A nagy céges adócsökkentési csomag a 2026-os költségvetést terheli

Már nyíltan a jövő pénzeit osztogatja a kormány

Aláírták
Fotó: youtube.com

2025. november 18. Táblázatban foglaltuk össze, milyen intézkedésekkel segíti 2026-tól a cégeket a kormány. Számításaink szerint ez összesen 89 milliárd forint lyukat üt jövőre a költségvetésen. És erre nem, nem a választás miatt kerül sor, hanem azért, mert a kamara készített egy kutatást, amiből az derült ki, a kisebb cégek 80 százaléka szerint az adók és a bonyolult adminisztráció jelentik a legnagyobb terhet.

Orbán Viktor, miniszterelnök és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), Nagy Elek közös tájékoztatón jelentette be az újabb „akciótervet”. A miniszterelnök felidézte, hogy a kamarai megállapodás részeként korábban már bevezették a háromszázalékos, fix kamatozású hitelt, ami – mint a kormányzattól megtudhattuk – jelentős siker lett. Most a kamara kérésére a vállalkozások további segítése érdekében elfogadtak egy 11 pontos csomagot. A különböző pontokat fel is olvasta Orbán Viktor, bár ezt hallgatva nem egyszer volt olyan érzésünk, hogy nem igazán tudja, miről beszél.

Egy háttérbeszélgetésen – amiről részletesen beszámolt az Index.hu – további részleteket is ismertettek. A háttérbeszélgetést Gerlaki Bence, adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár; Balog Ádám, az MKIK alelnöke; valamint Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára tartotta. Az itt megismert részleteket gyűjtöttük össze az alábbi táblázatba. Az is itt derült ki, hogy a vállalati adócsökkentési csomag minden fillérje a 2026-os költségvetést terheli

Céges adócsökkentési csomag
Intézkedés	Rövid leírás	Érintettek száma	Költségvetési hatás (mrd Ft)
Az alanyi áfamentes értékhatár emelése	A vállalkozó értékhatárt 18 millió forintról több lépcsőben 24 millió forintra nő	Potenciálisan: 2026-ban 10 600, 2027-ben 10 000, 2028-ban 28 900 összesen.	2026: -7, 2027: -6, 2028: -7,5
Egyéni vállalkozók költséghányadának növelése	Elszámolható költséghányad 40%-ról 45%-ra (2026), majd 50%-ra (2027) nő	Nagyságrendileg 110 ezer átalányadózó	2026: -10, 2027: -10
A szoc. adóalap-szorzó megszüntetése	A főállású egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adó alapja csökken	140 ezer egyéni vállalkozó	2026: -12
A kisvállalati adó (kiva) jogosulak körének szélesítése	Belépési és megszűnési értékhatár duplázódik	3–5 ezer társaság	2026: -15
Új, célzott beruházási adókedvezmények	Új iparfejlesztési adókedvezmény barna és tisztapiaci beruházásokra.	Maximum pár tucat	A hatások későbbiek
Új, célzott beruházási adókedvezmények	Energiaellátó létesítmények adóalapjának csökkentése 2027-től.	50 cég	A hatások későbbiek
Kiskereskedelmi adó sávhatárainak emelése	Sávhatárok megemelése több lépésben	3500 cég	2026: -10
Az üzemanyagok jövedéki adójának adóalapon felüli díjának eltörlése	Jövedéki adó kivezetése az üzemanyagoknál	Gyakorlatilag mindenki	2026: -15
Társaságadó-alap kedvezményeinek emelése	K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmények növelése	Vállalkozások széles köre	2026: -20
Adminisztráció csökkentése egyéni vállalkozóknál	Bevallási gyakoriság csökkentése	Megközelítőleg 82 ezer egyéni vállalkozó	—
Könyvelési kötelezettségek egyszerűsítése	Bizonyos bevallási értékhatárok emelése	5–10 ezer mikrogazdálkodó	—
Társasházak közös képviselőinek adminisztrációcsökkentése	Bevallási terhek csökkentése	—	—
Forrás: kormányzati tájékoztatás

Gerlaki Bence elmondta: magyar adórendszer az egyik legversenyképesebb, és további cél az „elitligába” lépés. Az államtitkár megfogalmazása szerint az intézkedésekkel minden szektorra „lőttek”, vagyis a nemcsak a mikro-, kis- és középvállalkozások, hanem a nagyvállalatok számára is könnyítést hoznak. Az Index.hu cikkében leírták, hogy Nagy Elek szerint hosszas vita után fogadta el a kormány az átalányadózók általános költséghányadának emelését. Az MKIK elnöke arról beszélt: most rengeteg pénz marad a vállalkozóknál, de ez komoly elemzésen alapul. Kiemelte: készítettek egy kutatást, amelyben a kkv-k 80 százaléka szerint az adók és a bonyolult adminisztráció jelentik a legnagyobb terhet (vajon a maradék 20 százalék mire gondolhatott? – a szerk.).

Így látják a szakértők

A Niveus tanácsadó cég a bejelentéseket kommentálva felhívta a figyelmet arra, hogy számos intézkedésről már korábban is beszéltek (ilyen például az alanyi áfamentesség értékhatárának és az átalányadózók költséghányadának emelése), így ezek nem jelentettek újdonságot.

A jelenlegi adatok szerint már százezres a kisvállalati adó (KIVA) szerint adózó cégek száma Magyarországon. Ezt támogatta, hogy a KIVA feltételeit folyamatosan javították, például az adókulcs 2022-ben 10 százalékra csökkent – jegyezte meg Bagdi Lajos, a Niveus partnere. A korábbi sajtóinformációk alapján a belépési küszöböt a jelenlegi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra kívánják emelni. A Niveus egy korábbi vizsgálata alapján csak közel 300 cég rendelkezik 3 milliárd forintot meghaladó, de 6 milliárd forintot el nem érő árbevétellel.

A kiskereskedelmi adóval kapcsolatban Bagdi elmondta jelenlegi szabályozás alapján 500 millió forint adóalapig nem kell fizetni kiskereskedelmi adót, ezt tervezi megemelni a kormány 1 milliárd forintra, egyúttal várhatóan a sáv többi eleméhez is hozzányúlhat. A sáveltolás a kiadott kommunikáció szerint közel 3500 cégnek jelenthet adócsökkentést, amelyek a legalacsonyabb sávban maradnak. A legmagasabb 4,5 százalékos adómérték nem változik, Ugyanakkor a kiskereskedelmi adóból 2026-ra közel 12 százalékkal több bevételt vár a kormány (295 milliárd helyett csaknem 330 milliárd forintot). Így a nagy üzletláncokkal – tesszük már mi hozzá – és a bankokkal (a kommunikáció szerint a 11 pontos csomagot a bankadó emeléséből finanszírozzák) fizettetik meg saját népszerűsítő intézkedéseiket.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kormány, cégek, kkv, adó, adócsökkentés, adminisztráció, Niveus