Minden mutató romlott tavaly

Már a járvány előtt rosszabbul érezték magukat a magyarok

Fotó: Azénpénzem

2020. június 9. Az előző évek trendjével ellentétben a KSH felmérése szerint 2019-ben a 16–24 évesek kivételével egyetlen korcsoportban sem érezték úgy, hogy javultak volna az élet-, vagy anyagi körülményeik. A biztonságérzet is mérséklődött.

A KSH 2013 óta méri a magyarok szubjektív jóllétére vonatkozó mutatóit. Tavaly jókora figyelmet kapott (nem kevéssé a kormánypárti sajtó lelkesedésének köszönhetően), hogy „egyre inkább boldogok és biztonságban érzik magukat a magyarok”. A csendben megjelent friss felmérés (ezt itt találja) viszont azt mutatja, hogy megfordult a trend. A korábbi javulás után romlottak a mutatók.

A magyarok az életüket és háztartásuk anyagi helyzetét illetően is derűlátóbbak lettek 2017-ről 2018-ra, 2019-ben azonban – állapította meg a KSH – a 16–24 évesek kivételével minden korcsoportban kedvezőtlenebb lett a kép. Míg 2018-ban az élettel való elégedettség átlaga 6,51 lett, a statisztikusok 2019-ben 6,3-at mértek. Az anyagi helyzet terén az elégedettségi átlag 5,53-ról csökkent 5,4-re. A különbségek nem túl jelentősek, de az irány (különösen az egyre dübörgőbb kormányzati sikerpropaganda, a kimutatott megugró átlagjövedelmek mellett) meglehetősen elgondolkodtató.

Az idén nem ismerhettük meg az adatok olyan részletes bontását, mint tavaly (az akkor kiadványról itt írtunk). A KSH nem részletezte például a régiók vagy éppen a családi állapot szerinti elégedettségi különbségeket.

Az emberek egymás iránti bizalma 2019-ben a 0-tól 10-ig terjedő skálán 4,9 volt, az egy évvel korábbihoz képest szintén csökkent. Ezen a téren is csak a legﬁatalabbak a kivételek. Ez azonban csak stagnálást jelent. A korábbi években tapasztalt növekedést követően 2019-ben – a 16–24 éveseket szintén kivéve – romlott a biztonságérzet is.

A lakóhelyük környékén sötétedés után egyedül sétálva a magukat nagyon vagy eléggé biztonságban érzők aránya, 2019-ben átlagosan 81 százalék volt az előző évi 83 százalékkal szemben. Az átlag itt is takar eltérést, a 75 év felettiek több mint harmada (36 százalék) nem érezte magát biztonságban. A mostani romlást azért annak tükrében érdemes kezelni, hogy 2013-ban még csak a válaszadók 65 százaléka mondta azt, hogy a sötét utcán nem tart semmitől.

Az idén meg még lecsapott a vírus is

Érdekes lesz majd megfigyelni, hogy a szubjektív jóllét mutatóiban 2020 milyen változásokat hoz majd. Különös tekintettel persze a világjárvány kitörésére. A Tárki idén májusi felmérése (a részletes kutatást itt találja) szerint a koronavírus járvány miatt a magyarok 18 százalékának csökkent a jövedelme. A jövedelemcsökkenés a 40-59 éveseket érintette a legnagyobb mértékben (körükben 26 százalék számolt be erről).

Nemcsak pénzük egy részét, hanem állásukat is sokan veszíthették el. A megkérdezettek 7 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy hónapban munkanélkülivé vált. Az országos átlagnál magasabb volt az elbocsátásokról beszámolók aránya a dél-alföldi (14 százalék) és a közép-dunántúli (10 százalék) régióban.

A Tárkinak válaszadók 10 százaléka jelezte, hogy nem kapott meg valamilyen szükséges, nem a koronavírussal összefüggő orvosi ellátást. További 12 százalékuk környezetében (azonos háztartásban vagy tágabb családi körben) van olyan személy, aki a veszélyhelyzet alatt nem fért hozzá a szükséges orvosi ellátáshoz. (Az egészség szubjektív megítélésével kapcsolatban továbbra is annyit tudunk a KSH-tól, hogy 2018-ban a 15 év feletti népesség 61 százaléka ítélte egészségi állapotát jónak vagy nagyon jónak.)

Három elégedettséget vizsgáló kérdést is feltettek a Tárki kutatói. Kíváncsiak voltak arra, hogy miként értékelik a kormányzat egészségüggyel, illetve gazdasággal kapcsolatos intézkedéseit, valamint azt, hogy miként vélekednek az önkormányzatoknak a járvány időszakában tanúsított ténykedéséről. A megkérdezetteknek az elégedettségüket (az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan) 1-5 skálán kellett értékelniük.

Összességében a három, egymáshoz közel álló közepes értékelés közül a legalacsonyabb „osztályzatot” a kormányzat gazdasági intézkedései kapták (3,34), ezt követte az egészségüggyel kapcsolatos intézkedések megítélése (3,56), miközben a legmagasabb értékelést az önkormányzatok tevékenysége kapott (3,90). Mint a Tárki elemzésében hangsúlyozta: az adatok többváltozós (lineáris regressziós) eredményeinek vizsgálata összességében nagyon erős életkori hatást mutat: a fiatalabbak minden tekintetben kevésbé elégedettek, mint az idősebbek. Fontosnak mérték persze még az intézkedésekben való érintettség hatását is.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: felmérés, statisztika, KSH, szubjektív, jóllét, jövedelem, bizalom, biztonság, egészség, koronavírus, Tárki