Már nem száguldottak annyira a kimutatott bérek

2025. január 23. Tavaly novemberre a KSH ismét elképesztően magas átlagbérekről jelentett, de a dinamika alulmúlta az októberit. A bruttó átlagkereset ugyanis az előző havi 12,9 százalékos növekedés után 11,9 százalékos lett. A középérték 12,5 százalékkal emelkedett az októberi 15,9 százalék után.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – tette közzé a KSH – 2024. novemberben 695,1 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 478 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset 11,9, a nettó átlagkereset 11,8, a reálkereset pedig 7,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezek a számok elég elképesztőek, de azért az feltűnő, hogy a bérdinamika alacsonyabb lett az októberinél. Az év tízedik hónapjában ugyanis még 12,9 százalékos volt a növekedés.
A reálkereset 2024 novemberében 7,9 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ez októberben 9,4 százalékra rúgott.
A bruttó kereset mediánértéke (ez az a szám, amelynél ugyanannyian kapnak többet, mint ahányan kevesebbet) novemberben 550,8 ezer, a nettó kereset mediánértéke 383,4 ezer forintot ért el, 12,5, illetve 13,3 százalékkal múlva felül az előző év azonos időszakit.  Az október ezen a téren is magasabb értéket mutatott, akkor ugyanis a középérték 15,9 százalékkal nőtt.

Az év első 11 hónapjában a  teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 639,5 ezer forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 425,2 ezer, a kedvezményeket figyelembe véve 440,2 ezer forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,5, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A KSH adatai rendre felborzolják a kedélyeket. Érthető okból, mert valójában nem ennyi az átlagkereset, ugyanis – mint korábban részletesen megírtuk – mintegy 1,6 millió ember keresetét nem veszi figyelembe ez a statisztika. Márpedig ez nem kis szám. Ráadásul a GKI egyik elemzése arra is rámutatott, hogy az elmúlt négy évben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 44 százalékának nem nőtt az infláció feletti ütemben a bére. A magas keresetűek bére felhúzza az átlagot, miközben a valóságban a növekvő reálkeresetükből ők azok, akik már nem itthon növelik a fogyasztást.

Szerző: Azénpénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok