Kiderült, a Libor-botrány mögött a brit kormány és jegybank állhatott

Manipulált kamatok: mi a helyzet nálunk?

2017. április 12. Új, kései fejezet nyílt a közel tízéves Libor-botrány történetében, miután egy BBC-riportból kiderült, hogy az brit kormány és a jegybank nyomására manipulálták a 2008-as válság kirobbanása után a világ egyik legfontosabb bankközi referenciamutatóját. Megnéztük, most mi a helyzet nálunk az irányadó kamatok terén.

Az angol kormány és a jegybank nyomására manipulálták a nemzetközi pénzügyi ügyletek egyik legfontosabb referenciakamatát, a Libort 2008 októberében – derül ki egy a BBC kezébe került hangfelvételből. A telefonbeszélgetésben a Barclays vezető menedzsere, Mark Dearlove utasította a nagybank napi Libor-jegyzéséért felelős vezetőt, Peter Johnsont a minél alacsonyabb Libor ráta megadására. Johnson ellenvetéseire Dearlove a felvételen azzal válaszol, hogy ő is utálja ezt a dolgot, de nagyon komoly nyomást gyakorolt a kormány és a Bank of England a Libor lenyomására.

Mindez 2008. október 29-én történt, ami azért különösen árulkodó, mert ugyanazon a napon tárgyalt Paul Tucker, a brit jegybank akkori ügyvezető igazgatója és Bob Diamond, a Barclays vezérigazgatója a Liborról. (Tucker utóbb a Bank of England helyettes kormányzója is lett, azóta nyugalomba vonult.) A grafikonok mindenesetre elég árulkodónak tűnnek.

Az ügy 2012 nyarán robbant ki, amikor a súlyos csalási bűncselekmények felderítésére szakosodott brit nyomozóhatóság (Serious Fraud Office, SFO) és a brit pénzügyi felügyelet feltárta, hogy nagybankok hosszú időn keresztül manipulálták a Libort. Az ügy túlterjedt Nagy-Britannián, egyebek mellett belekeveredett a Barclays Bank mellett a JP Morgan, a svájci UBS, a Royal Bank of Scotland és a Deutsche Bank is. Akkor súlyos bírságokat szabtak ki több nagybankra – összesen mintegy 6 milliárd fontot, benne a Barclaysra 290 millió fontot –, Bob Diamond és a bank elnöke, Marcus Agius pedig lemondásra kényszerült. A beszélgetés másik szereplőjét, Peter Johnsont és két kereskedőt, Jay Merchantot és Alex Pabont, akik az ő utasítására mozgatták a Libort felfelé vagy lefelé, illetve egy másik árjegyzőt, Jonathan Mathew-t tavaly elmarasztalta a bíróság összeesküvés és megtévesztés vádjával (két további kereskedőt felmentettek). Rajtuk kívül mindeddig Tom Hayest, az UBS kereskedőjét ítélték el csalás vádjával 14 évre.

Nem volt megfelelő szabályozás

Az ügyet akkor vizsgáló parlamenti kincstári bizottság tagja, Chris Philp szerint Diamond és Tucker félrevezette annak idején a Parlamentet. A Parlament megvezetése pedig rendkívül súlyos ügy, és kilátásba helyezte, hogy ismét megidézik őket. Bob Diamond ugyanakkor a BBC kérdésére kijelentette, hogy áll mindent, amit akkor mondott, Tucker pedig elhárította a BBC megkeresését. A Libor és más referenciaértékek megállapítása akkor a Bank of England szerint az Egyesült Királyságban és másutt is gyakorlatilag szabályozatlan volt. Megállapítási mechanizmusának ellenőrzését és eljárásrendjét azóta megszigorították.

A Libor-botrány nyomán akkoriban másutt is felülvizsgálták a hasonló referenciaértékek megaállapításának rendjét. Nálunk az akkori felügyeleti szerv, a PSZÁF 2012 őszétől folytatott le témavizsgálatot a budapesti bankközi kamatláb (Bubor) jegyzési gyakorlatával kapcsolatban. Akkor megállapították, hogy a hazai piaci szereplőknél nem történt szándékos és eredményes eltérítése a Bubor értékének, az rásimult a jegybanki alapkamat pályájára. A folyamat viszont nem volt szabályozva, nem illesztették be a kockázatkezelési rendszerbe, s hiányzott az ellenőrzése is.

Ezt követően – ahogy sok helyütt másutt is - több szabályozási intézkedés is született, és az EU is kiadott egy kemény előírásokat tartalmazó „benchmark rendeletet”. Tavaly novemberben végül nálunk az MNB vette át az összes referenciamutató megállapítását az azt korábban végző Magyar Forex Társaságtól (MFT). Mint akkor mondták, az MNB öt évig kívánja végezni ezt a feladatot. Utána vagy visszaadják az MFT-nek, vagy átadják a Bankszövetségnek.

A kamatok „manipulációja” (amivel többen gyanúsítgatják a jegybankot) itt manapság már nem igazán jöhet tehát szóba. Főként azért, mert az eleve az MNB kezében van. A jegybank – amely szemmel láthatóan egyértelműen a minél alacsonyabb kamatokban hisz – az úgynevezett nem konvencionális eszközökkel képes egészen mélyre leszorítani a bankközi kamatlábat. Ezt a szisztémát korábban részletesen bemutattuk, mostanra (mint az a grafikonon is jól látszik) már elképesztő mélységbe szállt a Bubor szintje.

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: kamat, pénzpiac, Libor, Bubor, jegybank