Már a középosztály gyerekeinek egy részét is kizárják a felsőoktatásból

2019. március 6. A következő évtől a felsőoktatási rendszerbe belépéshez feltételként szabott nyelvvizsga sokak esélyét veheti el a továbbtanulástól – derül ki egy összeállításból. A külföldi nyelvtanfolyamok támogatására adandó kormányzati milliárdok sokkal jobban is hasznosulhatnának.

Jövőre csak azok kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, pedig a szakmai jelentések azt mutatják, a hazai nyelvoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy felkészítse a diákokat a feltételek teljesítésére – írta meg a Népszava. A lap több tanárt kérdezett meg a helyzetről, a kialakult kép pedig elég hervasztó.

Ez az egész megint egy lépés az elitképzés felé – mondta Nagy Erzsébet, az egyik legnagyobb pécsi iskola némettanára -, s egy újabb jele annak, hogy a kormány hogyan viszonyul az esélyegyenlőséghez. Mint a cikkből kiderül, vidéken, főleg a kisebb településeken óriási hiány van nyelvtanárból, és megfelelő technika sincs.

A legszegényebb rétegekből már eddig sem volt elérhető a felsőoktatás – állította a lapnak egy baranyai iskolaigazgató –, most a középosztály egy része előtt zárják be az egyetemek ajtaját. Lassan odáig jutunk, hogy csak az reménykedhet diplomában, aki Budapesten vagy valamelyik megyeszékhelyen él vagy tanul. A többiek meg menjenek betanított munkára.

Szűk körnek adnának nagyon sokat


A középiskolások kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamának költségeit állja az állam – jelentette be a miniszterelnök a kormány „családvédelmi akciótervének” kiegészítő pontjaként. Kásler Miklós emberminiszter a Kossuth Rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta azt is, hogy évente 140 ezer diákot érint és összesen 90 milliárd forintba kerülhet a külföldi kurzus. Már a nyilatkozatából is úgy tűnt, mintha már most szinte diákra lebontva tudnák, ki hová (például Pekingbe) szeretne utazni. Egy sima osztással mindenesetre látszik, hogy egy főre jutóan nagyon jelentős összegről beszélhetünk.

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke, Rozgonyi Zoltán a Népszavának elmondta: a közoktatásban egy tanuló nyelvtanítására két idegen nyelven alsó tagozattól a középiskola végéig 700-750 ezer jut, beleértve a fűtés, a világítás, a takarítás költségét is. A most bejelentett program pedig önmagában diákonként 640 ezer forintra jön ki. A szakember szerint tehát üvöltő az aránytalanság, ráadásul a középiskolából kilépők nyelvtudásának érdemi fejlesztésére nem alkalmas a kezdeményezés. Miközben ennek az összegnek a tizedéből már akár rövid távon is érdemben javítani lehetne a nyelvoktatás hatékonyságán. Amennyiben – tesszük már mi hozzá – ez egyáltalán cél lenne.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok