Őrült ATM-telepítésbe fogtak a bankok
2016. augusztus 31.
FRISSÍTETT A megváltozott ügyféligényekre, tömeges keresletre hivatkozva már több bank is bejelentette, hogy új, készpénzbefizetésre alkalmas bankjegykiadót (ATM) helyez üzembe. Másutt is szaporodnak az ilyen berendezések, és– mint az Azénpénzem.hu megtudta – az OTP is gőzerővel bővít.
Hónapról hónapra borzonghatnánk azon, mennyire hatalmas összeget tesznek ki a forgalomban lévő bankjegyek (lásd grafikonunk!). Az elmúlt öt évben közel megduplázódott ez a mennyiség, miközben az ezt megelőző öt év alatt a növekedés nem érte el a 28 százalékot. A „csekkadó” bevezetése, majd emelése mellett a kormány gondoskodott arról, hogy a bankszámlával rendelkezők is megkedveljék a kápét (ezekről a hatásokról itt írtunk).
A monetáris intézmények (ide tartoznak a bankok, takarékok, szakosított hitelintézetek) pénzintézetek forrásainak hat évvel ezelőtt még csak nem egészen 11 százalékát tették ki a látra szóló betétek, illetve a folyószámlán tartott pénz. Az idén júliusban viszont ez az arány 27 százalék közelbe emelkedett – az előző havi 25,7 százalékról. Ez azért is megdöbbentő, mert korábban szezonálisan a december hozott kiugróbb értékeket.
Az Erste és a K&H egymást követő napon jelentette be, hogy a „megváltozott ügyféligények”, illetve a tömeges kereslet miatt jócskán bővíti pénzbefizetésre alkalmas ATM-hálózatát. Az Erste azt ígérte, hogy 2016. év végéig állít üzembe 50 új, készpénzbefizetésre alkalmas automatát. A K&H arról tájékoztatott, hogy jelenleg 459 ATM-mel áll ügyfelei rendelkezésére, melyek közül már 77 biztosít lehetőséget készpénz befizetésére, de országos lefedettségre törekednek, ezért további ilyen berendezések telepítését tervezik.
Az OTP-nél a befizetési funkciós (depozit) gépekkel kapcsolatos kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy „ATM-ekhez köthető fejlesztési projekt jelenleg is folyamatban van”. A legnagyobb magyar bank – mondták el cikkünk megjelenését követően – az idén ötvenre, 2017 végéig pedig 200-ra bővíti a pénzbefizetésre is alkalmas ATM-jei számát.
Korábban külön táblázatba szedtük a depozitos automatákat. Mostanra azonban annyira megszaporodott ezeknek a száma, hogy feleslegesnek tartjuk a külön adatgyűjtést (díjakról és egyéb jellemzőkről továbbra is itt tájékozódhatnak). Az UniCredit különösebb hírverést nem csapott, de a pénzbefizetésre alkalmas berendezések száma nyilvántartásunk alapján a korábbi 45 darabról 75-re nőtt. Az Erste már most a korábbi háromszorosát kitevő automatát működtet, a K&H pedig eddig is több mint duplázott.
A K&H azt is elmondta, hogy a depozitos gépek telepítése (ebbe 2013 végén kezdtek bele) óta az ezeken végrehajtott befizetések összértéke meghaladja a 100 milliárd forintot. Az UniCredit a borítékos befizetési lehetőséget 2011 végén váltotta fel a bankjegyek „etetésével” végrehajtott egyszerűbb megoldásra. Itt (és másutt is) az új szisztéma azonnali jóváírást is hozott. A számlán tehát az ATM-be helyezést követően megjelenik a pénz.
Nem csak az ATM-ek telepítésében (esetenként okosításában) jeleskednek a bankok. A pénzbefizetési szolgáltatást akciókkal is támogatják. A K&H 2017. május végéig meghosszabbította az ATM-ekre vonatkozó készbefizetési kedvezményt. Addig tehát díjmentes ez a szolgáltatás. Ezt követően a bank 0,2 százalékot, plusz 51 forintot számít fel minden tranzakcióra. Az akció (visszavonásig jelzéssel) vonatkozik a cégekre is. (Információink szerint azért ők használják leginkább a depozitos gépeket.) A vállalkozásoknak egyébként a díj mindössze 0,05 százalék lenne, de a pénzintézet számukra minimumként 300 forintot szab meg.
Hasonlóan akciózik az UniCredit. Itt is díjmentes (most még) a lakossági és a céges automatás befizetés. A vállalatokra vonatkozó normál díj egyébként a befizetés 0,05 százaléka, de minimum 400 forint. Az Erste ugyanakkora díjat számít fel mikrovállalati, mint lakossági ügyfeleinek, hasonlóan az OTP-hez.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: készpénz, ATM, pénzbefizetésre alkalmas ATM, depozit, bankok, díjak
Már gépek szippantják fel a kápét
Hónapról hónapra borzonghatnánk azon, mennyire hatalmas összeget tesznek ki a forgalomban lévő bankjegyek (lásd grafikonunk!). Az elmúlt öt évben közel megduplázódott ez a mennyiség, miközben az ezt megelőző öt év alatt a növekedés nem érte el a 28 százalékot. A „csekkadó” bevezetése, majd emelése mellett a kormány gondoskodott arról, hogy a bankszámlával rendelkezők is megkedveljék a kápét (ezekről a hatásokról itt írtunk).
A monetáris intézmények (ide tartoznak a bankok, takarékok, szakosított hitelintézetek) pénzintézetek forrásainak hat évvel ezelőtt még csak nem egészen 11 százalékát tették ki a látra szóló betétek, illetve a folyószámlán tartott pénz. Az idén júliusban viszont ez az arány 27 százalék közelbe emelkedett – az előző havi 25,7 százalékról. Ez azért is megdöbbentő, mert korábban szezonálisan a december hozott kiugróbb értékeket.
Az egyik pénzforgalomban jártas szakember szerint a készpénzbefizetés népszerűségének növekedését a magánszemélyek körében a jegybanki bankjegycsere is elősegítheti. A következő évtől ugyanis már nem lehet a boltban fizetni a (nem is annyira) régi húszezresekkel. Iszonyatos mennyiségű bankót kell lecserélni, amit megkönnyíthetnek az ATM-ek.
A kápé használatát fűtheti a feketegazdaság, de elméletben a csökkenő infláció következtében a készpénztartás alternatívaköltségének mérséklődése is. Utóbbi lefordítva azt jelenti: bankba téve, befektetve piculát sem kapunk a pénzünkre, így az akár lehet befőttesüvegben is. Utóbbiból viszont az is következne, hogy ezek az összegek egyáltalán nem landolnak semmilyen bankszámlán. Ez pedig – derült ki mostanában– egyáltalán nem így van.Az Erste és a K&H egymást követő napon jelentette be, hogy a „megváltozott ügyféligények”, illetve a tömeges kereslet miatt jócskán bővíti pénzbefizetésre alkalmas ATM-hálózatát. Az Erste azt ígérte, hogy 2016. év végéig állít üzembe 50 új, készpénzbefizetésre alkalmas automatát. A K&H arról tájékoztatott, hogy jelenleg 459 ATM-mel áll ügyfelei rendelkezésére, melyek közül már 77 biztosít lehetőséget készpénz befizetésére, de országos lefedettségre törekednek, ezért további ilyen berendezések telepítését tervezik.
Az OTP-nél a befizetési funkciós (depozit) gépekkel kapcsolatos kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy „ATM-ekhez köthető fejlesztési projekt jelenleg is folyamatban van”. A legnagyobb magyar bank – mondták el cikkünk megjelenését követően – az idén ötvenre, 2017 végéig pedig 200-ra bővíti a pénzbefizetésre is alkalmas ATM-jei számát.
A céges befizetéseknél is akcióznak
Korábban külön táblázatba szedtük a depozitos automatákat. Mostanra azonban annyira megszaporodott ezeknek a száma, hogy feleslegesnek tartjuk a külön adatgyűjtést (díjakról és egyéb jellemzőkről továbbra is itt tájékozódhatnak). Az UniCredit különösebb hírverést nem csapott, de a pénzbefizetésre alkalmas berendezések száma nyilvántartásunk alapján a korábbi 45 darabról 75-re nőtt. Az Erste már most a korábbi háromszorosát kitevő automatát működtet, a K&H pedig eddig is több mint duplázott.
A K&H azt is elmondta, hogy a depozitos gépek telepítése (ebbe 2013 végén kezdtek bele) óta az ezeken végrehajtott befizetések összértéke meghaladja a 100 milliárd forintot. Az UniCredit a borítékos befizetési lehetőséget 2011 végén váltotta fel a bankjegyek „etetésével” végrehajtott egyszerűbb megoldásra. Itt (és másutt is) az új szisztéma azonnali jóváírást is hozott. A számlán tehát az ATM-be helyezést követően megjelenik a pénz.
Nem csak az ATM-ek telepítésében (esetenként okosításában) jeleskednek a bankok. A pénzbefizetési szolgáltatást akciókkal is támogatják. A K&H 2017. május végéig meghosszabbította az ATM-ekre vonatkozó készbefizetési kedvezményt. Addig tehát díjmentes ez a szolgáltatás. Ezt követően a bank 0,2 százalékot, plusz 51 forintot számít fel minden tranzakcióra. Az akció (visszavonásig jelzéssel) vonatkozik a cégekre is. (Információink szerint azért ők használják leginkább a depozitos gépeket.) A vállalkozásoknak egyébként a díj mindössze 0,05 százalék lenne, de a pénzintézet számukra minimumként 300 forintot szab meg.
Hasonlóan akciózik az UniCredit. Itt is díjmentes (most még) a lakossági és a céges automatás befizetés. A vállalatokra vonatkozó normál díj egyébként a befizetés 0,05 százaléka, de minimum 400 forint. Az Erste ugyanakkora díjat számít fel mikrovállalati, mint lakossági ügyfeleinek, hasonlóan az OTP-hez.
A díjakat itt nézheti meg, és itt találja ATM és fiókkeresőnket is
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: készpénz, ATM, pénzbefizetésre alkalmas ATM, depozit, bankok, díjak
Kapcsolódó anyagok
- 2019.07.22 - Készpénzbefizetésre alkalmas ATM-eket telepít a CIB is
- 2017.11.17 - Az utcán hömpölyög a kápé
- 2017.11.08 - Nincs vész! Csak tesztelés miatt lepik el a rendőrök a bankfiókok környékét
- 2017.06.06 - Több bankfiók is bezár a nyáron
- 2017.01.18 - Gyorsítja a pénzcserét az MNB
- 2017.01.18 - Milliárdokat tömködnek a gépekbe
- 2016.12.01 - Tovább használhatók a régi húszezresek
- 2016.11.14 - Holnaptól más színű lesz az ötezres
- 2016.11.04 - Kápét tart? Ezeket nem árt tudnia
- 2016.09.05 - Olcsó bankszámla? Itt az igazság
- 2016.07.29 - Így kártyázz okosan!
- 2016.04.25 - Elő kell szedni a dugipénzt!
- 2016.02.02 - Ingyenkápé: legyen résen!
- 2016.01.06 - Eltűnt bankszámlák, eltűnt fiókok
- 2015.10.27 - Pénzfelvét: nem mindegy, hol, hogyan
- 2015.08.04 - Hová tűnnek a húszezresek?
- 2015.07.15 - Fürdik az ország a pénzben
- 2015.05.04 - Jelentős változások a bankpiacon
További kapcsolódó anyagok