleknél az adósok örömmel érzékelhetik, hogy meredeken zuhannak az őket terhelő kamatok. A nem támogatott forint jelzáloghiteleknek pedig ma már több mint 40 százalékának kamata követhetiaz amúgy illikvid pénzpiacot. Kicsit aggasztó lehet, hogy – mint arra a kilencvenes években már volt példa –, ha túlhajtottá válik a kamatvágás, akkor könnyen lendületes visszarendeződés következhet be. Ilyen hatást a forint látványos gyengülése is kiválthat.
Az még kérdéses, hogy a jegybank új, már egyértelműen a kormány kívánságai szerint működő elnöke mit is lép. Az azonban már most jól látszik, hogy a betéti kamatszint olyan zónába került, ami a pénz megmozdulásához vezethet. Ennek következménye részben (mint az már korábban is látszott) az, hogy a befektetési alapok ismét nagyobb szeletet hasíthatnak ki maguknak a megtakarítási tortából. Egyre vonzóbbá válhatnak az állampapírok is, hiszen ezeknél valahogy kevésbé apadnak a kamatok. Néhány szakértő azonban már azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a csekély elérhető hozam a fogyasztást is fűtheti. A negatív reálkamat (márpedig a kamatadó figyelembe vételével már több konstrukciónál is evvel kell számolni) pedig a korábbi tapasztalatok szerint valóban előidézheti ezt. 

Sok az automatikus átárazódás


Tény viszont, hogy az elmúlt két hétben – még az előző jegybanki kamatvágást követve – több bank is csökkentette a betéti kamatokat (a friss kínálatot itt kalkulálhatja). Az AXA február 25-től futamidőtől és a lekötött összegtől függően 0,2-1,2 százalékponttal vitte lejjebb a kamatokat. A bank nem adta viszont fel a harcot a betétesek forintjaiért, amit az mutat, hogy a kéthónapos akciós betétnél 500 ezer és 50 millió forint közötti lekötés esetén 0,25 százalékpontot emelt.

Az Erste Bank február 21-én 6,25 százalékról 5,6 százalékra csökkentette a 6 hónapos, új pénzre adott akciós betéti kamatot, a 12 hónaposét pedig 6,50 százalékról 5,80 százalékra mérsékelte. A K&H Bank február 25-től megszüntette a 2 hónapra adott, Nagyon nagy elnevezésű akciós betétjét. Az MKB ugyanakkor jelentősen, 1,23-1,24 százalékponttal csökkentette a Standard betétre adott kamatokat február 21-től.

A tartós lekötések (amelyeknél legalább a kamatadótól mentesülhet a megtakarító) többségénél a mostani kamatvágás automatikusan érvényesül. (A legfrissebb ajánlatokat itt nézheti meg.) Aligha tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy a nem azonnal átárazódó lekötéseknél is villámgyorsan esik majd a kamat. Mostanra a korábban határozottan kedvező látra szóló kamatot kínáló számlák is mintha minden vonzerejüket elvesztették volna. (Ezekről itt tájékozódhat.)


Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok