Itt vannak a legfrissebb 2020-as adatok

Már a koronavírus előtt veszítettek értékükből a lakások

Épülő társasházi lakások Budapesten
Fotó: Bencze-Kiss Kata
2020. július 31. Idén már az első negyedévben jelentősen csökkent a községekben a lakások ára, Budapest azonban még szinten maradt. Noha az országos átlag még 1 százalék közeli nominális áremelkedést mutat, valójában reálértéken már 0,6 százalékos a visszaesés, azaz ennyit veszítettek értékükből az ingatlanok – derül ki az MNB legfrissebb lakásárindex jelentéséből. A főváros az értékvesztésben is listavezető.

Még hírből sem ismertük a koronavírust, amikor már megindult az áresés a hazai lakáspiacon, amit - mint korábban megírtuk - a járvány okozta gazdasági recesszió ilyen körülmények között talált telibe. Az OTP Jelzálogbank KSH-adatokon alapuló elemzése szerint 2019 második felében egy 22 negyedéven át tartó, Európában a harmadik leghosszabb folyamatos drágulási periódus után már árcsökkenést mutatnak a számok.

Az MNB legfrissebb elemzése pedig már a 2020 első negyedéves (ebből pedig csak 2 hét volt a már koronavírussal sújtott szakasz) lakásárait mutatja. Budapesten például átlagosan maradtak a 2019 év végi árak, igaz, ezek már tavaly a negyedik negyedévben 1,3 százalékkal csökkentek. Vagyis március végén nominálisan 1,3 százalékkal olcsóbbak voltak a lakások a fővárosban, mint szeptember végén. (Az MNB hangsúlyozza, hogy módszertana eltér a KSH-étól, így a lakásárindexekben emiatt eltérések lehetnek.) Ugyanakkor, ha az éves árváltozást nézzük, akkor 2019 első negyedévéhez képest még 8,3 százalékos a budapesti lakások drágulása, ami azonban drasztikus csökkenés az előző negyedévekben mért 15, 21 illetve 25 százalékos éves dráguláshoz képest.

A községekben áresés volt

A vidéki városokban nominálisan 3,5 százalékkal emelkedtek az árak 2020 első negyedévében, az éves drágulás pedig 14,8 százalék volt.  (Az előző negyedévekben még 20 százalék feletti volt az éves drágulás.) Ugyanakkor a községekben már 3,5 százalékos volt a lakásárak csökkenése, míg éves összehasonlításban7,8 százalékos lakásár-emelkedés volt tapasztalható.

A lakásárak alakulását országos átlagban megmutató aggregált MNB lakásárindex 2020 első negyedévében kismértékben, 0,9 százalékkal emelkedett, míg az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 17,8 százalékról 11,6 százalékra mérséklődött.

Mennyit ér?

Ugyanakkor nagy kérdés, hogy ezekkel az árakkal tartották-e értéküket a lakások. Az MNB szerint éves összehasonlításban még reálértelemben országos átlagban 7 százalékos a lakásárak növekedése (Budapesten csak 3,8 százalék). Ha azonban már 2020 első negyedévét vizsgáljuk, kiderül, hogy reálértéken 0,6 százalékos a lakásárak csökkenése az előző negyedévhez képest. Budapesten pedig a lakások reálértéke 1,4 százalékkal esett vissza, míg 2019 utolsó negyedévében 2 százalékos volt a csökkenés. Vagyis két egymást követő negyedévben csökkent a fővárosi reál lakásárindex, így tavaly szeptember végéhez képest reálértéken már több mint 3 százalékos a csökkenés. A községekben idén az első három hónapban 4,9 százalékos volt a reál lakásárindex visszaesése.

Ez most nem lesz jobb

A korábban megjelent Eurostat lakásárindex ugyanakkor 2020 első negyedévében az MNB-nél jóval nagyobb, reálértéken országosan 5,4 százalékos árcsökkenést mutat. Az OTP Jelzálogbank korábbi elemzése szerint az optimista verzió szerint a járvány negatív hatása a forgalomra és az árakra Budapesten nagyjából egy évig fog tartani, és csak kisebb korrekcióra kell számítani a legfrekventáltabb kerületekben. Vidéken, a legsérülékenyebb piacokon ugyanakkor évekig is elnyúlhat a hatása, és 20 százalékos áresést is hozhat.

Kevesebb lesz az új lakás

A KSH tegnap megjelent friss adatai szerint idén az első félévben jelentősen visszaesett a lakásépítési kedv, ami csökkenő újlakás-kínálatot vetít előre. Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 2020 első felében 12475 volt, 32 százalékkal kevesebb, mint 2019 első félévében. Az építendő lakások száma minden településkategóriában csökkent 2019 első félévéhez képest: Budapesten 21 százalékkal, a megyei jogú városokban 51 százalékkal, az egyéb városokban 34 százalékkal, a községekben 25 százalékkal.

Bár a 2020 első félévében használatba vett 8697 új lakás 34 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ez valójába a korábbi évek pezsgőbb ingatlanpiacának a következménye. Ugyanakkor gyűlnek az eladatlan új lakások. Mint megírtuk, különböző tényezők szerencsétlen összejátszása nagyjából hat évvel vetette vissza a fővárosi új lakások piacát. A mostani helyzet ilyen szempontból csak a CSOK megálmodásának időszakához hasonlítható. Az idén június végéig alig 1800 új társasházi lakás talált vevőre a fővárosban, aminél legutóbb 2014 második félévében volt alacsonyabb a kereslet. Az elmúlt négy évben rendre 3-5 ezer között alakult a hat havi mutató.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok