Magyarországon jogfosztottak az élettársak
2017. augusztus 1. A kormány többször büszkélkedett már azzal, mennyire megugrott a házasságkötések száma. Arról azonban nem sok szó esett, hogy az élettársi kapcsolat a hagyatéki tárgyaláson csúnya meglepetést okozhat. Akkor is, ha a kapcsolatot hivatalosan is rögzítették a közjegyzők által vezetett közhiteles nyilvántartásban.Egy évvel ezelőtt elég hangos volt a sajtó, hogy a kormány házasságkötést még adókedvezménnyel is támogató törekvése mennyire bejött. Tavaly tavasszal az egy évvel korábbinál 34 százalékkal több volt a nászmenet. A jelenség mögött (ami azóta csitult) az is lehet, hogy Magyarországon az élettársak tulajdonképpen elég jogfosztottak. Annak ellenére, hogy létezik külön nyilvántartás az élettársi kapcsolatokra.
Soha nem éltek ennyien élettársi kapcsolatban. A Központi Statisztikai Hivatal 2016 végén készített mikrocenzusa szerint a 2,7 millió magyar család csaknem 18 százalékát tették ki az élettársak, az ilyen párkapcsolatok száma meghaladta a 483 ezret. Ez 19 százalékkal több a 2011 véginél.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai szerint 2014-ben 761 pár jegyeztette be magát az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, addig 2016-ban már közel ezer bejegyzés volt. A közjegyzők szerint a legtöbben nincsenek tisztában az élettársi kapcsolat jogi következményeivel. Sokan például csak a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek azzal, hogy egy fillért sem örökölnek élettársuk után, sőt akár a közös otthonuknak is búcsút mondhatnak. A törvény ugyanis nem ismeri el az élettársi kapcsolatot a házassággal egyenértékű jogintézménynek, még családjogi kapcsolatnak sem, az élettárs nem számít közeli hozzátartozónak. Van megoldás, csak éppen elég drága
Tóth Ádám, a MOKK elnöke „receptet” is ad azoknak, akik tartósan együtt élnek, de nem akarják a házassági procedúrát végigjárni. Számukra fontos az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába kerülés, de ez önmagában még nem elegendő. Számos esetben lehet szükség persze az együttélést igazoló papírra: a párjuk elhalálozásakor, továbbá bizonyos szociális juttatások és kedvezmények – például munkahelyi támogatás, illetve önkormányzattól lakbérkönnyítés – igénylése vagy lombik programban való részvétel esetén. De ahhoz is, hogy a kórházban kezelt párjuk állapotáról ők is felvilágosítást kapjanak, ne csak a közeli hozzátartozók. A
Mint hozzátette: sokakban él az a tévhit, hogy bizonyos idő (például 15 év) után örökölnek egymás után az élettársak, ez azonban egyáltalán nem igaz. Ha az élettársak nem kötnek élettársi vagyonjogi szerződést, nemcsak a szétválás után, hanem az egyik fél halálát követően is előfordulhat, hogy hosszú, akár évekig elhúzódó perben kell bizonyítaniuk, az ingatlanokból és ingóságokból (például a számlán elhelyezett pénzből) mekkora rész illeti meg az egyik vagy a másik felet, illetve a törvényes örökösöket.
Ezek a problémák orvosolhatók, ha az élettársak a nyilvántartásba vétel mellett ügyvéd vagy közjegyző előtt még időben egymás javára végrendelkeznek, illetve élettársi vagyonjogi szerződés keretében rendezik a vagyoni viszonyaikat.Megjegyezzük azonban, hogy ilyenkor a terhek (adó, illeték) sokkal magasabbak annál, mint ami a házastársakra vonatkozik.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: házasság, élettárs, közjegyző
