Gyűlnek a kockázatok

Már a jegybank is a korábbinál nagyobb drágulásra számít

Fotó: MNB online tájékoztató

2021. március 24. Bár átmeneti megugrások elképzelhetőek, az infláció elszabadulásától nem kell tartani – állította a jegybank elnöke, Matolcsy György (a képen). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindenesetre korábbi prognózisát megemelve az idén már majdnem négy százalékos inflációt is elképzelhetőnek tart.

A Monetáris Tanács (MT) 2021. március 23-i ülését követően Matolcsy György értékelte, elemezte a magyar gazdaság helyzetét. Mint hangsúlyozta: le kell győzni a vírust, megőrizni az árstabilitást, és persze helyre kell állítani a növekedést. Szerinte jó úton haladunk, az elmúlt 100 év leggyorsabb helyreállását várhatjuk. A 2021-ben prognosztizált 4-6 százalékos növekedéssel az idei év végére helyreállítható lehet a 2019-es év. Ez Matolcsy szerint ez „kanyarban előzést” jelentene. A kitűzött cél realitását azzal bizonyította, hogy Kína, USA és Izrael is 6 százalékos, illetve afeletti bővülést vár az idén.

Nem csak a növekedési számokat (korábban 3,5 százalékos bővülés volt az alsó határ) emelte meg az MNB. Jelentősen felfelé módosították az idei inflációs prognózist. A korábban várt 3,5-3,6 százalék helyett 3,8-3,9 százalékos drágulási ütemre számítanak 2021-ben. Bár átmeneti megugrások elképzelhetőek, az infláció elszabadulásától nem kell tartani – állította Matolcsy. Az MT kommentárja szerint a drágulás a második negyedévben megközelíti majd az 5 százalékot.

A Monetáris Tanács megítélése szerint jelenleg az inflációs kilátások szempontjából a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés további erősödése, valamint a gazdaság újraindulását követő esetleges „másodkörös hatások” kialakulása jelenti a legnagyobb kockázatot. A járvány elhúzódása alacsonyabb ütemű drágulást hozna, de ez veszélyezteti a gazdaság mielőbbi helyreállását.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt gondolja, számítani lehetett arra, hogy a jegybank szakértői emelik prognózisukat. Az olajár ugyanis jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban. A K&H szakértője kiemelte viszont, hogy a jegybank a korábbiaknál szigorúbb hangvételű kommentárt tett most közzé. Az MNB a következő hónapokban a már említett olajdrágulás és a bázishatás miatt megugró inflációra számít, ám kiemelten figyeli, hogy ezek a hatások átmenetileg vagy tartósan épülnek-e be az inflációs folyamatokba.

Akár kamatemelés is jöhet majd

Érdekes módon, Németh a jegybank által hangsúlyozott tényezők között meg sem említette a forint gyengülését. Igaz, erről az MT és Matolcsy is csak igen áttételesen beszélt. Szó szerint a „feltörekvő piacokon a kockázat kerülése” szavakat írták le, illetve hangzott el. Ez fedi a forintgyengülést, de az állampapírok hozamának emelkedését is.

Az Equilor elemzői nem voltak annyira szégyenlősök. Mint a jegybanki tájékoztatást követően leírták: az elmúlt hetekben tapasztalható forintgyengülés miatt a lazítás, azaz az egyhetes betéti kamatszint visszacsökkentésének esélye minimálisra csökkent. A forint további gyengülése esetén, amennyiben a folyamat az inflációs célokat is veszélyeztetné, véleményük szerint helyénvaló lépés lehet egy 15 bázispont mértékű kamatemelés, amellyel 0,9 százalékra emelkedne az egyhetes betéti eszköz kamatszintje.

Az inflációs kosárban – vélik az Equilor elemzői – az élelmiszerek, a szeszes italok és a dohányáruk ára továbbra is lendületesen emelkedhet, az üzemanyagok ára a második negyedévben lódulhat meg, míg annak továbbgyűrűző hatásai a harmadik, negyedévben jelentkezhetnek a többi árucsoportban is.

Arra az MT kommentárjában is kitértek, hogy a következő hónapokban a bázishatások, az üzemanyagárak emelkedése, a jövedéki adó újabb növekedése és a gazdaság újraindításával jelentkező keresleti-kínálati súrlódások miatt jelentkeznek inflációs kiugrások. A drágulás mintegy felét viszont az üzemanyagok áremelkedése és az adóváltozások magyarázzák.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: jegybank, MNB, kamat, árfolyam, Monetáris Tanács, MT, infláció, elemzők