Tényleg elérkezett a kistelepülések felvirágzásának ideje?

Már a magyarok 30 százaléka él falvakban

Fotó: Komka Péter, MTI

2023. február 24. Több adat is arra utal, hogy a községekben, kisebb településeken a demográfiai folyamatok az elmúlt években az átlagosnál kedvezőbben alakultak. Ezt még valamennyire a lakásépítések száma is alátámasztja. Kérdés viszont, hogy a mostani válságos helyzet hogyan hathat majd.

Az Azénpénzem.hu megvizsgálta a friss népszámlálási adatokat településtípusonként. Mint látszik, a községekben az előző, 2011-es összeírás idején összesen több mint 2,9 millióan éltek. A tavalyi számok szerint körülbelül 2,88 millió volt a kis településeken élők száma. A visszaesés számításaink szerint az országos átlag (közel 3,4 százalék) mindössze felére rúgott.

A közhiedelemmel ellentétben a mustra nem csak a falvak elnéptelenedésére nem utalt, még arra sem, hogy igazán ott öregszik el a népesség. Korcsoportonként áttekintve ugyanis a 65 évnél idősebbek száma országosan mintegy 19 százalékkal nőtt, a községekben viszont az emelkedés „csak” 14 százalék lett. Tavaly a kis településeken összesen 552 ezer idős ember élt, szemben a 2011-es 484 ezerrel. Ezek a számok persze az összes többihez hasonlóan – mint arról korábban már írtunk – jókora területi különbségeket takarnak.

A friss népszámlálási adatok alapján végzett számításaink szerint a községekben élők aránya a korábbi 29 százalékról 30 százalékra nőtt.

Csak érdekességképpen: míg Pest megyében a községekben lakó idősek száma több mint 30 százalékkal nőtt, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2,3 százalékos volt ez a gyarapodás. A különbség a népesség alakulásának két szélsőséges értékében még nagyobb. A békési falvakban a két népszámlálás között 14,3 százalékkal csökkent a lakosság, miközben Győr-Moson-Sopron községei 12,3 százalékos gyarapodást mutathattak fel.

Nagyot lendített a CSOK

Az OTP Ingatlanpont a Belügyminisztérium adatai alapján a falusi családtámogatási kedvezmény (CSOK) hatását vizsgálta meg. Mint leírták: a legfrissebb elérhető adatok szerint, míg 2021-ben országos szinten közel 50 ezer fővel csökkent az állandó lakosság, addig a falusi CSOK által preferált települések alig hatezer főt veszítettek népességükből, s a különbség arányaiban is megmutatkozik.

A falusi CSOK 2019 júliusa óta segíti a gyermekes családokat az ingatlanvásárlásban, bővítés, korszerűsítésben több mint kétezer olyan kistelepülésen, ahol az átlagosnál jobban fogy a lakosság. Ez néhol csak a fogyás lassítására volt elég, de akadtak kistelepülések, ahol ez a lélekszám növekedését hozta. Így vannak olyan korábban kedvezményezett falvak, kisvárosok, amelyek a jogalkotók megítélése szerint 2023-tól már nem szorulnak ilyen segítségre. A helyükre így mások kerültek a preferált települések jelenleg 2630-as listájára.

Bíztató, de nagyon aggasztó folyamatok is érzékelhetőek

Nem lenne meglepetés, ha 2021 maradna a csúcsév a CSOK történetében, ugyanis 2022-ben több, a falusi vásárlások ellen ható folyamat is feltűnt a lakáspiacon – állítja az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Ilyen volt – emlékeztet Valkó Dávid – az is, hogy az év elején a korábbi kiköltözési hullám már megfordulni látszott, s jobban nőtt az érdeklődés a városi otthonok iránt. Erre erősített rá a rezsi-aggodalom is, ami nem kedvez a nagyobb, s esetleg régebbi családi házak vásárlásának. Azt, hogy e trendeket mennyire lesz képes ellensúlyozni a falusi CSOK, egyelőre még a szakértő is nyitott kérdésnek látja. Ezeken a céltelepüléseken ráadásul valóban eléggé korlátozott az ingatlanválaszték, kevés a jelen állapotában is jó minőségű és olcsón üzemeltethető ház.

A KSH legutóbbi építési jelentése szerint tavaly Budapesten 6610 lakást vettek használatba. Ez 6,1 százalékkal kevesebb a 2021-es évinél. Az új lakások száma ugyanekkor a megyei jogú városokban 11 százalékkal nőtt, a többi városban pedig 3,9 százalékkal csökkent. A községekben viszont közel negyedére (24 százalék) rúgott az előző évhez képest a növekedés. Beszédes adat az is, hogy az új lakóépületekben használatba vett lakások 49 százaléka családi házban volt, a magánszemélyek által épített lakások aránya 35-ről 39 százalékra emelkedett.

Az elemző által is említett lassulásra utal azonban, hogy a kiadott építési engedélyek száma 2022-ben a fővárosban közel két és félszeresére növekedett, de minden más településkategóriában csökkent: a megyei jogú városokban 5,6, a többi városban 16, a községekben pedig 11 százalékkal. Hozzátennénk még, hogy tavaly tömegesen zártak be bankfiókok és postahivatalok is – főként a kisebb településeken. Több olyan panasz is érkezett portálunkhoz, hogy a helyi közlekedésben is akadnak zavarok. Mindez pedig borítékolhatóan rontja az érintett lakóhelyek vonzerejét. Az ebből adódó változások azonban biztosan csak később láthatóak majd.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: falu, község, kistelepülés, elöregedés, KSH, népszámlálás, építés, CSOK, OTP Ingatlanpont