Mintha az állam még direkt víz alá is szeretné nyomni a bajban levőket

Majdnem 1,5 millió család küzd anyagi gondokkal a lakhatás miatt

Fotó: Habitat for Humanity Magyarország

2018. július 20. Miközben az inflációs adatok már nem tükrözik a lakhatással kapcsolatos költségeket, a KSH honlapján megjelent tanulmányban megállapítják: a háztartások mintegy harmada küzd a magas lakhatási költségek miatt anyagi problémával. A kutatókat is meglepte, de a legnagyobb gondok nem a lakótelepeken élőket sújtják.

Több mint félmillió családnak egészen biztosan nem marad elegendő pénze a lakhatási költségek kifizetése után a normális megélhetésre – derül ki a 2015. végi lakásfelmérés adatain alapuló, most közzétett részletesebb elemzésből (a teljes tanulmánykötetet itt töltheti le). Az előbbi megállapítást azokra teszik, akiknek jövedelme több mint 40 százalékát elviszik a lakásköltségek. Fényes helyzetben persze azok sincsenek, akiknek ez majdnem minden harmadik forintjukra igaz.

A tanulmány szerint a megfizethetőséggel kapcsolatos lakhatási probléma összesen a háztartások közel 32 százalékát érinti. Pontosabban érintette a 2015-ös adatok szerint. Úgy véljük, a lakásbérleti díjak és lakásárak azóta bekövetkezett szárnyalása, valamint a volt devizahitelesek kínlódása alapján nem lehet túlzás azt állítani, hogy az akkor 1,3 millió háztartás ma inkább 1,5 millió lehet. Kérdés persze, hogy ezt a számot mennyiben javíthatják a jobb elhelyezkedési lehetőségek, és a – papíron legalábbis – növekvő bérek.

Kik lehetnek a legnagyobb veszélyben?

Nem meglepő módon arra jutottak a tanulmányban, hogy a családok jövedelmi viszonyai alapján nagyok az eltérések. A két alsó jövedelemtizedbe tartozó családok több mint kétharmadát érinti a megfizethetőségi probléma, a 3–7. jövedelemtizedbe tartozó családok egynegyede, míg a három legmagasabb jövedelemcsoport 10 százaléka érintett.

A Habitat for Humanity Magyarország már számtalanszor (erről részletesebben legutóbb itt írtunk) felhívta a figyelmet arra, mennyire elhibázott a magyar kormány lakhatással kapcsolatos politikája. Egy év alatt 64 milliárd forint ment el az adókból néhány ezer embernek, akik nem szorultak rá, miközben az Eurostat szerint 2016-ban 9,2 százalék (mintegy 900 ezer fő) volt azok aránya, akik anyagi okból nem tudták megfelelően melegen tartani otthonukat.

A legveszélyeztetettebb háztartástípusok az egyszülős és például a nagyszülővel együtt élő gyermekes családok: mindkét típusban az átlagosnál 60 százalékkal magasabb a kockázata annak, hogy valamilyen megfizethetőségi problémával küzdenek. A probléma a két csoportnak több mint felét érinti. A legkevésbé veszélyeztetettek a gyermek nélküli párok. Az egyedülállók, a kétszülős gyermekes családok, illetve az egyéb kategóriába esők kockázata átlag körüli.

A kutatókat is meglepte, de a legnagyobb gondok nem a lakótelepeken élőket sújtják. A családi házakban élők esetében 50 százalékkal nagyobb a probléma előfordulási valószínűsége, mint a lakótelepeken. Ennél is markánsabb (ráadásul meglehetősen leleplező) megállapítás, hogy az önkormányzati bérlakások esetében – ahol a tanulmányban leírtak szerint a „lakbérek alacsonyabbak, és ahol az állam szociális szerepének erősebben kellene jelen lennie” – a lakásprobléma előfordulásának valószínűsége kétszerese az átlagnak. Nem véletlenül állította már több olvasónk is, hogy mintha az állam még direkt víz alá is szeretné nyomni a bajban levőket.

Sokaknál nem a hitel az igazi probléma

Az eltérés elég markáns lakóhely szerint is. A megfizethetőségi probléma a kistelepülésen élők körében a legmagasabb. Különösen az 5000 fő alatti településeken lévő háztartások (itt van a háztartások 27 százaléka) lehetnek bajban. A 30 000 fő feletti városokban levő háztartások ilyen szempontból az átlagosnál jobb helyzetben vannak. Feltűnő viszont, hogy Budapesten inkább jellemző a megfizethetőségi probléma előfordulása, mint a többi közepes vagy nagyvárosban.

A tanulmány kitér arra, hogy a bérlők körében kimagaslóan magas a megfizethetőségi probléma kockázata (a bérleti díjak szárnyalásáról legutóbb itt írtunk). Az önkormányzati lakások bérlőinek majdnem kétharmada, de a magánbérlőknek is több mint fele nehezen nyögi a lakással kapcsolatos – az inflációs számításokban már nem szereplő – kiadásokat. Érdekes adat, hogy az megfizethetőségi problémával küzdő összes háztartásnak közel 60 százaléka hitellel nem terhelt saját tulajdonban él.