A köztársasági elnök is hiányolta az érdemi egyeztetést, de azért aláírt

Már teljesen hivatalos a kata kinyírása

2022. július 19. A köztársasági elnök aláírta, tegnap éjjel pedig ki is hirdették a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) gyakorlatilag kivégző törvényt. A várható negatív hatások mellett az sem zavart senkit, hogy a könyvelők szarvashibát találtak a jogszabályban.

Egy nap alatt átverte a kormány az országgyűlésen a kata-szabályok módosítását. Pedig – mint arról korábban részletesen írtunk – hatása szinte biztosan további áremelkedés és a számlázási hajlandóság visszaszorulása lesz. Ez pedig a rezsidíjak emelésével együtt hitelbedőlési hullámot hozhat. Úgy tűnik azonban mindez, de még a szakmai szervezetek kifogásai sem érdekelték a jogalkotókat. A törvényt ugyanis már ki is hirdették a Magyar Közlönyben.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE ) alelnöke, Ruszin Zsolt pedig tegnap rámutatott, hogy az adózók életét hogyan nehezíti még tovább a gyorstalpaló törvényhozás. Az átalányadózásra való áttérés ugyanis az új törvény alapján nem választható 2022. szeptember elsejével. Erre az adóformára a katások csak 2022.01.01-re visszamenőlegesen, vagy 2023.01.01-től térhetnének át. Az MKOE szerint a törvény indoklása még egyértelműbbé teszi a kormányzati kommunikációval ellentétes jogalkotási hibát, mert ott már nem is adóévre, hanem 2022. évre vonatkozna az átalányadó visszamenőleges választása.

Mint az MTI-hez is eljuttatott közleményben írták: a 2022.01.01-re visszamenőleges átalányadózás számos jogbiztonságot érintő kérdést vetne fel a számlákon szereplő "KISADÓZÓ" szótól kezdve, a 3 milliós küszöb feletti különadón át, egészen addig, hogy katásnak egyszerre 8 havi bevallása hiányozna és jelentősen több adót kellene fizetnie, visszamenőleg.

Mindez nem igazán érintette meg Novák Katalin köztársasági elnököt, aki közösségi oldalán jelezte, hogy az új katás szabályozást aláírta. Posztjában azt írta: „Alaposan megvizsgáltam és megfontoltam az elfogadott törvényt, ahogy a hozzám érkezett észrevételeket is. Olyan okot, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnom, nem találtam.” Megjegyezte viszont, hogy „helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés”.

Szerző: Azénpénzem
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok