Változhat a kormány hozzáállása a tőkepiacokhoz?

Már tőzsdéje is van az MNB-nek

2015. november 24. Sokan attól várják a tőzsde fellendülését, hogy többségi tulajdont szerzett a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Kérdéses azonban, hogy az üzlet együtt jár-e az állami magatartás változásával, ami nélkül az egész nem ér semmit. Ezzel kapcsolatban nem árt néhány korábbi eseményt sem felidézni.

Kivásárolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Budapesti Értéktőzsde osztrák tulajdonosait – jelentette be már hivatalosan is. Az osztrák pénzügyi intézmények tulajdonában lévő CEESEG AG 50,46 százalékos tulajdonrészének és az Österreichische Kontrollbank AG 18,34 százalékos részvénycsomagjának megvásárolásával az MNB – amelynek eddig 6,9 százaléka volt – több mint 75 százalékos, vagyis minősített többségi tulajdonosává válik. Az adásvételt a Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia, a tranzakció már idén decemberben le is zárulhat.

Mint a jegybanki közleményben olvasható, az új piacfejlesztési stratégia kialakításában és megvalósításában az MNB együtt szeretne működni a jelenlegi meghatározó társtulajdonosokkal, a kisrészvényeseknek pedig vételi ajánlatot kíván tenni. Olyan stratégiai újításokat szándékoznak bevezetni, amelyek a hazai tőkepiac fejlesztését szolgálják, és amelyek megfelelő ösztönzőket biztosítanak a hazai tőzsdei kibocsátók és a befektetők számára.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az MNB milyen stratégiai újításokkal kíván lendületet adni a hazai börzének, amely a kilencvenes évek sokat ígérő fellendülése után valóban meglehetősen leült az elmúlt másfél évtizedben. Bokros Lajos, aki 1990. és 1995. között a BÉT első elnöke volt, az ATV-ben még szeptember 7-én megjegyezte: semmi jelentősége annak, hogy a tőzsde, mint intézmény kinek a tulajdonában van, hangsúlyozva, hogy a szabályozás a lényeges. Bokros akkor arról is szólt, hogy a New York-i és a shanghai tőzsde működését összehasonlítva látható az is, hogyan működik jobban egy tőzsde: a piac független csúcsintézményeként vagy kormányzati ellenőrzés alatt.

Nem vitás persze, hogy jobb a tőzsdének, ha jóban van a kormánnyal, mint ha nincs jóban, s az Orbán-kormány mindeddig meglehetős kevés affinitást mutatott a börze iránt. Az állami tulajdonlás azonban sem szükséges, sem elégséges feltétele a tőzsde fejlődésének. Bokros szavaira bizonyíték lehet éppen a BÉT említett korábbi fénykora: akkor a privatizáció lendületében állami tulajdonlás nélkül is megvalósulni látszott mindaz, amit most például Zsiday Viktor alapkezelő és blogger legújabb, az MNB lépését óvatosan üdvözlő írásában felsorol: állami vállalatok tulajdonhányadának a tőzsdére vitele, programok, amelyek segítették a hazai cégek tőzsdére lépését, például az adókedvezmények megfelelő alakítása.

A „nemzeti” spekuláció az egészen más

Más kérdés, hogy mindez akkor is lehetett volna jóval nagyobb léptékű, és hogy azóta a legtöbb népszerű és komoly forgalmat bonyolító blue chip különféle felvásárlások áldozata lett, és kivezették a parkettről. Pótolni pedig nemigen sikerült őket, de ennek sem az állami tulajdon hiánya az oka, mint inkább az, hogy a sajátos magyar körülmények között a hazai vállalkozások jellemzően bankhitelből finanszírozzák magukat, s nem szívesen teszik ki magukat a nyílt tőkepiacra lépés megkövetelte nyilvánosságnak. És persze nemigen vállalják a nyilvános forgalmazás magasabb költségeit sem. Ezen az állami magatartás megváltozása, különféle ösztönzők kialakítása valóban sokat segíthetne, akár – ahogy 2002-ig - sui generis intézményként, akár társasági formában működik a börze. Ebből a szempontból lényegtelen, kinek a tulajdonában is van. A mostani tranzakció így leginkább ahhoz hasonlítható, mintha egy zenekar megvásárolná a táncparkettet, ahol csak néhányan lézengenek, ahelyett, hogy jobb, vagy akár csak más zenét játszana.

Arra egyelőre azonban semmi jel nem mutat, hogy az állami zene változna. Alig két hete, hogy a Duna House tőzsdére lépését meghiúsította egy váratlan állami lépés. Arról se feledkezzünk el, hogy korábban a kormányzati kommunikációban többször szitokszóként használták az „eltőzsdézték” kifejezést.

Az MNB ma egyebek mellett azt is kifejtette, hogy az állami beavatkozás azért várt szükségessé, mert a tőzsde keresleti oldalán ma a külföldi intézmények túlsúlya a jellemző. A kibocsátások száma és a forgalom olyannyira lecsökkent, hogy a tőkepiac jelenleg nem tölti be a szerepét (megjegyezzük, ehhez hozzájárult néhány kormányzati intézkedés). Tény, hogy a BÉT forgalmának túlnyomó többségét külföldi befektetők adják, akik mindig meghatározó szerepet játszottak rajta. Azt azonban még nem tudni, mostantól milyen módon kívánja a jegybank a hazai kisbefektetők figyelmét a tőzsdei papírok felé irányítani – miközben a kormányzat mindent elkövet, hogy az állampapírok lakossági vásárlását ösztönözze. Arról nem szólva, hogy a részvénypiac iránt érdeklődő magyar befektetők ma már könnyen elérhetik a világ szinte összes piacát, így a BÉT-nek Frankfurttal, Londonnal és New Yorkkal kell versenyeznie. Emellett reálisan nézve a magyar tőkeerő önmagában kevés a fellendüléshez.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: tőzsde, MNB, részvények, kereskedés