Egyre többet tud költeni a magyar lakosság

Már itt van nekünk a Kánaán?

2014. július 10. A kiskereskedelmi fogyasztást önmagában maximum 2,2 százalékkal növelné, ha a kormány adóssegítő intézkedései 40 százalékkal csökkentenék minden devizahiteles havi törlesztőjét. Ez azonban még a jövő zenéje, bár egyre több elemző kezdi a hatásokat tényként kezelni. Több nyilatkozat és statisztikai adat is azt jelzi közben, hogy kifelé kapaszkodhatunk a gödörből.

Egy mai devizahitelnek a törlesztőrészlete és kamata együttesen, 25 és 40 százalék közti mértékben csökkenhet – mondta a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV-ben. Sokan már azt kalkulálgatják, mekkora hatása lehet a havonta elkölthető pénz növekedésének a fogyasztásra. Számításaink szerint a lakossági devizahitelek törlesztőrészlete jelenleg 41,5 milliárd forint körül alakul havonta. Ezt a kiskereskedelmi forgalommal összevetve az látszik, hogy ha mindenkinek a maximális mértékben apadna a havi fizetendője, akkor a fogyasztás 2,2 százalékkal nőne. Már ha mindenki minden pénzt elkölt, egyetlen forintot sem tesz félre rosszabb napokra tartaléknak. Ami teljesen valószínűtlennek tűnik.

Súlyos forintos kérdések

A bizonytalanságok között sorolhatnánk, hogy a 25-40 százalék közötti sáv átlaga is jókora szóródást mutathat (attól függően, kik lesznek sokkal számosabban). Eltérőek lehetnek a számok az árfolyamoktól függően is (amikor a forint még erősebb volt, akkor 35 milliárd forint körül alakult a devizahitelesek havi törlesztése). Apróbb gondot persze okozhatna, ha a „forintosítást” megelőzően jókorát gyengülne a forint (ez az import árát is alaposan megemelhetné), de a kalkulációk azzal is számolnak, hogy a külföldi bankok anyacégeinek pótolniuk kell a veszteségeket. Utóbbi pedig forinterősítő hatású lehet.

A legnagyobb kérdésnek azonban még mindig azt tartjuk, hogy vajon pontosan miként zajlik majd az elszámolás. Egyelőre – annak ellenére, hogy sokan arra számítottak, hogy már a hét elején ki is hirdetik – a kormányzati adósmentő törvényt még a köztársasági elnök sem írta alá. Minden eltelt nappal szaporodhat azoknak a száma, akikre elévülés miatt nem vonatkozik az állami bankelszámoltatás (erről korábban részletesen írtunk, de az ott közölt táblázatban szereplő dátumok már most néhány nappal elcsúsztak).

Alapszabály, hogy az alacsony kamatok növelik a költekezési kedvet (minek félretenni, ha a pénz úgysem hoz semmit). Azért is indítottuk el Befektetési iskolánkat, hogy segítsük azokat, akik a betétkamatokkal nagyon elégedetlenek, de – szerintünk indokolhatóan – nem akarnak felhagyni a takarékoskodással. Ezt indokolhatja az időskori megélhetés biztosítása, de sajnos rövidebb távon is akadhatnak problémák. Akinek ugyanis ma még jó állása, biztos jövedelme van, annak is gondolnia kell arra, hogy esetleg ez megváltozhat. Bármilyen szépeket is mondjanak a hiteleket kínáló cégek és a közvetítők, tartalék mindenképpen kell.

„Véget ért a hét szűk esztendő”

Akárhogy számoljuk, sem a fogyasztást, sem pedig a lakosság teljes megtakarítási állományát (a háztartások nettó pénzügyi vagyona a KSH szerint az idei első negyedév végén több mint huszonegyezer milliárd forintra rúgott) dinamikájában makrogazdasági szinten nem igazán dobhatja meg a törlesztési terhek csökkenése. A konkrét törlesztési könnyítéseken túl az intézkedéseknek – állította meg Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a napi.hu beszámolója szerint – komoly pszichológiai hatása is lehet a lakossági fogyasztásra.

A kutatók egyenesen a „hét szűk esztendő végéről” beszéltek. Szó szerint. Mint ugyanis elmondták: az idén újra két százalékkal nőhet a lakossági fogyasztás, amire legutóbbi 2006-ban volt példa. A Kopint-Tárki arra hívták fel a figyelmet, hogy az év első harmadában a reálkereset-tömeg a közmunkások nélkül számolva is több mint 9 százalékkal emelkedett, az év egészében pedig hét százalékos lehet a bővülés. Ehhez képest jóval visszafogottabban nő a fogyasztás. A várakozások szerint ez a jövőben is így lesz, azaz a jövedelem és a fogyasztás növekedési üteme közti rés nagy marad, mivel óvatosak maradnak a háztartások. Palócz szerint kérdés, hogy ez a továbbiakban is valóban így lesz-e.

Élénkült az utazási kedv, megugróban a hitelezés

Néhány információ mintha azt támasztaná alá, hogy ez a magatartás máris változóban van. Mint arról már korábban írtunk, az utazási irodák úgy látják, hogy az idén 10-15 százalékkal többen indulhatnak külföldre nyaralni. A Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletvezetője az MTI-nek elmondta: az első hat hónap összesítése szerint a tavalyinál 10,7 százalékkal több, csaknem 73,6 ezer magyar utazott az adriai országba, ahol 6,1 százalékkal 290,7 ezerre emelkedett az ott töltött éjszakák száma.

A fogyasztási hitelezők is elégedettnek tűnnek. A Cetelem azt tudatta, hogy infokommunikációs eszközök – köztük tabletek és okostelefonok– vásárlására több áruhitel-igénylés érkezett hozzájuk a labdarúgó világbajnokságot megelőző időszakban, mint tavaly karácsonykor. A társaság felmérése szerint a magyarok 38 százaléka tervezi növelni fogyasztását ebben az évben.

Aligha véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új szabályokat vezetne be a lakossági hitelezésre. Egy nemrégiben megjelent szakmai cikkben (ennek teljes szövege itt olvasható) arról írtak, hogy a válságban a túlzott eladósodással kapcsolatban szerzett negatív tapasztalatok és a szabályozói környezet változása is tartósan csökkenthetik a hitelfelvételi kedvet, A cikkben olvasható: „nagyobb összegű beruházásokhoz és tartós fogyasztási cikkek vásárlásához a jövőben nagyobb mértékű önerő elérése szükséges”.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: fogyasztás, megtakarítás, devizahitelek, forintosítás, törvény, elszámolás, Kopint-Tárki, MNB, KSH