Mi vagyunk a leggyengébb láncszem a kiberbűnözőkkel szemben
2023. május 16.
Magyarországon naponta egy család veszíti el a kiberbűnözők miatt a teljes megtakarítását, és hetente 1 magyar vállalatot ér súlyos veszteség a digitális térben. Annyira megnőtt a kibercsalások száma, hogy idén eddig annyi ilyen ügy landolt a Pénzügyi Békéltető Testület előtt, mint tavaly egész évben – derült ki a KiberPajzs projekt tegnapi sajtótájékoztatóján.
Hazánk Európa legbiztonságosabb országai között szerepel a digitális biztonsági statisztikákban, és szakértők ezrei, valamint automatizált rendszerek, mesterséges intelligencia dolgozik az adataink és pénzünk védelmén a kibertérben. Ugyanakkor Magyarországon naponta egy család veszíti el a kiberbűnözők miatt a teljes megtakarítását, és hetente 1 magyar vállalatot ér súlyos veszteség a digitális térben – mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a Kiberpajzs tegnapi sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: sajnos a gyenge láncszem leggyakrabban a megtévesztett ember. A védekezés a digitális immunrendszerünk fejlesztése.
Tavaly indította el KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködését a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ-NKI), valamint az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Később az Igazságügyi Minisztérium is bekapcsolódott, tegnap pedig a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága is csatlakozott.
A digitális pénzügyi bűnözők elleni közös aktív fellépés elengedhetetlen, hogy az ügyfelek az érzelmi manipulálására és a megtévesztésére alapuló csalási mintázatokat felismerjék. A KiberPajzs együttműködés alapító és csatlakozó szervezetei a pénzügyi tudatosság erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze.
A pénzügyi békéltetőkhez fordulókat immár 17 bankra hivatkozva károsították meg csalók az elmúlt bő öt évben, 512 esetben betéti kártyájukról, 28 ügyben hitelkártyáról, 342 alkalommal bankszámláról és 3 esetben nevükben felvett személyi kölcsön révén lopva el pénzüket.
A bank vagy kereskedő cégek nevében érkező bűnözői telefonhívások, hamis banki honlapok, illetve kedvező befektetési lehetőségek felajánlása egyaránt szerepel az elkövetési módok közt. A cél mindig az ügyfél bizalmas banki adatainak megszerzése és azzal megtakarításainak megszerzése. Kódjainkat ezért soha ne adjuk meg gyanús személyeknek! – hívta fel a figyelmet az alelnök.
Előfordult, hogy a megszerezett adatokkal 2 órán belül 17 alkalommal utaltak el pénzt egy bankszámláról egy fizetési szolgáltató magyarországi számláira, összesen 48 millió forintot.
Megtörtént az is, hogy 2 napon át 23-szor, azonos összegben, azonos elfogadóhelyen végeztek illetéktelen bankkártyás tranzakció.
Az MNB és a Pénzügyi Békéltető Testület – a KiberPajzs keretében is – a nyomozó hatóságokkal való együttműködés mellett az ügyfelek tudatosságának erősítésével, képzésükkel harcol a kiberbűnözés ellen. A csalás ugyanis nemtől, kortól, képzettségtől függetlenül a társadalom egészét érinti.
Az SZTFH kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt. A magyar infokommunikációs (IKT) vállalkozások mindössze 30,3 százaléka használ valamilyen kiberbiztonsági tanúsítványt a saját termékei, szolgáltatásai minősítésére. A cél olyan feltételeket teremteni, hogy a felhasználók, a fogyasztók a termékek kiválasztása során figyelembe vehessék a termék kiberbiztonságának a szintjét, és ennek megfelelően vásárolhassanak magasabb, vagy adott esetben alacsonyabb biztonsági szintű terméket.
Jelszóvédelem: A jelszóvédelem fontos, és fontos, hogy az emberek erős jelszavakat használjanak, és rendszeresen változtassák meg őket.
Szoftverek frissítése: A számítógépes szoftverek rendszeres frissítése segíthet az online fenyegetések elleni védelemben.
Kétlépcsős hitelesítés alkalmazása: A kétlépcsős hitelesítés segíthet az online fiókok védelmében, mivel szükség lesz egy második azonosítóra a bejelentkezéshez.
Adatvédelmi szabályok betartása: Az embereknek gondoskodniuk kell az adatvédelmükről, és meg kell erősíteniük azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyekkel megakadályozzák, hogy személyes adataikat rosszindulatú személyekkel osszák meg.
Oktatás: Az oktatás és a felvilágosítás fontos mind a szülők, mind a gyermekek és az idősek körében, mivel ez segíthet az online fenyegetések felismerésében és megelőzésében.
Online környezet megfelelő használata: Fontos, hogy a felhasználók megértsék, hogyan kell biztonságosan használni az online környezetet, és hogyan kell azonosítani és elkerülni a kártékony tartalmakat.
Online kommunikáció megfelelő kezelése: Az online kommunikáció során fontos, hogy az emberek legyenek óvatosak, és ne osszanak meg személyes információkat ismeretlenekkel vagy bárkivel, akiről nem tudják, hogy kik is ők valójában.
Hivatalos weboldalak használata: Az embereknek a hivatalos weboldalakat kell használniuk, ha online vásárlást vagy pénzügyi tranzakciót szeretnének végrehajtani, és kerülniük kell az ismeretlen oldalakat és az átirányításokat.
Szerző: Lovas Judit
Címkék: csaló, adathalász, bűnöző, átverés, rendőrség, Magyar Bankszövetség, Nemzeti Kibervédelmi Intézet, MNB, PBT
Már személyi kölcsönt is felvesznek a nevünkben a csalók
Felhívják a figyelmet a csalásokra
Fotó: kiberpajzs.hu
Fotó: kiberpajzs.hu
Hazánk Európa legbiztonságosabb országai között szerepel a digitális biztonsági statisztikákban, és szakértők ezrei, valamint automatizált rendszerek, mesterséges intelligencia dolgozik az adataink és pénzünk védelmén a kibertérben. Ugyanakkor Magyarországon naponta egy család veszíti el a kiberbűnözők miatt a teljes megtakarítását, és hetente 1 magyar vállalatot ér súlyos veszteség a digitális térben – mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a Kiberpajzs tegnapi sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: sajnos a gyenge láncszem leggyakrabban a megtévesztett ember. A védekezés a digitális immunrendszerünk fejlesztése.
Tavaly indította el KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködését a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ-NKI), valamint az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Később az Igazságügyi Minisztérium is bekapcsolódott, tegnap pedig a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága is csatlakozott.
A digitális pénzügyi bűnözők elleni közös aktív fellépés elengedhetetlen, hogy az ügyfelek az érzelmi manipulálására és a megtévesztésére alapuló csalási mintázatokat felismerjék. A KiberPajzs együttműködés alapító és csatlakozó szervezetei a pénzügyi tudatosság erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze.
Idén annyi ügy, mint tavaly egy év alatt
Az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt a kibercsalásos ügyek száma – mondta Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke. Míg 2018-ban 25 ilyen eset érkezett a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) működő Pénzügyi Békéltető Testület elé, 2022-ben bő tizenkétszer annyi, összesen 322. Tegnapig, azaz május 15-ig pedig már ebben az évben elértük a 322 darabot, azaz annyit, mint tavaly egész évben.A pénzügyi békéltetőkhez fordulókat immár 17 bankra hivatkozva károsították meg csalók az elmúlt bő öt évben, 512 esetben betéti kártyájukról, 28 ügyben hitelkártyáról, 342 alkalommal bankszámláról és 3 esetben nevükben felvett személyi kölcsön révén lopva el pénzüket.
A bank vagy kereskedő cégek nevében érkező bűnözői telefonhívások, hamis banki honlapok, illetve kedvező befektetési lehetőségek felajánlása egyaránt szerepel az elkövetési módok közt. A cél mindig az ügyfél bizalmas banki adatainak megszerzése és azzal megtakarításainak megszerzése. Kódjainkat ezért soha ne adjuk meg gyanús személyeknek! – hívta fel a figyelmet az alelnök.
Mik történtek?
Volt olyan eset a PBT előtt, amikor személyi kölcsönt vett fel egy bűnöző az ügyfél nevében. A 7,370 milliós hitelt tavaly márciusban igényelte a csaló, 3 perc múlva már megkötötték a szerződést, 15 perccel később megtörtént a kiutalás, majd a pénzt a csalók 50 másodperc múlva tovább is utalták.Előfordult, hogy a megszerezett adatokkal 2 órán belül 17 alkalommal utaltak el pénzt egy bankszámláról egy fizetési szolgáltató magyarországi számláira, összesen 48 millió forintot.
Megtörtént az is, hogy 2 napon át 23-szor, azonos összegben, azonos elfogadóhelyen végeztek illetéktelen bankkártyás tranzakció.
Az MNB és a Pénzügyi Békéltető Testület – a KiberPajzs keretében is – a nyomozó hatóságokkal való együttműködés mellett az ügyfelek tudatosságának erősítésével, képzésükkel harcol a kiberbűnözés ellen. A csalás ugyanis nemtől, kortól, képzettségtől függetlenül a társadalom egészét érinti.
Kell a tanúsítvány
A KiberPajzshoz most csatlakozott Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság elnöke, Biró Marcell szerint azonban nem bízhatunk minden védekezést és ezzel együtt nem róhatunk minden felelősséget az állampolgár felhasználóra.Az SZTFH kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt. A magyar infokommunikációs (IKT) vállalkozások mindössze 30,3 százaléka használ valamilyen kiberbiztonsági tanúsítványt a saját termékei, szolgáltatásai minősítésére. A cél olyan feltételeket teremteni, hogy a felhasználók, a fogyasztók a termékek kiválasztása során figyelembe vehessék a termék kiberbiztonságának a szintjét, és ennek megfelelően vásárolhassanak magasabb, vagy adott esetben alacsonyabb biztonsági szintű terméket.
Így ne legyünk áldozatok
A rendőrség a lehető legszélesebb körben és eszközökkel igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy ne váljanak áldozattá, legyenek körültekintőek, ne adják meg személyes vagy banki adataikat telefonon, SMS-ben, e-mailen – mondta Gál Kristóf, az ORFK sajtószóvivője. A rendőrség prevenciós kisfilmekkel mutatja be a különböző csalási módszereket.Az áldozattá válás megelőzése érdekében a következőket javasolják:
Tudatosság: Fontos, hogy az emberek tudatában legyenek az online biztonság fontosságának, és tisztában legyenek azzal, hogy milyen típusú online fenyegetések állnak rendelkezésre.Jelszóvédelem: A jelszóvédelem fontos, és fontos, hogy az emberek erős jelszavakat használjanak, és rendszeresen változtassák meg őket.
Szoftverek frissítése: A számítógépes szoftverek rendszeres frissítése segíthet az online fenyegetések elleni védelemben.
Kétlépcsős hitelesítés alkalmazása: A kétlépcsős hitelesítés segíthet az online fiókok védelmében, mivel szükség lesz egy második azonosítóra a bejelentkezéshez.
Adatvédelmi szabályok betartása: Az embereknek gondoskodniuk kell az adatvédelmükről, és meg kell erősíteniük azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyekkel megakadályozzák, hogy személyes adataikat rosszindulatú személyekkel osszák meg.
Oktatás: Az oktatás és a felvilágosítás fontos mind a szülők, mind a gyermekek és az idősek körében, mivel ez segíthet az online fenyegetések felismerésében és megelőzésében.
Online környezet megfelelő használata: Fontos, hogy a felhasználók megértsék, hogyan kell biztonságosan használni az online környezetet, és hogyan kell azonosítani és elkerülni a kártékony tartalmakat.
Online kommunikáció megfelelő kezelése: Az online kommunikáció során fontos, hogy az emberek legyenek óvatosak, és ne osszanak meg személyes információkat ismeretlenekkel vagy bárkivel, akiről nem tudják, hogy kik is ők valójában.
Hivatalos weboldalak használata: Az embereknek a hivatalos weboldalakat kell használniuk, ha online vásárlást vagy pénzügyi tranzakciót szeretnének végrehajtani, és kerülniük kell az ismeretlen oldalakat és az átirányításokat.
Szerző: Lovas Judit
Címkék: csaló, adathalász, bűnöző, átverés, rendőrség, Magyar Bankszövetség, Nemzeti Kibervédelmi Intézet, MNB, PBT
Kapcsolódó anyagok
- 2024.03.25 - Úgy érzi, átverték? Könnyebben juthat a pénzéhez
- 2024.03.07 - Egyetemen kutatják a kibercsalásokat
- 2024.01.15 - Figyelmeztetést adott ki a CCC: hamisítják az oldalát
- 2023.11.24 - Örüljön, ha letiltják a bankkártyáját!
- 2023.11.17 - Ne dőljön be! Ez egy újabb csalás
- 2023.11.14 - Káoszt okozott a hackertámadás az amerikai állampapírpiacon
- 2023.10.19 - Mi magunk játsszuk a csalók kezére a pénzünket
- 2023.10.16 - Tuti befektetés? Csalók seperték be a hiszékenyek pénzét
- 2023.09.28 - Reménykedhetnek az átvert banki ügyfelek?
- 2023.09.12 - Itt az újabb telefonás csalás
- 2023.07.21 - Még mindig velünk vannak a devizahitelek
- 2023.07.13 - A virtuális piactérben már jobban fülön csíphetők az ügyeskedők
- 2023.06.19 - Vigyázat, a kártyacsalási károk többségét már áthárítja a bank!
- 2023.06.12 - Nagyobb eséllyel bukja a pénzét, aki hagyja magát átverni
- 2023.06.09 - Vigyázzunk, mit posztolunk a nyaralásról!
- 2023.05.21 - Ijesztő hívás a banktól? Nehogy bedőljön!
- 2023.05.02 - Nem is tudja, mennyire értékesek személyes adatai
- 2023.03.28 - Hatezer banki ügyfelet károsítottak meg a csalók
- 2023.03.21 - Az OTP segít, hogy ügyfelei vigyázhassanak a pénzükre
- 2023.03.08 - Pszichológiai hadviseléssel támadnak a csalók
- 2023.03.02 - Csalók telefonálgatnak a jegybank nevében
- 2023.02.22 - Kamu állításokkal próbálkozhatnak a piramisjátékos csalók
- 2023.02.09 - Most ilyen e-maillel támadnak a csalók az OTP nevében
- 2023.02.03 - Százmilliókat szereztek meg a csalók a magyar ügyfelektől
- 2023.01.27 - Díjnetes visszatérítés? Csalók próbálkoznak így
- 2023.01.24 - Nyolcmilliót szereztek meg a csalók, de a rendőrök lecsaptak
- 2022.11.29 - Rettegünk a kiberbűnözéstől
- 2022.11.23 - Csalók célkeresztjében a Takarékbank
- 2022.11.07 - Összefogtak a digitális bűnözők ellen
- 2022.10.14 - Vigyázzon, milyen banki oldalakat látogat!
- 2022.09.25 - Apróhirdetők átverésére figyelmeztet a rendőrség
- 2022.09.07 - Minden korábbinál rafináltabban verik át a banki ügyfeleket
- 2022.04.25 - Csalók támadnak az egyesült MKB Bank nevében
- 2022.04.09 - Nagy call centeres átverésre figyelmeztet a Bankszövetség
- 2022.02.13 - Százmilliókat csakliznak el az adathalászok
- 2022.02.02 - Figyelmeztet a versenyhivatal: átverhetik, aki eladná az üdülési jogát
- 2022.01.12 - Ügyfél kontra bank: ki kit vert itt át?
- 2021.04.12 - Vigyázat, csalók telefonálnak az Erste nevében!
- 2021.03.04 - Tömegesen küldenek levelet a csalók az OTP nevében
- 2018.10.09 - Ezreket károsítanak százmilliókkal az adathalászok
További kapcsolódó anyagok