A bajban levőkre nem jut pénz, de a bankokat túlfizette az állam

Már készül az újabb adóssegítés

Sejthető, kik vannak a háttérben
Fotó: Kovács Tamás, MTI

2016. június 1. Akár ötvenezer bajban levő lakáshiteles kezdhet újra reménykedni, a gazdasági miniszter ugyanis bejelentette: különleges lakásalapot állítanak fel, amibe a bankok részben átcsoportosíthatják a nem fizetők hiteleit. Az elsőre nagyon bíztató fejleményről azonban egyelőre nem sok részletet lehet tudni. Kérdés tehát az is, hogy adósok vajon mennyire járhatnának jól.

Speciális lakásalapot hoz létre a kormány a nem teljesítő jelzáloghitelek számára– közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. A miniszter arról beszélt, hogy a lakossági hitelek 18 százaléka nem teljesítő (vagyis az adós nem törleszt), ami „teher a banki könyvekben”. (A meglehetősen aggasztó friss jegybanki adatok alapján készített elemzésüket itt olvashatja.) Reményei szerint a „lakásalap” révén javulhatnának a banki mérlegek, így nőhet a hitelezés.

A kormányzat segítsége (aminek tapasztalataink szerint sok adós már az emlegetésétől is rosszul lesz) 40-50 ezer adóst érinthet. Ennyi hitel kerülhetne be ugyanis Varga szerint az új alapba. Abba, aminek pontos részletei még a miniszter szerint sincsenek meg. Mint kiderült, erről előbb minden érintettel (ebbe persze az adósok még véletlenül sem értendők bele) egyeztetnek. (Az utóbbi újabban olyan kifejezés, amit mintha egészen másképp értene a kormány, mint partnerei.)

A meglévő lehetőségeket sem használják ki

A jegybank szerint mintegy 130 ezer lakáshiteles (illetve hitelszerződés) helyzete megoldatlan. Úgy vélik, hogy közülük 70-80 ezren segíthetnének a bankok saját programjaikat és a már létező lehetőségeket bevetve (erről az MNB korábbi tanulmánya alapján részletesen írtunk). Így valóban körülbelül ötvenezren szorulnának külön segítségre. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy annak tartalma pontosan mi is lesz.

Nem fizető hiteleket kezelő szervezetük (work out) a bankoknak is van. Azt sokan a saját bőrükön érzékelhették, hogy milyen, amikor a faktorcéghez vagy követeléskezelőhöz kerül az ügyük. Elméletben lehetséges, hogy most valamiféle állami work out alakuljon. Lehet bízni abban, hogy a kormányzat megértőbben viszonyulhat az adósokhoz. Ezt azonban az eddigi tapasztalatok nem igazán támasztják alá. Úgy tűnik, a legrosszabb, ha a „kényszerhitelező” maga az állam (innen kezdve ugyanis sem adatvédelmi, sem egyéb aggályoknak nincs helye, a hatóságok mindenbe belenézhetnek, engedékenység pedig nem igazán jöhet szóba).

Az sem túl bíztató, hogy a Portoflio.hu hitelezési konferenciáján egy kormányzati vezető arról beszélt, hogy bár a pénzintézetek szeretnék a Nemzeti Eszközkezelő (NET) erőteljesebb bővítését, de „a Bankszövetség által javasolt számra nincs fedezet a költségvetésben”. Érdemes felidézni, hogy akinek nincs érdemi jövedelme vagy az nagyon alacsony, annak a NET jelenthet segítséget. Az eszközkezelő lakásvételi lehetőségét tavaly 10 ezerrel növelték, de lassan már ez a bővített kvóta is betelik, összesen még mintegy háromezer ingatlant tudnak megvenni. A Bankszövetség szerint a kvóta további, ezúttal már 25 ezres emelésére lenne szükség.

A jövedelemmel rendelkezőknek (ismét csak elméletben) a magáncsőd lehetne a megoldás. Mint arról a legutóbbi törvénymódosítás kapcsán írtunk, a magáncsőd intézménye a jelenlegi formájában megbukott. A családi csődvédelemre a törvény szerint eredetileg tavaly október végéig jelentkezhettek volna azok az egykori deviza lakáshitelesek, akiknek már felmondta a bank a hitelét. Ezt a határidőt az idén március elsejére tolták ki. Az adatok szerint mindössze 199 ember élt a március 1-jéig adott lehetőséggel, miközben annak bevezetésére 600 millió forintot költött az állam. Az idén tavasszal a póthatáridő póthatáridejét 2016. szeptember 30-ig tolták ki.

Az érdeklődés azonban most sem lángolt fel. Nem véletlenül, hiszen a magáncsőd rettentő bonyolultra és a lakáshitelesek számára igen keményre sikeredett. Már most látszik, hogy őszre újabb módosítás jön. A jelzés szerint azonban ez csak a bürokrácia csökkentéséről (nem a feltételek enyhítéséről) szólhat. (A határidő valószínű pót-pót-pót kitolása mellett.)

Van, amire szívesebben költ a kormány

Az egészből az látszik, hogy a kormányzat nem igazán akar költeni a bajban levők helyzetének javítására. Erre pedig az új módi szerint a bankokat sem igazán akarja kényszeríteni. Mint ugyanis magától a miniszterelnöktől tudhattuk meg: a magyar bankok már szerethetők. Orbán Viktor erről az Erste 15 százalékának vételi szándékát bejelentve beszélt. Most Vargától a vételárról is megtudhattunk részleteket.

A Portfolio.hu számításai szerint az Erste 15 százalékos részesedésének reális ára 15-20 milliárd forint. Tény, hogy ezt a bankadó csökkentése előtt kalkulálták, de – mint most írták – még ezt figyelembe véve is soknak tűnik a miniszter által az interjúban jelzett 30-40 milliárd forintos vételár. Az interjúban további érdekesség, hogy bár tavasszal még arról volt szó, hogy a Budapest Bank (BB) tartós állami tulajdonban marad, Varga kijelentette: jövőre a teljes értékesítés lezárulhat.

Piaci becslések szerint a BB az érdekeltségeivel együtt 85-110 milliárd forintot ért, ehhez képest az állam 700 millió dollárt, akkori árfolyamon 190 milliárd forintot fizetett érte. A nemzetgazdasági tárca vezetője most annak a reményének adott hangot, hogy talán pénzénél (pénzünknél) lehet majd az állam.

Itt összegyűjtöttük a tudnivalókat az eszközkezelős (NET) programról

A magáncsőd részleteiről itt tájékozódhat

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakáshitel, nemfizető, fizetési késedelem, adósok, MNB, magáncsőd, NET, Varga Mihály