Az első negyedévben megfordult az irány

Már jön haza a kivitt pénz?

Fotó: Azénpénzem
2014. május 20. Két évvel ezelőtt sokan pánikszerűen vitték külföldre megtakarításaikat, a legfrissebb adatok pedig azt mutatják: az idén elkezdett legalábbis visszaszállingózni a pénz. Ebben szakértők szerint szerepet játszhat a mind jobban beinduló „állami pénzmosoda”. Ezt mutathatja az is, hogy szaporodik a Stabilitási Megtakarítási Számlát (SMSZ) kínáló bankok száma is.

Az idei első negyedévben a magyar háztartások mintegy ötmilliárd forinttal csökkentették a külföldi bankokban elhelyezett betéteiket – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikájából. Tavaly még összesen majdnem húszmilliárd ment ki, 2012-ben pedig 112 milliárd forint távozott. Az árfolyamváltozás következtében viszont az állomány az idén is nőtt, március végén 530 milliárd forintot tett ki. Az MNB által nyilvántartott lakossági devizabetétek közel 1400 milliárd forintra rúgnak. A hazai bankokban – mint az az MNB egy másik statisztikájából kiderült – ugyanekkor 860 milliárd volt a devizabetét. A jegybank azonban – mint azt a statisztika módszertani megjegyzéseiben leírják – a háztartások külföldi bankszámláiról, kint elhelyezett betéteiről (csakúgy, mint a külföldön vett értékpapírokról) nem végez teljes körű becslést.

A leggazdagabbakat kiszolgálók elégedettek


Az SMSZ-t még nem túl sok bank kínálja, de számuk lassan gyarapszik. Elsőként az OTP indult, hozzájuk elég gyorsan csatlakozott az UniCredit és az FHB. Márciustól már a Raiffeisen privátbankjánál is nyitható ilyen számla. A leggazdagabbaknak ajánlott megoldások között persze szép csendben mások is elindíthatták ezt a szolgáltatást (ha van igény, akkor lelkesebben mozdulnak a bankok, brókercégek).
A pénz mozgásának iránya azonban a magyar privátbankárok tapasztalatai szerint is megfordulhatott. Az biztosnak tekinthető, hogy a magyar középosztály (amely korábban példátlan módon 2011-2012-ben pánikszerűen menekítette ki pénzét) inkább visszahozott, mint kivitt további összegeket. A nem hazai adózást kereső privátbanki vagyontranszfer egyébként a témában egyértelműen szakértőnek számító Blochamps becslése szerint 2005-2012. között évente 200-300 milliárd forintot tehetett ki.

A Blochamps a kint tartott pénz nagyságát is megbecsülte. Mint korábban megírtuk:  Luxemburgban, Svájcban és Ausztriában tartott magyar betétek után az országok a NAV-nak mintegy 52 millió eurót utaltak egy év alatt. A pénzüket kint tartó magyarok egy év alatt 3,9 milliárd forint kamatot sepertek be az anonim és 13,1 milliárd forintot a nevesített betétek után. Ezekből a tényszámokból kiindulva Blochamps szerint elég jó közelítéssel állapítható meg, hogy az említett három országban bankbetétként mekkora magyar vagyon található. Ez pedig ezermilliárd feletti lehet. Ha ez igaz, akkor a mostani ütemben még eltart néhány évig, míg ebből érezhető összegek csorognak vissza.

Nem zárható ki, hogy a Stabilitási Megtakarítási Számla (SMSZ) is hozzájárulhat a pénz hazavonzásához. Aszalós Andrea, a NAV adószakmai szóvivője a Híradónak korábban elmondta, hogy hetvennégy számlát nyitottak, amelyeken összesen 6,2 milliárd forint „fehéredik”. Varga Mihály, korábbi (leendő?)  nemzetgazdasági miniszter a Híradónak azt mondta, jó döntés volt lehetőséget adni a feketepénzek legalizálására, mert az a gazdaságot erősíti.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre


Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok