Már a nyugdíjasok többsége is nyaral valahol

2017. július 27. A magyarok kétharmada átlagosan 147 ezer forintot fordít nyári utazásra – állapította meg egy felmérés. A legnagyobb változás az előző évhez képest, hogy a felmérők szerint ezen a téren már nem látható jelentős eltérés a legfiatalabb és a legidősebb korosztály között.

Tartósan növekszik a magyarok nyaralási kedve – vonta le a következtetést a Budapest Bank (BB) idén júniusban és júliusban végzett reprezentatív felmérése alapján. A kutatásban résztvevők közel kétharmada (60 százalék) legalább egyszer idén is elutazik pihenni. Az elmúlt évvel összehasonlítva a BB szerint a nyaralók életkori összetételében figyelhető meg a legjelentősebb változás: bár a fiatalok még mindig valamivel nagyobb arányban nyaralnak, már nem látható jelentős eltérés a legfiatalabb és a legidősebb korosztály között. Az előbbiek 64, míg az utóbbiak 56 százaléka pihen ebben az évben.

Érdemes felidézni, hogy egy hónappal ezelőtt a Genertel szintén a nyaralás elterjedéséről számolt be. Tavaly és az azt megelőző évben még minden második válaszadó jelezte, hogy nem tud sehová sem utazni, az idén azonban csupán a megkérdezettek 23 százaléka. Külföldre 2016-hoz képest 12 százalékkal többen (29 százalék) tervezte az utazást.
A BB felmérésnek eredményét véleményünk szerint jelentősen befolyásolhatja, hogy a kutatás az internetezők körében készült (ezer főt kérdeztek meg).
A BB immár a megvalósítás alapján vázolt fel egy meglehetősen derűs képet. A nyaralók több mint a fele (51 százalék) a nyári főszezonban június és augusztus között, legtöbbjük júliusban vagy augusztusban kapcsolódik ki. Háromnegyedük belföldön is nyaral, elsősorban a Balatonnál, 35 százalékuk pedig külföldre (főleg európai országokba) is eljut. Az utazások időtartama átlagosan nyolc nap. Aki nem megy nyaralni, elsősorban a pénzhiányra hivatkozott (75 százalék), egyharmaduk pedig szabadidő híján hagyja ki idén a pihenést.

Az elmúlt évhez képest nem változott a nyaralásra szánt összeg sem, az utazók háztartásonként továbbra is átlagosan 147 ezer forintos költségkerettel kalkulálnak (ami nagyjából 8.200 forint/éj/fő kiadást jelent majd számukra). A válaszadók 31 százaléka viszont 200 ezer forintnál is többet fordít erre, elsősorban a külföldön vagy a hosszabb ideig nyaralók.

Az adóváltozások nyomán a cafeteria elemek, mint például a SZÉP kártya és az Erzsébet-utalvány aránya jelentősen csökkent a pihenés finanszírozásában. Idén ugyanis a korábbi 26 százalék helyett csak 19 százalék használja fel ezeket ilyen célra, és a kiadások mindössze kilenc százalékát fedezik ebből. A válaszadók hat százaléka hitelt is igényel a szükséges összeg pótlására.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok