Nem számolunk a hosszú távval, ha ma nem tudunk megélni

Már tavaly megkezdtük a vagyonunk felélését

Fotó: clipart.com
2023. június 13. Csak a 2008-as válság idején érte nagyobb veszteség az életbiztosításokban és nyugdíjpénztárakban megtakarítókat annál, mint 2022-ben. Hiába nőtt tavaly a háztartások bruttó vagyona, az infláció jóval nagyobb mértékben emelkedett, így összességében veszített értékéből a vagyon. Az emberek elkezdték kivonni a pénzüket a hosszú távú megtakarításokból – derült ki az MNB legfrissebb jelentéséből.

A háztartások pénzügyi eszközöket és lakásállományt tartalmazó bruttó vagyona 2022 végére meghaladta a 148 ezer milliárd forintot, ami 14 százalékkal több, mint 2021 végén volt (130,2 ezer milliárd forint). A vagyon növekedése elmaradt az infláció 24,5 százalékos 2022 végi értékétől – írja az MNB Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében.

A lakásállomány mellett a nyújtott hitelek, az egyéb részesedések és a befektetési jegyek értékének emelkedése járult hozzá leginkább a vagyon növekedéséhez összesen 15715 milliárd forinttal, így a teljes növekmény 91 százalékát tették ki. A legdinamikusabban a nyújtott hitelek nőttek (22 százalék), de a befektetési jegyek és a lakás-állomány is az átlag felett bővült. A lakásállomány értékének emelkedése elsősorban az ingatlanok áremelkedése miatt következett be. Ugyanakkor átlag alatti volt a készpénz, a betétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a részvények növekedése, míg a biztosítástechnikai és pénztári tartalékok csökkentek.

2008-ban volt csak nagyobb bukás

A hosszú távú vagyonfelhalmozás szerepét betöltő életbiztosítási és önkéntes pénztári tartalékok esetében a díj-bevételek valamelyest nőttek az előző évhez képest. Ugyanakkor a növekvő kifizetések és főleg a jelentős hozam-emelkedés miatti árfolyamveszteség következtében a díjtartalékok állománya közel 170 milliárd forinttal csökkent. A csökkenés az
átértékelődési veszteségből származó része meghaladta a 350 milliárd forintot, ennél nagyobb átértékelődési veszteség csak a 2008-as pénzügyi válság idején érte az életbiztosítókat és a pénztárakat. Az állománycsökkenés eredményeként a vagyonkategória részaránya 2,9 százalékra, illetve a háztartások bruttó pénzügyi vagyonán belül 5,4 százalékra csökkent.

Csökkenő szerződésszám

Az életbiztosítási és önkéntes nyugdíjpénztári szerződések lefedettsége 2022-ben 0,8 százalékponttal 47,6 százalékra csökkent: a szerződések száma 1,2 százalékkal lett kevesebb, míg a gazdaságilag aktívak száma 0,5 százalékkal emelkedett. Az MNB adatai szerint 2022-ben lassú növekedés kezdődött a felmondott unilt linked életbiztosítások számában és értékében is.
 
Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2022-ben átlagosan mínusz 6,80 százalékos – záró vagyonnal súlyozott – nettó hozamot értek el (erről részletesen itt írtunk). Az elmúlt 15 évben csupán kétszer (2008-ban és 2018-ban) fordult elő, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári szektor átlagos éves nettó hozamrátája a negatív tartományba került, és egy alkalommal (2011-ben) az elért hozam éppen csak nulla százalék felett alakult.

A 2022-ben tapasztalható rendkívüli világpiaci környezetből fakadó gazdasági nehézségek az önkéntes nyugdíjpénztári tagok döntését is befolyásolták. A tagok többsége már napi szinten nyomon tudja követni egyéni számlájának alakulását, így szinte azonnal szembesülhetett a megtakarításának befektetési eredményességét érintő kedvezőtlen világpiaci körülmények hatásával. A megváltozott környezet, így a magasabb megélhetési költségek – amelyet
a pénztártagok szokásos tagdíjbefizetésük egy részének elvonásával fedezhettek – az egyéni befizetésekre is hatott már 2022 utolsó negyedévében, valamint az első három negyedév gyenge befektetési eredménye is gyengíthette a tagok megtakarítási hajlandóságát.

Pénzkivonás

A megváltozott környezet és az ehhez kapcsolódó bizonytalanság miatt rövid távon változhatnak a megtakarítási szokások, több nyugdíjas korú tag pedig a megtakarítása felvételéről dönthetett. Az egyösszegű szolgáltatási kifizetések 2022-ben elérték a fedezeti tartalék átlagos nagyságának 5 százalékát.

A 2018-as negatív pénztári hozamok után 2019-ben nagyobb volt a pénzkivonás a pénztárakból, mint a korábbi években. Most azonban a 2022-es negatív hozamok már az adott évben éreztették hatásukat, és elindult a pénzkiáramlás. A megnövekedett mértékű egyösszegű nyugdíjszolgáltatási és kilépés miatti kifizetési folyamat 2023 első negyedévében is folytatódott írja az MNB.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok