Egészségpénztárak: marad az egyéni gondoskodás?

Már szabadságot kell kivenni az orvosi vizsgálatokra

2017. május 18. A utóbbi három évben országszerte megnőtt a magán egészségügyhöz fordulók aránya, aminek egyik fő oka a hosszú várólista és a több órás várakozási idő az állami ellátásban. Egy felmérés szerint évente 1,5 nap szabadságot csak az orvosi vizsgálatok miatt vesznek ki az emberek. Nem véletlen, hogy megugrott az egészségpénztárakba az egyéni befizetés, hiszen így az adójóváírásnak köszönhetően 20 százalékkal többet költhetnek a tagok.

A magyar munkavállalók 75 százaléka úgy érzi, hogy a hosszú várakozási idők miatt csak akkor tud elmenni a szükséges orvosi vizsgálatokra, ha szabadságot vesz ki – derült ki az NRC-nek az OTP Egészségpénztár megbízásából készített felméréséből. A kimutatás szerint a magyar munkavállalóknak meggyőződése, hogy a munka és az állami egészségügyi rendszer nem összeegyeztethető; a válaszadók háromnegyede úgy látja, hogy még egy egyszerűbb orvosi vizsgálat miatt is szabadságra kellene mennie. A kutatásból kiderült az is, hogy az anyagi szempontok és munkahelyi kötelezettségek gyakran felülírják az egészségügyi megfontolásokat, hiszen a magyar dolgozók több mint harmada (38 százalék) állítja, hogy a munkája miatt nem tud minden olyan orvosi vizsgálaton részt venni, amin szeretne – mondta Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár igazgatója.

A reprezentatív kutatáshoz nyolcszáz, 18-59 éves munkavállalót kérdeztek meg országosan.

Kiderült, hogy a magyar munkavállalók évente átlagosan 1,5 napot töltenek orvosi vizsgálatokon. Ezeket a napokat a legtöbbször rendes szabadságként veszik ki, ahelyett hogy pihenéssel töltenék. Betegség miatt egyébként átlagosan 6,4 napot hiányoznak a munkából, míg a műtét és kórházi tartózkodás átlagosan 0,8 napot tesz ki.

Nem csak a gazdagok választanak magánorvost

Leitner György, a diagnosztikai szolgáltatást nyújtó Affidea Diagnosztika vezérigazgatója elmondta: az utóbbi három évben egyre több páciens fordult a magán egészségügyi szektor valamelyik szolgáltatójához. A betegek attitűdje hangsúlyos változáson ment keresztül az elmúlt időben, a magán egészségügyi szolgáltatások iránti egyre erősebb igény már nemcsak a fővárosban, hanem országszerte is megfigyelhető. Az emberek, ha tehetik, inkább a gyorsaságot, a kiszámíthatóságot, a magas színvonalat, azaz a magán egészségügyet választják.

Studniczky Ferenc elmondta: a hazai egészségpénztári piac mintegy negyedét képviselő OTP Egészségpénztár tagjai tavaly mintegy 2 milliárd forintot költöttek magán-egészségügyi kezelésekre, ami közel 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Az OTP Öngondoskodási Indexének adatai szerint nem véletlenül járnak egyre többen magánorvoshoz, a válaszadók jelentős része, 48 százalék elégedetlen az állami egészségüggyel. Magánszolgáltatóhoz azonban csak 20 százalékuk fordult. Közülük a legtöbben, 41 százalék, a hosszú várakozási idők miatt pártoltak el az állami egészségügytől.

Drasztikusan megugrott az egyéni befizetés

Az mindenesetre jól látszik, hogy egyre többen szeretnék a magán egészségügyi kiadásaikat egészségpénztári számlán keresztül fizetni. Az OTP Egészségpénztárhoz érkezett egyéni befizetések közel 50 százaléka az elmúlt négy évben érkezett be. A trendváltozást jól mutatja, hogy a tavalyi évben 25 százalékkal többet fizettek be a munkavállalók a pénztárba, mint 2015-ben. Az idei év első négy hónapját pedig több mint 40 százalékos emelkedéssel zárták 2016 azonos időszakához viszonyítva. Szektorszinten 51 százalékos volt az egyéni befizetések növekedése.

Az viszont kifejezetten borúra adhat okot, hogy drasztikusan, szektorszinten 35 százalékkal apadtak a munkáltatói befizetések. Az OTP Egészségpénztárnál ez a visszaesés 38 százalékos volt. Mint megírtuk, ez egyértelműen a cafeteria kedvezőtlen átalakításával magyarázható. (A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt találja.) Ez pedig azt jelenti, hogy sokan ki is esnek ebből az öngondoskodási formából, hiszen ha a munkáltató megszünteti a befizetést, sokszor a munkavállaló nem képes vagy nem akarja pótolni. Így a megugró egyéni befizetés csak a tagság egy részére jut, akik meg tudnak takarítani, és ki tdják használni a 20 százalékos adókedvezményt. Ugyanakkor a többiek „alvó taggá” válnak. Az OTP Egészségpénztárnál például jelenleg 100 ezer ilyen nem fizető tag van– mondta az Azénpénzem.hu kérdésére az ügyvezető igazgató. Ez a tagság mintegy 42 százaléka. Szektorszinten sem lehet nagyságrendekkel jobb a helyzet. Vagyis 1,1 millió egészségpénztári tagból valójában több százezer nem fizető tag.

Studniczky szerint fontos a munkáltatók felelőssége, hogy támogassák munkavállalóik egészségügyi öngondoskodását.

Az OTP Egészségpénztár idén májusban ünnepli 15. születésnapját. A 15 év alatt több mint 310 ezer munkavállaló fordult meg a pénztárban, közülük 240 ezren továbbra is tagok. Összesen mintegy 100 milliárd forint érkezett a pénztárhoz, ennek 65 százaléka munkáltatói befizetés volt.

Itt kalkulálhatja, éves befizetése mennyit hoz az egészség- és önsegélyező pénztárakban

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: egészségpénztár, önkéntes pénztár, adójóváírás, egészség, egészségügy, önsegélyezés, egyéni befizetés, OTP Egészségpénztár, felmérés